Légutakban gyorsabb, tüdőben lassabb az omikron sokszorozódása

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent: 2021.12.17.

A delta koronavírus-variánshoz képest az omikron hetvenszer gyorsabban képes lemásolni önmagát a légutakban, és ezáltal ott gyorsabban terjed – viszont a tüdőkben a delta esetéhez képest ez a folyamat tízszer lassabban zajlik. Mindez magyarázat lehet arra, hogy miért fertőzőképesebb, viszont miért jár kevésbé súlyos következményekkel – fogalmazzák meg tudósok vizsgálataik eredményeként.

A hongkongi egyetem kutatói azt tanulmányozták, hogy laboratóriumi körülmények között milyen gyorsan duplázódik a vírus a légutak és a tüdő szöveteiben. Azt vették észre, hogy a bronchusokban sokkal gyorsabban tudott szaporodni, emiatt pedig kiterjedtebb fertőzés nyomait találták 24 óra elteltével, mint amilyet két nappal a deltával való fertőződést követően láttak. A tüdő szöveteiben ezzel szemben nagy küzdelmet jelentett a vírus számára önmaga hatékony megsokszorozódása. Ezért fordulhat elő az, hogy a megfertőződöttek többsége "csak" náthaszerű tüneteket tapasztal, és kevesebb esetben alakul ki súlyos betegség.

A kutatást vezető dr. Michael Chan Chi-wai beszámolója szerint ez a rendkívül gyorsan terjedő változat még akkor is több halálesetet idézhet elő, ha amúgy az általa okozott betegség enyhébb. „Fontos megjegyezni, hogy a humán szervezetben a betegség súlyosságát nem csak a vírus sokszorozódása határozza meg, hanem az is, hogy milyen a gazdaszervezetnek a fertőzésre adott immunválasza. Ugyanis szabályozási zavart idézhet elő az infekció a veleszületett immunrendszerben – erre példa a citokin-vihar kialakulása” – magyarázta.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a sokkal több ember megfertőzésére képes vírus még akkor is több súlyos megbetegedésért és halálesetért felelhet, ha különben önmagában véve a vírus kevésbé patogén. „Ezért minden korábbi eredményt együtt értékelve vizsgálatainkkal, azt lehet állítani, hogy az omikron variáns részben el tud menekülni a vakcinák és a már lezajlott korábbi infekció következtében kialakult immunvédelem elől. Jogos tehát a következtetés, hogy minden bizonnyal igen jelentős az omikron miatti fenyegetettség.

Nagy-Britanniában - ahol már elterjedt variáns az omikron - az idősotthonokban és kórházi osztályokon 50-80%-os fertőzés-növekedést látni. A vakcinálási programok beindulása óta ilyen emelkedést nem tapasztaltak – erről számol be a brit egészségbiztonsági hivatal (UK Health Security Agency) epidemiológusa, dr. Meaghan Kall. Az esetek nagy része enyhe, az érintettek egy része tünetmentes, azonban mégis van ok az aggodalomra, teszi hozzá, mert az a sarkalatos kérdés, a vakcinák miként tudják továbbra is kivédeni a súlyos betegség kialakulását.

Jó vagy rossz hír mindez?

A hongkongi vizsgálatot kommentálva az infektológus kutató dr. Muge Cevik (University of St. Andrews) így fogalmazott, hogy akik azt szeretnék tudni, jó vagy rossz hírként kell-e értelmezni az említett kutatás eredményét, azoknak azt tudja válaszolni, maga sem tudja. Miközben az omikron kevésbé hatékonyan fertőzi meg a tüdőszövet sejtjeit, az erőteljes kitettség ronthatja a lehetséges immunválaszt.

Dél-Afrikában, ahol az omikron terjedése nagy járványhullámot idézett elő, jóval kevesebb haláleset fordult elő, mint a megelőző hullámokban. Az új variánsra vonatkozó első nagy, a való életben végzett tanulmányt e hét elején publikálták dél-afrikai tudósok. Ebben azt írták le, hogy a variáns minden valószínűség szerint a deltánál 23%-kal kevésbé súlyos, az első vuhani törzzsel összehasonlítva pedig 29%-kal kevesebb intézeti felvételt okozott.

Emellett, az omikronnal szemben a vakcinák még mindig meglehetősen jó védelmet nyújtanak: a térségben november 15. és december 7. között előfordult több mint 78 ezer omikron eset vizsgálata arra derített fényt, hogy a Pfizer vakcinájának két oltása még mindig 70%-osan képes megelőzni a kórházba kerülés kockázatát.

Ez is érdekelheti Amit ma tudunk a 4. vakcinaadagról

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: Omicron spreads 70 times faster in airways (The Telegraph)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A női húgyhólyag mikrobiomja A női húgyhólyag mikrobiomja

Mi történik, amikor felborul az egyensúlya?

Megfázás? Megfázás?

Így juthat túl jóval hamarabb a panaszokon.

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

Amiről keveset beszélünk: A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

A COVID-19 szívet érintő megjelenési formái, szövődményei

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

ARDS (akut respirációs distressz szindróma)

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén...

Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 első tünetei

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.