Veszélyes COVID-járvány-következmény - Gyógyszereknek ellenálló kórokozók terjedése

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Amíg a COVID-19-et okozó koronavírusra figyeltünk (és összpontosít ma is a világ - teljes joggal), addig a gyógyszereknek ellenálló egyéb fertőző ágensek: más vírusok, baktériumok, gombák okozhatnak súlyos, nehezen gyógyuló fertőzéseket.

Elözönlenek bennünket a veszélyes baktériumok – fogalmaznak egyes szakemberek. Hozzáteszik, hogy ez részben következménye annak a sokszor kaotikus válasznak, amellyel olykor a pandémiára reagál(t)unk. 2020 folyamán, értelemszerűen, a COVID-19 került fókuszba, a világon mindenütt.

A kórházakban, ápolási otthonokban különösen nagy hangsúly esett a védelmi eszközök (maszk, kesztyűk, köpenyek) viselésére. Mivel ezeket eleinte nehéz volt beszerezni, egy ideig nem is álltak kellő számban rendelkezésre, sokan a kelleténél tovább, vagy többször (újra)használták. Miközben a védőeszközök hordása egyfelől segített megakadályozni, hogy a vírus a levegő útján vagy a felületekről másokra tovább terjedjen, másfelől a kínos takarékoskodásnak súlyos negatív következményei lettek. Többek között ez is hozzájárult ugyanis más típusú kórokozók – a gyógyszereknek ellenálló baktériumok, gombák – elszaporodásához.

A szóban forgó fertőző ágensek elsősorban – éppúgy, mint a COVID-19 esetén – az idős embereket, a krónikus betegségben szenvedőket, a legyengült immunrendszerűeket érintik. Ezek a baktériumok makacsul megtapadhatnak a ruházaton, az orvosi felszereléseken, eszközökön. Ezért szokás az ápolási otthonokban, kórházakban (nem csak járvány idején) fokozottan ügyelni arra, hogy az előírásoknak megfelelően, kötelezően cseréljék a védőöltözékeket, hogy alapos fertőtlenítő takarítással tisztítsák a használatban lévő eszközöket, a szobákat, a közös tereket. Emellett nyilván az invazív beavatkozások, a nem megfelelően fertőtlenített eszközök, illetve az antibiotikum rendszeres alkalmazása is fokozza a rezisztens kórokozók megtelepedésének esélyét.

A koronavírus megjelenésekor, érthető módon, e veszélyes vírus megfékezésére tevődött át a hangsúly. A gond az, hogy általában, vagy sok helyen, teljes egészében! Erre utalva mondják szakemberek, hogy a COVID-19 elleni harc során a higiéniai gyakorlat megváltozása nagy valószínűséggel hozzájárult a gyógyszerrezisztens baktériumtörzsek terjedéséhez. „Súlyos problémát okozó gond, ha egypatogénesnek látjuk a világot” – mondja dr. Susan S. Huang, a kaliforniai egyetem infektológus szakorvosa (Irvine Medical School). Úgy véli, a járványkezelésben a beszűkült fókuszú megközelítés ilyen veszélyekkel jár, s hozzáteszi: „Minden okunk megvan rá, hogy azt feltételezzük: ez a probléma növekedni fog, a helyzet csak tovább romlik.”

Félelmeit alátámasztani látszik néhány adat: több amerikai államban (Florida, New Jersey, Kalifornia területén), más kontinenseken, több országban (India, Peru, Olaszország, Franciaország) voltak különféle gyógyszerrezisztens patogének okozta fertőzésfellángolások.

Nehéz összesített adatokat, számsorokat találni, mert sok ápolási otthonban és gyógyító intézményben mostanában abbahagyták – úgy mondják, felfüggesztették – a kórházi fertőzéseket okozó ágensekre való szűréseket. Az erre szánt anyagi forrásokat ugyanis e feladatokról is átcsoportosították a COVID-19-tesztelésre. Az első koronavírusjárvány-hullám drámájának lecsendesülése után, 2020 nyarának elején a korábbi gyakorlathoz képest jelentősen alacsonyabb mennyiségben, „szerény mértékben”, végül mégis folytatódott a baktériumokra való szűrés. Az adat kevés, de ezek is pontosan jelezték, hogy bizonyos kezeléseknek ellenálló organizmusok meghonosodtak és elszaporodtak.

Gyógyszerrezisztens gombák

Különösen aggasztó, hogy megnövekedett a Candida auris nevű gomba okozta esetek száma. Ez ellen a gomba ellen a koronavírus-járvány előtt az egészségügyi hatóságok megpróbálták fölvenni a harcot. Nagyobb számú, rendszeres szűréssel, a fertőzöttek elkülönítésével, általában véve jobb higiéniával küzdöttek ellene. Az erőfeszítések hatására a C. auris elterjedése néhány esetre szorult vissza. Jelenleg azonban (pl. Los Angeles megyében) ismét nő az esetszám. „A Candida auris burjánzik” – utal a 250 esetszám körüli előfordulásra dr. Zachary Rubin, aki az infekciókontrollra vonatkozó erőfeszítéseket koordinálja a megye egészségügyi intézményeiben.

Tucatnyi tényezőre vezeti vissza dr. Rubin ezt a rossz trendet. A probléma súlyosbodásának fő okaként a csírakutatásban, az ellenőrző szűrésekben mutatkozó hiányosságokat nevezi meg – és persze a kapacitáshiányt! Hiszen szinte minden tesztelési forrást, figyelmet a COVID-19 ügye vitt el.

Gyógyszerrezisztens baktériumok

Ártalmas, gyógyszerrezisztens baktériumok kerülnek elő, ide értve a carbapenem (nagy hatékonyságú antibiotikum) csoportnak ellenálló Acinetobacter baumannii baktériumot is. Olasz és perui kórházakban Klebsiella pneumoniae baktériumfertőzések terjedtek el. A szakmai körökben is riadalmat keltő esetek nyomán amerikai orvostársaságok levéllel fordultak az egészségbiztosítási szolgáltató szervezetek központjához. Azt kérelmezték, hogy ideiglenesen helyezzék hatályon kívül azokat a szabályokat, amelyek a működési költségeik visszatérítését a kórházi fertőzések megjelenéséhez, illetve számához kötik.

A három szakmai szervezet képviselői (a kórházi epidemiológusok, az infektológiai részlegek gyógyszerészei és az infekciókontroll szakemberei) attól tartanak, hogy a COVID-19-járvány miatt esetleg tovább emelkedhet a fertőzöttségi ráta. „Sokféle standard gyakorlat – a páciensekre, a személyzetre, az ellátásra, a készletekre, a gondozási helyszínekre vonatkozóak – megváltozott ebben a rendkívüli időszakban” – fogalmaznak a szakemberek.

A COVID-járvány során sem lankadhat az egyéb kórokozókra fordítandó figyelem

A teljesség kedvéért azt is megjegyzik azonban, hogy a gyógyszereknek ellenálló infekciók nem minden formája szaporodott meg. Egyes kutatások szerint a kórházi betegek körében nem következett be változás a pandémia alatt a Clostridioides difficile (korábbi nevén Clostridium difficile) baktériummal való fertőződések számában. Ez a megfigyelés azt mutatja, hogy a járvány hosszú távú általános hatása bizonyos fertőzések esetében egyelőre nem egyértelmű, nem világos.

Dr. Huang és más szakértők megállapításaikkal nem azt akarják mondani, hogy a szakemberek túlméretezték, rosszul pozícionálták a COVID-19 elleni küzdelmet. Inkább azt, hogy újult figyelemmel kell követni a gyógyszereknek ellenálló baktériumok létét, szerepét, feltűnését. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy az ápolási otthonokban lakók 65%-a hordoz valamiféle gyógyszerrezisztens fertőző törzset.

Az évek során sokan vádolták azzal a kórházakat, és különösen az idősotthonokat, hogy lazítottak erőfeszítéseiken. Felületessé váltak, már nem néznek szembe a kórházi fertőzések fenyegetésével, arra hivatkozva, hogy nagyon drága eljárás minden berendezést fertőtleníteni, a személyzetet megfelelően kiképezni, fenntartani a tesztelést, a betegeket folyamatosan szűrni a különféle mikrobákra, majd a fertőzötteket izolálni.

A kritikákra és az aggodalmakra válaszként még a járvány előtt kezdtek nagyobb erőfeszítéseket tenni a páciensek monitorozására. Keresték a fertőzötteket, különösen az ápolási otthonokban, az olyan esetekben, amikor egy-egy idős beteg többször megfordult (mondhatni ki-be járt) a gondozóhely és a kórházi intenzív osztályok között. Ez a helyzet olyan, mintha a megfertőzött beteget egy forgóajtóba állítanák. Ebben a helyzetben mindenfelé szórja a mikrobákat.

A koronavírus-járvány megjelenése után azonban jóval kevesebb monitorozásra került sor, ráadásul – időnként, sok helyen, éppen a pandémia fölerősödése idején – általános összeomlás következett be az ilyen betegek átszállítására vonatkozó kommunikációban – mondják szakértők. A legsúlyosabb COVID-19-betegeket lélegeztetőgépre tették, a lélegeztetés és a vele járó ellátások pedig egyértelműen növelik a – és főleg a gyógyszerrezisztens – kórokozók általi fertőzések számát.

A riadalmat keltő jelenséghez hozzájárulhatott az is, hogy a COVID-19 kezelésére rendszeresen, és nagy mennyiségben alkalmaznak szteroidokat. Ezek segítenek enyhíteni, csökkenteni a koronavírus legfenyegetőbb tüneteit, de eközben olyan módon juttatják veszélybe a szervezetet, hogy az immunrendszer optimális működése gátolt, veszélyeztetett lesz. Az immunhiányos állapot pedig lehetővé teszi, hogy más baktériumok és gombák könnyebben hatolhatnak be a szervezetbe. – Az említett tényezők kombinációja pedig „tökéletes” terep a gombák számára a megtelepedésükhöz, mondja dr. Tom Chiller, a CDC gombarészlegének vezetője.

Január folyamán egy egészségtudományi lap (Health) esettanulmányt adott közre egy floridai kórház 4 Candida auris esetéről. A fertőzés terjedésének megértésére augusztusban higiénikus szakemberek keresték fel a COVID-részleget. A vizsgálódás, a kikérdezés nyomán azt találták, hogy az augusztus 4-18. között felvett 67 beteg közül 35 bőrén kitenyészett (kolonizálódott) a C. auris. Tehát már jelen volt náluk, de maga az infekció még nem alakult ki a betegeknél. Később azonban 6 betegnél igen.

A tanulmány azt feltételezi, hogy az egyik betegről a másikra minden valószínűség szerint úgy terjedhetett át a gomba, hogy az ápoló hozta magával a védőöltözékén vagy a kesztyűjén megtelepedett gombát és azt adta tovább. De a gomba akár a hordozható (mobil) komputeren vagy más egyéb felszerelési tárgyon, eszközön is jelen lehetett, amit nem elég alaposan tisztítottak meg. A CDC szakemberei több más szakértővel együtt úgy fogalmaztak, hogy ez a jelenség az infekciókontroll összeomlása.

A gyógyítókat lebénító tény, hogy a C. auris néhány törzse a gombaellenes gyógyszerek mindhárom fő csoportjával szemben rezisztens. Az Egyesült Államokban a fertőzések száma (2020 novemberére) 1.625-re növekedett az egy évvel korábban (2019. október végén) talált 952 esetről. Napjainkra bizonyára még magasabb lehet az esetszám, mert e téren, még a járvány elején, nagyobb részben leállították a szűréseket, ellenőrző teszteket. Amikor újrakezdték, az esetszám 83 fertőzésre nőtt és 195 páciensnél találtak megtelepedett gombát. A tesztelés még azóta sem olyan széles körű, mint a pandémia előtti időszakban volt. Mindennek pedig az a következménye, véli dr. Tom Chiller, a CDC gombarészlegének vezetője, hogy az igazolt esetszámok „minden valószínűség szerint csak a jéghegy csúcsát mutatják”.

Tovább

WEBBeteg.hu logóWEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: With All Eyes on Covid-19, Drug-Resistant Infections Crept In (nytimes.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Dohányzás Dohányzás

Hogyan vált egy kulturális örökség függőséggé? (x)

A COVID-19 elleni vakcinák...

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Szlávik: nem szabad hinni az...

Mindenhol csökken a vírus örökítőanyagának szennyvízben mért mennyisége. Úgy látszik, hogy a járvány leszálló ágba került - mondta a...

Koronavírus után - ezek a...

Szerencsére sokan meggyógyulnak a COVID-ból, de felépülésük után gyakran még hónapokig küzdenek krónikus fáradtsággal, memória- és...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

A COVID-19 elleni vakcina...

Azok közül, akik nemrégiben megkapták a COVID-19 elleni, Pfizer-BioNTech által kifejlesztett védőoltást a brit állami egészségügyi szolgálattól...

Gyakori kérdések-válaszok a...

2020. december 26-án megérkezett Magyarországra az első vakcinaszállítmány, az Európában elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech-vakcina. Ezzel a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.