A vakcina mellé még más is kell a pandémia megállításához

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

A koronavírus-járvány több országban ma is szinte kontroll nélkül zajlik, jegyzik meg szakértők, ráadásul oly hosszú ideje, hogy még azután is milliók fognak megfertőződni, közülük sokan megbetegedni, akár meg is halni, amikor már milliók lesznek beoltva. Mindez bekövetkezhet, de a kimenetel súlyosságát tompíthatja, ha a lakosság továbbra is betartja az előírt szabályokat (pl. a maszkviselést, távolságtartást). Legalább nyár közepéig. Esetleg még tovább is! - fogalmaznak a Columbia Egyetem tudósai, akik a várható fejleményeket modellezték.

Miért nem elég önmagában a vakcina?

Az igen hatékony vakcinák megérkezése 2020 decemberében növelte azt a reményt, hogy a beoltások beindulása majd előbb-utóbb lassítja, akár meg is állítja a népesség többi részében a betegség terjedését. Ám egyedül a védőoltás ehhez nem elég – mutatja a modell. Túl gyorsan lazítottak az elővigyázatosságot jelentő szabályokon, például azon, hogy a munkahelyeken mekkora távot tartsanak egymástól a dolgozók, továbbá az utazások korlátozásán, a maszkhordás folyamatos megkövetelésén. A korai enyhítés pedig további milliók fertőződéséhez, ezrek halálhoz vezethet, bármely esetben.

Nem kétséges, a beoltottsága megvédi az egyént. Mégis, több infektológus orvos, a fertőző betegségekre szakosodott kutató arra figyelmeztet, hogy még hónapokba telik, míg egy-egy helyszínen elég lesz a vakcináltak száma (tömege!) ahhoz, hogy újra vissza lehessen térni a „normalitáshoz”.

Az immunitással rendelkezők (akik megfertőződtek, majd felépültek a betegségből, és akiket már vakcináltak) csak akkor lesznek elegen ahhoz, hogy a pandémia vitorláiból kifogva a szelet, ismét megkezdődhet a normálisnak vélt élet (ami már soha nem lesz pont olyan, mint amilyen a járvány előtt volt) – mondja Jeffrey Shaman (Columbia Egyetem). Munkacsoportja modellszámításait a nyilvánossággal megosztva az epidemiológus úgy becsüli, hogy az USA-ban 105 milliónál több ember esett át a fertőzésen, többen, mint ahányan szerepelnek a statisztikai jelentésekben.

Előrevetítése szerint a széles körben elérhető vakcináig további milliónyi infekció lezajlik még. Ezért július végéig érvényben kell maradniuk a távolságtartásra, maszkhordásra vonatkozó és egyéb szabályoknak – mondja dr. Shaman, hozzátéve: „lehet, hogy túl optimistán fogalmaztam”. Különben jön a vírus következő támadási hulláma. „Sokan akarnának a jelenleg érvényben lévő ellenőrzésen lazítani. Úgy okoskodnak: ’itt a vakcina, a fény az alagút végén, pár hónapon belül lazulhatunk’. Ám nincs igazuk! Ez az időpont túlságosan hamar van" – fogalmazza meg aggályait az epidemiológus. „A következő hónapok kritikusak lesznek az új fertőzések és halálesetek számának csökkentését célul kitűző versenyben. Aminek azzal kell végződnie, hogy a pandémia további menete során végül a vírus számára egyre kevesebb megfertőzhető ember legyen elérhető.”

Még ha az USA-ban február elejére időzítenék a korlátozások megszüntetését, azon időszak utánra, amikor már a legtöbb egészségügyben dolgozó és ápolásiotthon-lakó vakcinált, még az a lazítás is azzal járna, hogy növekedhetne a fertőzöttek száma. A pozitív hatás akkor várható, ha legalább március közepéig érvényben maradnak a szigorú szabályok. Mivel a mostani óvintézkedések mellett is, bizonyos területeken olyan kezelhetetlen a pandémia, hogy egyelőre a vakcinálástól sem várható még az, hogy most jelentős hatása lesz – érvel dr. Shaman.

Munkacsoportjának becslése szerint pl. Észak-Dakota lakosságának 60%-a megfertőződött. A védőoltás segíteni fog, de a járvány saját magát fogja kioltani, amint egyre kevesebb és kevesebb megfertőzhető alanyra talál. Másik véglet pedig Vermont, ahol mintegy 10% körüli a fertőzöttségi ráta. Itt csaknem a teljes lakosságot megvédheti a vakcina, feltéve, ha elég gyorsan bevetik. Kalifornia pedig valahol a két véglet között ingadozik az újabb kitörések előfordulását tekintve – vázolja a teljes képet az epidemiológus.

Sok tényező befolyásolja a járvány lecsengését

A modell több tényezőt is figyelembe vesz: a vakcinarendelés sebességét, a szétosztását, azt, hogy a védőoltás 1., illetve 2. dózisa mekkora hatékonyságú, továbbá számításba veszi a vírus átvihetőségét befolyásoló, adottan érvényben lévő távolságtartási közösségi szabályok meglétét is. Abból a feltételezésből indul ki, hogy az egészségügyben dolgozók, és az idős emberek csoportjait az országban érvényes (CDC) elsőbbségi irányelvek szerint fogják besorolni (a hazai oltási rend itt olvasható), illetve, hogy a vakcináció tempója felgyorsul és megoldható lesz a hetenkénti 5 millió adag beadása.

A modellező csoport azon szélső helyzeteket is értékelte, amelyek a mai közösségi távolságtartás szabályain korábban könnyítettek, illetve amelyekben a lazítás csak később, a vakcinázási folyamatokkal egyidejűleg történt meg. Modellezték azt is, hogyan alakulna a helyzet, ha éppenséggel tovább szigorítanának. A tudósok vizsgálatuk eredményeként azon helyzetekben, amikor szigorítottak, s ezt érvényben is tartották, míg a lakosság igen nagy része meg nem kapta a védőoltást, úgy találták, hogy ekkor kell a legkevesebb fertőzésre számítani (a vizsgált esetekben ugyanis így történt).

A különféle megközelítéseket tartalmazó, egyelőre nem publikált modellről szólva több kutató elismeri, egyet tud érteni dr. Shaman számításaival, konklúziójával. „Az eredmény első ránézésre elfogadhatónak tűnik” – fogalmaz Trevor Bedford, genetikus kutató (Fred Hutchinson Cancer Research Center, Washington Egyetem). Azonban nem ismert a vakcina szétterítésének üteme, márpedig a védőoltáshoz való hozzájutás sebessége, mértéke megváltoztathatja a következtetést. Az új amerikai kormányzat gyorsítani fogja a vakcina terítését, de ez még csak terv. Dr. Bedford arra is felhívja a figyelmet, hogy a többi változatnál fertőzőképesebb, az USA-ban is jelen lévő brit vírusvariáns „nagyobb tavaszi hullámot okozhat, mint amekkorát a modell vázolt”.

Lauren Ancel Meyers, biológus és statisztikus professzor (University of Texas, Austin) szintén elfogadhatónak tartja dr. Shaman érvelését. Egyetért megállapításával, hogy a 2020 folyamán sok helyen fellobbanó ellenőrizetlen (kézben nem tartható) kitörés csökkenti a vakcinától várható előnyöket. „Sajnos, széles körben szabadjára engedtük a vírust, és most éppen a fenyegetettség közepette indítjuk a vakcinációs kampányt” mondja dr. Meyers. „Minél nagyobb körben terjed el a vírus a védőoltás elérése előtt, annál kevesebb halálesetet fogunk tudni kivédeni a megérkező vakcinával.

Bár a megfelelő oltási stratégiával a halálozási számok előbb csökkenhetnek, mint a fertőzések adatai, így az ország egyes területein talán hamarabb lehet lazítani a korlátozásokon, mint sokan gondolnák. Valójában mindez azon múlik, hogy gyorsan megtörténjen az infekciónak nagyon kitett élvonalban dolgozók beoltása, és azoké, akiket leginkább fenyeget a halál. „Eljuthatunk arra a pontra, ahol bár még mindig terjed a vírus, de népességi szinten már kevésbé halálos. A döntéshozók majd akkor lazíthatnak bizonyos előírásokon. Az előírásoknak pedig addig is (mint mindig), az a céljuk, hogy életeket mentsenek és védjék a teljes egészségügyi ellátórendszert” – fogalmazza meg a fontos járványügyi alapvetést dr. Meyers.

Még messze van a lazítások ideje!

Mindent egybevetve nem szívesen fogadott hírnek hatnak az eredmények, a fenti megjegyzések olyan milliók számára, akik a mai életből – amikor bűntudattal tölthetnék csak az estét egy étteremben, a foci eredményekről tárgyalva – szeretnének minél előbb visszatérni a normális mindennapokba. A döntéshozók már most tudatában vannak, milyen elnyúló szakasz van még előttünk. Elvégre még 2021-ben is további megszorításokat kell majd hozni, érvényre juttatni és betartatni.

A lakosság vakcinázása kollektív védelmet nyújt, hiszen a vírus emberről emberre terjed. Ha viszont olyannal találkozik, aki nem tudja elkapni a fertőzést, lezárul a vírus előtt a továbbjutás ösvénye. A team modelljében az egyszerűség kedvéért dr. Shaman olyan helyzetet vázolt fel, amelyben sem azoknál, akik felépültek, sem azoknál, akiket már beoltottak, nem alakul ki ismét a betegség, és optimális esetben nem is fertőznek meg másokat. (A valóságban azonban, aki már átesett a betegségen, újra elkaphatja azt!)

Számításaihoz a most elérhető vakcina hatékonyságát a két standard dózis beadása után 95%-osnak vette. „Minden modell bizonyos megközelítésre épít, és a tudósoknak óvatosan kell kalkulációjukat alkalmazni, amikor megpróbálják pontosan meghatározni a járvány elcsitulásának valószínű idejét” – mondja dr. Bruce Y. Lee, egészségpolitikus (City University, New York). Ő úgy számol, hogy a vírus jóval alacsonyabb szinten lesz jelen júliusban.

Tavasz végén, nyár elején

Az állapot, amire nyájimmunitásként utalunk, nem azt jelenti, hogy eltűnt a vírus, mert gátat szabtunk a járványnak – magyarázza. „A nyájimmunitás küszöbére érni annyit jelent, hogy a körülöttünk lévő emberektől, akik már immunisak adott dologra, a többiek számára is érkezik kiegészítő védőhatás” – mondja dr. Lee. De az érzékenyek (fogékonyak) még akkor is elkaphatják a betegséget, ha már elértük a nyájimmunitás kialakulását – egészíti ki dr. David Engelthaler, aki a transzlációs genomikai intézet (Translational Genomics Research Institute, Arizona) fertőző betegségekkel foglalkozó intézetét vezeti.

Az esetszámok azonban többé már nem nőnek exponenciálisan, és nagyjából stabilan állandóak maradhatnak. „A vírusok jelenlétét nem fogjuk tudni csak úgy eltörölni azzal, ha elérjük a nyájimmunitást. Halmozódások, kiugrások továbbra is előfordulhatnak.” Mégis, a növekedés minden bizonnyal le fog lassulni, majd megáll. Dr. Engelthaler úgy hiszi, egy kicsit előbb is, mint ahogy más tudósok sejtetik. Végül a védőoltások által, illetve a fertőzésen való átesés útján szerzett immunitás elkezdheti megfékezni a pandémiát – a tavasz végén, a nyár elején. „Akkor kezdhetünk majd újra gondolni a civilizált, normális élethez való visszatérésre” – összegez más szakértőkhöz képest optimistán dr. Engelthaler.

Tovább

WEBBeteg.hu logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Why Vaccines Alone Will Not End the Pandemic (nytimes.com)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A kínai gyógyszercégek a vakcinák...

Kínában a védőoltást gyártók felvetették az oltások kombinálásának gondolatát, és annak a kérdésnek a vizsgálata is terítékre került, hogy...

Koronavírus - A harmadik hullám...

A koronavírus-járvány harmadik hulláma leszállóágba került, ugyanakkor továbbra is fontos az oltási program folytatása, mivel azáltal...

Mit jeleznek az ellenanyagszintek...

Több megkeresés is érkezett szerkesztőségünkbe olyan személyektől a koronavírus oltás kapcsán, akik 3-4 hete már megkapták a második dózis...

Mit mutat a koronavírus teszt az...

Ön is a közé a többmillió magyar közé tartozik, aki már megkapott legalább egy dózis COVID-19 elleni védőoltást? Érdekli, hogy kialakult-e...

A COVID-19 szívet érintő...

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

Hogyan készüljünk fel a COVID-19...

Íme pár tanács, és válasz néhány gyakran feltett kérdésre azt illetően, hogy hogyan kellene felkészülni a COVID-19 elleni védőoltás beadására.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.