Személyiségváltozást is okozhatott a COVID-pandémia
megjelent:
Számos kutatás foglalkozik a koronavírus-járvány hatásával, azonban ezek többsége a testi tünetekre, betegségekre fókuszál. Az igazság az, hogy a pandémia a mentális egészségünkre is óriási hatással volt.
Mindannyian különbözőképpen éltük meg ezt a nehéz időszakot: egyesek magától a megbetegedéstől féltek, aggódtak önmagukért és szeretteikért; voltak, akik a társas kapcsolatokat és a kulturális programokat hiányolták leginkább; míg mások számára a megszűnő munkahelyek okozta anyagi bizonytalanság jelentette a legfőbb megterhelést. A COVID tagadhatatlanul hatással volt az egész társadalomra. Ellenben az, hogy a járvány a személyiségünket is megváltoztathatta, újdonságnak számít.
Nemrég napvilágot látott egy, amerikai és francia tudósok által vezetett vizsgálat eredménye, amely kifejezetten a pandémia alatti személyiségváltozásokat elemezte.
A felmérés az úgynevezett ötfaktoros modellt vette alapul, mely szerint személyiségünket öt alapvető vonás határozza meg: nyitottság, lelkiismeretesség, extraverzió, barátságosság és érzelmi stabilitás. Ezek a kategóriák többféle elnevezéssel is ismertek. Az ötfaktoros vagy Big Five személyiségelmélet skálákat használ, tehát nem pusztán végletekben méri tulajdonságainkat. Például a nyitottság esetében a konzervatív és a spontán között bárhol elhelyezkedhet az adott személyiség, ahogyan a további négy tulajdonság esetében is.
A kutatás eredményei
A kutatásban részt vevő több mint hétezer fő 2014 és 2022 között, három periódusban, online töltötte ki a személyiségjegyeikre vonatkozó kérdőíveket.
Az első két időszak eredményei között – ahol a második már a pandémia kezdetére esett – az egyetlen észlelhető változás az érzelmi stabilitás kis fokú csökkenése volt.
A későbbi, 2021-'22-es adatok azonban már jelentősebb eltérést mutattak a pandémia előtti időkhöz képest: ekkorra a többi négy tulajdonságban is csökkenést tapasztaltak a tudósok. Ez a 18–25 év közöttieknél volt a legkifejezettebb. Ezáltal kijelenthető, hogy 2022 környékén a fiatal felnőttek kevésbé érdeklődtek a világ dolgai iránt, szervezetlenebbek, gyanakvóbbak, szorongóbbak lettek. Gondoljunk bele, olyan fontos iskolai események és állomások időszaka ez, mint az érettségi, a szülői házból való elköltözés vagy a munkaerőpiacra való belépés. Ennek a korcsoportnak rendkívül lényeges a társasági élet, a kapcsolatok kialakítása. A korlátozások mindezeket jelentős mértékben megzavarták, az addig megszokott körülményeket átalakították. Velük szemben az idősebb felnőttek stabilabb, kiszámíthatóbb élettel és szociális hálózatokkal rendelkeznek, melyek kevésbé bolydultak fel a világjárvány hatására.
A pszichológusok szerint a különféle élethelyzetek folyamatosan alakítják tulajdonságainkat, emellett változhatunk egy-egy sorsfordító esemény, trauma, sőt pszichoterápia hatására is. Azaz a felnőttkori vonásaink különbözhetnek a gyerekkoriaktól. Bizonyos személyiségjegyeink pedig – a genetikának és neveltetésünknek köszönhetően – mindvégig stabilak maradhatnak az életünk során.
Ezek is érdekelhetik
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Forrás:
- Scientists believe COVID may have altered our personalities, especially young adults (Euronews)
- Az vagyok amit dolgozom? Az öt legfontosabb személyiségmodell (Jog Követő)
- A COVID-19-világjárvány hatása a mentális egészségre (MTA)
- Big Five, vagyis az ötfaktoros személyiségmodell (Motivátor Magazin)
- Változhat-e személyiségünk az idő múlásával? (7köznapi pszichológia)
