Bizonyos, hogy nem érkezik a COVID-19-járvány negyedik hulláma?

Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

Semmiképpen nem félelemkeltés és riogatás annak a kérdésnek a felvetése, hogy ha Magyarországon elérjük az 5,5 millió fő beoltottságát, akkor vajon az oltatlan „potyautasok” is megússzák-e a koronavírus-világjárványt.

Másik nagy kérdés, hogy a fokozatos, de mégis jelentős mértékű lazítások, a nyári utazások lehetősége, a tömegeket vonzó, nagyobb – nemzetközi – rendezvények, sportesemények, összejövetelek, a maszkviselés kilátásba helyezett elhagyása, nem generál-e egy tavalyihoz hasonló, újabb, immár negyedik COVID-19-hullámot hazánkban.

E nagyfontosságú kérdésre a szakértők keresik a választ, végzik a szükséges elemző vizsgálatokat, kutatásokat.

Jelenleg hazánkban – a július 2-ai központi tájékoztató szerint – több mint 5 millió 495 ezer a beoltottak száma. Közülük több mint 4 millió 973 ezren a második oltást is megkapták. A bölcs és beleegyező szülői döntéseknek köszönhetően nagy számban jelentkeztek a 16–12 éves korú gyermekek az önkéntes és ingyenes koronavírus elleni vakcina felvételére. A náluk idősebbek, a 18–25 éves fiatalok is már ezt megelőzően regisztráltak, s a sikeresen és gyorsan beszerzett oltóanyagoknak köszönhetően nem kellett sokat várakozniuk az oltások felvételére.

Ezeknek a kedvező adatoknak az ismeretében is aggódnak a szakemberek, hogy a "potyautasok", vagyis akik nem is kívánják beoltatni magukat, illetve azok a lakosok, akik egészségügyi okok vagy életkoruk miatt erre nem vállalkozhatnak, sajnos veszélynek vannak kitéve.

Számos mutáns törzs is megjelent szerte a világon, így hazánkban is, a több mint másfél éve tartó COVID-19 világjárvány óta. Ezek újabb veszélyeket tartogathatnak. Noha az infektológusok szakmai véleménye szerint a most forgalomban lévő és beadott oltóanyagok egyelőre megvédték a beoltott embereket a brit és a delta mutáns vírusvariáns okozta megbetegedéssel szemben is.

Magyarországon is jelen van a delta variáns

A delta-variáns szervezetre gyakorolt betegítő hatása és annak mértéke még komoly kutatások tárgya. Az először Indiában azonosított mutáció mintegy 40 százalékkal veszélyesebb, fertőzőbb, mint a brit mutáns, amire azt mondták: 70 százalékkal veszélyesebb, mint az eredeti vuhani változat.

Angliában az elmúlt mintegy két hétben az új COVID-19-betegek száma harminc százalékkal nőtt ennek okán. A kutatók azt feltételezik, hogy a korábbi változatoknál sokkal gyorsabban és könnyebben terjedő delta-variáns fertőzöttjei sajnos nagyobb eséllyel kerülnek kórházba, s kezelésük, gyógyulásuk sem lesz egyszerűbb. (Nem véletlen, hogy Angliában visszavonták az enyhítő központi intézkedéseket a delta-törzs megjelenésekor.) Az USA-ban pedig a friss adatok szerint minden tizedik koronavírusos fertőzés ehhez a mutánshoz kapcsolódik.

Bővebben Ezek a delta-variáns okozta fertőzés jellemző tünetei

A váratlan, rossz fordulat mellett jó hírnek tekinthető, hogy az eddigi ismeretek szerint a COVID-19-betegek esetében alkalmazott kezelés és oltóanyag minden bizonnyal hatásos lesz a delta-variánssal fertőzöttek kezelése során is. A felépülésük, gyógyulásuk mértéke még nem ismert az orvosok számára sem.

Mennyire vagyunk biztonságban?

Az mindenesetre aggodalomra adhat okot, hogy amíg bármely, újabb mutáns törzs megjelenik a világ bármely szegletében, és „számára” elérhető a koronavírussal szemben nem védett emberi szervezet, ott meg is fog telepedni. Ez viszont nem jelent kellemes hírt a magyar emberek számára sem. Azok ugyanis, aki nem vették fel mindkét koronavírus elleni védőoltást, rosszabb esetben egyet sem, nem érezhetik biztonságban magukat. Azaz a nyájimmunítás feltételezhetően nem védi majd őket akár a delta variánstól.

"Ennek hazánkba hurcolása minden nagyobb mérvű nyitáskor, nemzetközi rendezvények során aggodalomra ad okot, nem csak az oltatlanok veszélyeztetettek, hanem nagyobb a kockázatuk azoknak az oltott embereknek is, akiknek gyenge az immunrendszerük, autoimmun- vagy egyebek mellett daganatos vagy krónikus betegségben szenvednek" – fogalmazott Dr. Szlávik János, osztályvezető, infektológus főorvos, aki leszögezte: "A második és harmadik hullámhoz hasonló tragédiákra, nagy megbetegedésekre nem számít, épp a magas átoltottság miatt, ami nem védi az oltásellenes potyautasokat."

A nyári lazító intézkedések sora, a külföldi utazások, a nagyobb nemzetközi rendezvények, akár a teltházas focimeccsek, a strandolások, s a maszk elhagyása, s elsősorban az oltás hiánya felvethet egy negyedik hullámot, de erre jelenleg pontos választ nem lehet adni. A valószínűsége annak, hogy ez a közeljövőben megtörténik, igen csekély.

Kiemelte, ezek a tényezők is elsősorban azokat veszélyeztetik, akik távoltartják magukat a koronavírus elleni védőoltás felvételétől. Azt elismerte, hogy a strandokon, napozás közben a maszk viselése szinte kivitelezhetetlen, de a higiénés szabályok betartását vélhetően egy életen át magunk mellett kell tudnunk. Ha újra is fertőződik valaki bármi okból, sokkal könnyebben gyógyítható, ha be van oltva, mint történt az első koronavírusos megbetegedése esetén, és a kór lefolyása sem lesz olyan súlyos.

Úgy tartja, hogy a harmadik oltás felvételét egy esztendőn belül felelőtlenség lenne elmulasztani, illetve alapvető fontosságúnak tekinti a továbbiakban az évenkénti COVID-19 elleni védőoltás felvételét. Ehhez jó időben, remek hátteret nyújt a Debreceni Oltóanyaggyár építése, s így a hazai vakcinák előállítása, ami mentesít a kiszolgáltatottságtól, optimális esetben immár jövő év végétől.

Dr. Szlávik János, infektológus főorvos meggyőződését fejezte ki, hogy még az idén kísérleti fázisba kerülhet egy olyan speciális tabletta, ami szigorú ellenőrzés mellett adható az engedélyeztetések után a betegnek. Annak hatékonysága megvédheti a koronavírus okozta súlyos, halálos lefolyástól is a betegeket. Ez egy proteázgátló készítmény lesz, melynek vizsgálatai zajlanak, s reménykeltőnek látszik a hatásfoka. A kutatók és szakorvosok reménye szerint, csakhogy ennek forgalomba kerüléséhez minimum másfél évre lesz még szükség.

Így ismét arra hivatkozott, hogy a debreceni oltóanyaggyár jövő év végi felépülése és üzembe állása hatalmas biztonságérzetet adhat a magyar emberek számára, s majd a későbbiekben a külföldre exportált vakcinák megsegítik más nemzetek lakosságát is. Erre hatalmas szükség van a világon.

Erre számíthatunk az év második felében

Dr. prof. Mekely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora pedig úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi magas átoltottság okán szinte biztos abban, hogy hazánkban nem lesz negyedik hullám ebben az esztendőben. Az azonban a professzor szerint is könnyen lehetséges, hogy azok az emberek, családok, akik nem oltatták be magukat, nem kapnak védelmet a nyájimmunitás reményében. Arra, hogy ők ne fertőződjenek meg, sajnos kevés az esély. Nem titkolta azt sem, hogy közülük sajnos sokan lehetnek olyan betegek, akiknek állapota súlyosra fordulhat a jövőben, tekintve a jelenlegi, fokozatosan bevezetett enyhítéseket, s a látens vírus megtelepedését a védtelen emberi szervezetben.

Ez nemcsak végtelenül szomorú, épp az emberi élet, s a kórlefolyás súlyossága miatt, hanem az egészségügyre újabb és újabb terheket, átszervezéseket róhat, ami a szabálykövető pácienseket hozhatja ismét hátrányos helyzetbe. Itt a zökkenőmentes szakellátások, nem sürgősségi, de az életminőséget és az egészségi állapotot javító operációk esetleges elmaradására is gondolt.

Az újabb kutatások azt erősítették meg, hogy azoknak az embereknek a számára, akik igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, az orvosi kontroll mellett, a jövőben bizonyosan egy oltás beadása is elegendő lesz. Nekik csak az úgynevezett „booster”, vagyis megerősítő oltás beadása válik szükségessé a betegésgükből való gyógyulást követő meghatározott idővel. Majd a későbbiekben rendszeresen szükségük lesz ismétlő otlásokra nekik is, ahogy mindenki másnak. Azoknak, akik nem fertőződtek meg, szigorúan két vakcinát kell felvenniük a jövőben is oltási körönként.

Prof. Dr. Merkely Béla hangsúlyozta: a koronavírus-világjárványt akkor tudhatjuk teljességgel magunk mögött, ha az átoltottság a világ többi országában közelít ahhoz, amit Magyarországon elértünk. S akkor, ha a még mindig kétkedők is beoltatják magukat hazánkban is.

Amennyiben a járvány nem szelidül a világ minden pontján, sajnos többfelé újabb mutánsok jelenhetnek meg, ezek a helyek lehetnek ugyan távol Magyarországtól, de a COVID-19-et okozó vírus „nem ismeri” az országhatárokat.

Olvasson tovább

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Hypertonia Hypertonia

Mire számíthat a magas vérnyomással kezelt beteg?

Plazmaferezis Plazmaferezis

A plazmaadás a véradás egyik speciális formája.

Újabb oltóanyagot vizsgál az EMA

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkezdte a Valneva európai biotechnológiai vállalat koronavírus ellen kifejlesztett vakcinája folyamatos...

Meddig tart a COVID-19 elleni...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

A koronavírus pszichológiai hatásai...

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és...

Koronavírus után - ezek a...

Szerencsére sokan meggyógyulnak a COVID-ból, de felépülésük után gyakran még hónapokig küzdenek krónikus fáradtsággal, memória- és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.