COVID-19: egy új tanulmány a gyermekeknél előforduló ritka sokszervi gyulladást vizsgálta

Szerző: WEBBeteg - F. Zs., fordító, Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna

A New York-i Mount Sinai Egészségügyi Rendszer kutatói ismertették az első teljes genomra kiterjedő vizsgálatot, ami a SARS-CoV-2-fertőzést követően a gyermekeknél jelentkező ritka, de súlyos sokszervi gyulladás okát vizsgálja.

A vérminták RNS-szekvenálása feltárta, hogy az immunrendszer bizonyos sejtjeinek szintje alacsonyabb volt azon gyermekek esetében, akiknél a SARS-CoV-2-fertőzést követően sokszervi gyulladás (MIS-C (multisystem inflammatory syndrome, azaz multiszisztémás gyulladásos szindróma)) alakult ki. A megállapítások pedig új irányt mutathatnak a kezelést illetően.

Egy, a közelmúltban elvégzett vizsgálat során a tudósok RNS-t szekvenáltak a MIS-C-ben szenvedő személyek és az ezzel a betegséggel nem érintett vizsgálati résztvevők vérmintáiból. A megállapítások a ’Nature Communications’ című szaklapban jelentek meg.

Az eredmények azt jelzik, hogy a bizonyos típusú természetes ölősejtek (natural killer (NK-sejtek)) és a „kimerült citotoxikus T-sejtek” alacsonyabb szintje kulcsszerepet játszhat a MIS-C kialakulásában. Az NK-sejtek felelősek a vírusfertőzött sejtek megtámadásáért és elpusztításáért.

Ha az imunsejtek egy másik csoportja, a citotoxikus T-sejtek hosszabb ideig vannak kitéve egy patogén hatásának, akkor ezek a sejtek „kimerülnek”. Ebben az állapotban kevésbé hatékonyak a kórokozók elpusztításában, és már nem képesek tovább növekedni, szaporodni.

Dr. Noam D Beckmann, a tanulmány egyik szerzője, úgy nyilatkozott a ’Medical News Today’ című szaklapnak, hogy „a tanulmányt követő vizsgálatok olyan gyógyszercélpontokat azonosíthatnak, amelyek megakadályozhatják, hogy a COVID-19 megbetegedés sokszervi gyulladássá alakuljon át”.

„Mivel ezt korábban is már egy rendkívül súlyos megbetegedésként tartották számon, és továbbra is az a jelenleg is fennálló pandémiához kapcsolódóan, úgy véltük, hogy elengedhetetlen a betegség etiológiájának pontosabb feltárása” – tette hozzá.

Mi a MIS-C?

A magyar szakirodalomban csak sokszervi gyulladásként leírt MIS-C-t – ami gyermekkori, több szervrendszert érintő gyulladásos szindrómaként (pediatric inflammatory multisytsem syndrome (PIMS)) is ismeretes – eredetileg Kawasaki-betegségnek nevezték. Ez egy veszélyes, de ritka betegség, ami a becslések szerint 100 000 fő, 20 évnél fiatalabb személyből 11,4 főt érint. 2021 júniusáig 4 404 esetről számoltak be az Egyesült Államokban.

Erről a betegségről Tomisaku Kawasaki japán gyermekorvos (akiről a betegséget elnevezték) számolt be először az angol nyelvű szakirodalomban 1967-ben; gyermekek egy csoportjánál a következő akut tüneteket figyelte meg: láz, bőrkiütés, kötőhártya-gyulladás (vörös szem), enantéma (a torok és a szájüreg kivörösödése), a kéz- és lábfej duzzanata, és megnagyobbodott nyirokcsomók a nyakon. A betegséget először „mukokután nyirokcsomó szindrómának" is nevezték. Néhány évvel később szívvel kapcsolatos szövődményekről, például a szívkoszorúér aneurizmájáról (az erek nagymértékű tágulatáról) is beszámoltak.

A Kawasaki-kór (KD) egy akut szisztémás vaszkulitisz, ami azt jelenti, hogy a vérerek falában gyulladás lép fel, amely a test bármelyik közepes méretű artériájában, elsősorban a szívkoszorúérben tágulattá (aneurizmává) fejlődhet. A gyermekek többségénél azonban csak az akut tünetek jelennek meg szívszövődmények nélkül.

A MIS-C vizsgálatai során megállapították, hogy a fentiekhez hasonlóan fájdalommal, lázzal és a szervezet különböző részein előforduló gyulladással jár, ideértve a szívet, a tüdőt, az agyat, a szemet, a bőrt, illetve a gyomor- és bélrendszer szerveit.

Habár a tudósok felvetették, hogy a szindróma feltehetően autoimmun betegség, még vizsgálják a kialakulásának pontos mechanizmusait. A ritka előfordulás miatt a betegség tanulmányozása kihívást jelent.

Természetes ölősejtek és kimerült T-sejtek

A közelmúltban elvégzett vizsgálat során a kutatók mind az NK-sejtek, mind a kimerült T-sejtek csökkent termelődését vagy úgynevezett downregulációját (termelődésének alulszabályozását) állapították meg a MIS-C-ben szenvedő személyek esetében a SARS-CoV-2-fertőzést követően.

Pontosabban a T-sejtek egy alcsoportjának, az úgynevezett citotoxikus T-sejteknek vagy CD8+ T-sejteknek a hatására hívták fel a figyelmet. Ezek a sejtek lényeges szerepet játszanak a kórokozók, köztük a vírusok elleni védekezésben.

A kutatók tovább vizsgálták a kapcsolatot, és megállapították, hogy az NK-sejtek és a CD8+ T-sejtek szabályozzák egymást. Kimutatták, hogy az NK-sejtek csökkenése a CD8+ T-sejtek kimerüléses zavarát okozza.

A szerzők ezt úgy magyarázták, hogy „a CD8+ T-sejtek kimerüléses zavara a T-sejtek súlyos és akár halálos kimenetelű immunpatológiájához (az immunfolyamatok szabályozását biztosító komplex folyamatok kisiklásához) vezethet egy vírusfertőzést követően, míg jelenlétük enyhítheti a gyulladásos betegség tüneteit”.

A kiterjedt génexpressziós vizsgálat 9 kulcsfontosságú szabályozót (regulátort) azonosított a citotoxikus sejtekkel összefüggésben. Ezen szabályozóknak az expressziója (kifejeződése, aktiválódása) általában nagyfokú ezekben a CD8+ T-sejtekben, azonban a MIS-C-ben szenvedő gyermekek esetében downregulált (alacsonyabb fokban expresszált, vagyis kevésbé aktivált).

A kutatók úgy vélték, hogy a regulátorok közül a TBX21 különösen lényeges, mivel szerepe van a kimerült citotoxikus T-sejtek elkülönítésében. Ez a regulátor elsődleges terápiás célpontként szolgálhat a COVID-19 megbetegedést követően előforduló MIS-C esetén.

A jövőben további vizsgálatok elvégzésére van szükség az „immunrendszer reakcióinak leírására, valamint arra vonatkozóan, hogy miként lehet fokozni a CD8+ és az NK sejtek termelődését annak érdekében, hogy a gyermekek erőteljesebben tudjanak reagálni a SARS-CoV-2 vírus okozta fertőzésre, és hogy megelőzzék a MIS-C kialakulását” – magyarázta Dr. Danelle Fisher, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) munkatársa, aki a Providence Saint John’s Egészségügyi Központ (Santa Monica, Kalifornia) gyermekorvosa és gyermekgyógyászati részlegének vezetője.

A vizsgálat jelentősége

„Megállapításaink új utakat nyitnak meg a MIS-C kialakulásában szerepet játszó mechanizmusok megértéséhez, valamint új lehetőségeket teremtenek a gyógyszerek és biomarkerek fejlesztéséhez” – mondta Dr. Beckmann a ’Medical News Today’ szaklapnak.

„Ez a vizsgálat kifejezetten arra törekszik, hogy azonosítsa a MIS-C mögött meghúzódó molekuláris okokat. Ha megértjük a MIS-C által előidézett fokozott gyulladásos állapot okait annak genetikai alapjainak a szintjéig, akkor az immunrendszer működési zavarának genetikai szabályozói terápiás célpontokká válhatnak, megelőzve a súlyos, akár halálos kimenetelű tünetegyüttes kialakulását” – mondta a megállapítások jelentőségét magyarázva a ’Medical News Today’ szaklapnak Dr. David Shafran, a ’K Health’ egészségügyi intézmény gyermekgyógyászati részlegének vezetője.

A vizsgálat korlátai

A vizsgálat korlátait illetően Dr. Fisher a következőképpen nyilatkozott: „ez a vizsgálat a MIS-C-ben szenvedő gyermekek gyulladásos markereinek visszatekintő (retrospektív) áttekintése volt, és a vizsgálatba relatív kevés gyermek került bevonásra. Ez limitálja a vizsgálatot, ezért fontos lenne, hogy a MIS-C-ben szenvedő gyermekeket nagyobb számban vonják be a jövőbeni vizsgálatokba.”

Tovább Az alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kérik az iskolákat

WEBBeteg logóWEBBeteg
Forrás: F. Zs., fordító; COVID-19: Rare inflammatory syndrome in children examined in new study (MedicalNewsToday), PRINTO
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Mire képes az erős immunrendszer a...

Milyen hatással van a SARS-CoV-2 az immunrendszerre, legalábbis mit tudunk ezen a ponton? Mire lehet képes egy optimálisan működő immunrendszer e vírus...

Poszt-COVID stressz zavar és...

A járvány egyik fontos, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-COVID...

Mit jeleznek az ellenanyagszintek...

Több megkeresés is érkezett szerkesztőségünkbe olyan személyektől a koronavírus oltás kapcsán, akik 3-4 hete már megkapták a második dózis...

Mit mutat a koronavírus teszt az...

Ön is a közé a többmillió magyar közé tartozik, aki már megkapott legalább egy dózis COVID-19 elleni védőoltást? Érdekli, hogy kialakult-e...

A COVID-19 szívet érintő...

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

Hogyan készüljünk fel a COVID-19...

Íme pár tanács, és válasz néhány gyakran feltett kérdésre azt illetően, hogy hogyan kellene felkészülni a COVID-19 elleni védőoltás beadására.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.