COVID-19 - A nyájimmunitás eléréséhez mekkora az elég jó arány?

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

A lakosság legalább 90 százalékának vagy akár még ennél is nagyobb részének beoltottsága szükséges a nyájimmunitás kialakulásához. A vírus átadásának folyamatát, a járványt csak ekkora tömegű vakcinafelvétel esetén lehet majd megállítani - hangzik dr. Anthony Fauci legújabb állítása.

A fertőző betegségekkel és allergiával foglalkozó amerikai kutatóintézet (National Institute Of Allergy and Infectious Diseases, NIAID) igazgatója még soha nem beszélt ilyen magas arányról. Kifejtette, hogy a lakosság mekkora hányadának kell – fertőződés vagy vakcináció révén – megszereznie a koronavírussal szembeni ellenállást (rezisztenciát) ahhoz, hogy háttérbe szoruljon a betegség, és az élet végre visszatérhessen a normális kerékvágásba.

A pandémia kezdete óta sok epidemiológus, maga a WHO is, 60-70% környékére teszi ezt az arányszámot, így nem meglepő, hogy a magyar szakemberek is erre hivatkoznak. Bár amíg el nem érjük, hogy megálljon a vírus átadása, lehetetlen bizonyosan megmondani, hol ez a határ – mégis fontos volna a (megközelítően) pontos becslés, mert ez adhatna reményt a fellélegzésre.

Az USA fő járványügyi szakértőjének számító dr. Fauci az utóbbi időben fokozatosan emelni kezdte a számot. A pandémia korai szakaszában még osztotta a többi szakértő véleményét, de november végén elkezdte följebb srófolni számait, s egy interjúban 70-75%-ra tette. Legutóbb még messzebb ment, már 75-80, sőt 85%-ról beszélve (CNBC News).

Fauci doktor azt mondja, jó oka van erre – részben az újabb tudományos eredmények miatt, részben úgy látja, az emberek készen állnak végre valódi véleményével szembesülni. Elismeri, nehéz lehet elfogadni ezt a számot, ami azonban még mindig csak alábecslés lehet. Szíve szerint még följebb menne. Ugyanis az a meggyőződése, hogy csak a 90%-ot elérő immunitási arány fogja megállítani a vírust. Csaknem annyi, mint amennyi ahhoz kell, hogy egy kanyarójárvány-kitörést meg lehessen állítani. Ma már sok vezető járványügyi szakértő mondja, hogy igaza lehet.

A 60-70%-os határérték kétségtelenül túl alacsony, nyilatkozza egyre több epidemiológus. Mivel a vírus egyre könnyebben átadható, gyorsabban terjed, ezért nagyobb tömegben jelen lévő immunitás kell ahhoz, hogy szétszóródását meg lehessen állítani. Dr. Fauci bevallja, pár hete még hezitált a nyilvánosság elé tárni becslését, látva sokak bizalmatlanságát a vakcinákkal kapcsolatban. Holott a nyájimmunitás eléréséhez szinte egy emberként el kellene fogadniuk, hogy fölveszik az oltást. Újabb felmérések azt sejtetik, már többen állnak erre készen, egyesek alig várják, hogy megkaphassák, ezért dr. Fauci elő mert állni kemény üzenetével, hogy a normális élethez való visszatérés a vártnál később fog bekövetkezni.

„Amikor a közvélemény-kutatásban azt olvastam, csak minden második amerikai kérné az oltást, azt mondtam, 70-75% kell a közösségi védettséghez. Mikor az újabb adatok szerint már úgy látszott, a lakosság akár több mint 60%-a kérné a vakcinát, előrébb lépve eljutottam a 80, majd a 85%-ig. Itt már alázatosan beismerem, valójában nem tudhatjuk a pontos számot. Nagyvonalúan inkább úgy mondom, a határérték valahol 70-90% között van. De ezt a fölső értéket nem fogom kimondani.”

Dr. Anthony Fauci attól tart, ez a szám nagyon elkeserítené a lakosság oltáspárti részét, hiszen valóban nehéz abban bízni, hogy az emberekben lesz ehhez kellő mértékben önkéntesség. A vakcina elfogadásának (érzelmi) skáláján le-föl mentek a számok az év folyamán. Újabb felmérések szerint csaknem minden ötödik amerikai (20%) ott tart, hogy egyik vakcinával se fogja beoltatni magát. Ezért maga a járványügyi szaktekintély se biztos abban, hogy el lehet érni a célt: a nyájimmunitást. A kanyaróra hivatkozva teszi hozzá: „akár a házamat fölteszem egy fogadáson tétnek, hogy a COVID nem annyira fertőzőképes, mint a kanyaró”. A kanyarót a legragályosabb fertőző kórnak tartják a világon – vírusa órákon át a levegőben marad, szellőzőnyílásokon, réseken átsodródva másik szobába, távolabb lévő embereket is megfertőzhet. Járványokról szóló tanulmányok szerint kaszárnyákban, diákszállásokon addig terjedt emberről emberre, míg az összes lakó több mint 95%-át megfertőzte.

Napjainkban epidemiológusok sorától kérdik, milyen átoltottság szükséges a nyájimmunitáshoz, a koronavírus legyőzhetőségéhez. A válaszok eltérőek, de egyre többen osztják dr. Fauci nézetét, egy szójátékkal kiegészítve: minden becslés találgatás. „Mondd meg, milyen számokat írjak az egyenletembe, s akkor kiszámolom a választ. Csakhogy nem tudsz számokat adni, mert azokat senki se ismeri” – fogalmaz Marc Lipsitch epidemiológus (Harvard közegészségügyi intézet, T. H. Chan School of Public Health). A nyájimmunitás egyetlen pontos mértékét a valódi nyájban (gulyában, falkában, hordában) élő állatoknál lehetne megállapítani, a közöttük terjedő marhavész vagy száj- és körömfájás betegség vírusainak tanulmányozásával, magyarázza dr. David M. Morens (NIAID, vezető epidemiológiai tanácsadó). Amikor a marhákat karámba terelve benntartják, könnyű felmérni, milyen gyorsan terjed egyik egyedről a másikra a kór. Ám az állandóan helyet változtató emberek körében igencsak nehéz a betegség terjedését nyomon követni.

Mire alapozták a korábbi, mára már megdőlt becsléseket?

Az eredeti feltevés, miszerint 60-70%-os immunitás kell a betegség megállításához, a Kínából és Olaszországból érkezett korai adatokon alapult, mondják a szakértők. Azt figyelték, hogy azon járványokban milyen gyorsan duplázódtak az esetszámok, és ez alapján számolták ki a vírus reprodukciós számát (R0). Ez azt jelezte, hogy egy adott vírushordozó hány embert fertőz meg, hány új áldozatért felel. A szám 3 körüli volt – ezért úgy kalkuláltak, hogy a 3 potenciális áldozat közül legalább kettőnek immunissá kell válnia, hogy mindegyik hordozó egynél kevesebb másik embert fertőzzön meg. Amikor minden vírusgazdára egynél kevesebb áldozat jut, a járvány lassan elhal. Az említett kétharmad 66,7% – a nyájimmunitás remélt kialakulását így 60-70% közé tették.

Ezt a számítást erősítette egy francia repülőgép-hordozó legénysége körében márciusban kitört járvány tanulmányozása, mondja dr. Christopher J. L. Murray, az egészségügyi mérésekkel, becslésekkel foglalkozó intézet (Institute for Health Metrics and Evaluation University of Washington) igazgatója. A fedélzeten lévő 1.568 tengerész közül 1.064-nek (68%) pozitív lett a vírustesztje. Ám a járvány az anyahajó kikötése után is zajlott, a legénység karanténba vonult, így nem világos, hogy a vírus itt megállt-e vagy valójában több matrózt fertőzött meg. A hajókon kitört járványok modellje nem nyújt meggyőző adatokat a szárazföldi terjedésre is, mivel az infekció a hajó zárt tereiben jóval gyorsabban terjed, mint a szabadon mozgó civil lakosság körében, állítja a biostatisztikus dr. Natalie E. Dean (University of Florida).

Amivel korábban nem számoltak...

Az pedig még fontosabb, hogy a Vuhanból és Olaszországból érkező korai becsléseket később fölfelé korrigálták, mihelyst a kínai tudósok rájöttek, hogy alábecsülték az első hullám áldozatainak számát. Mintegy 2 hónapba telt, míg megbizonyosodtak arról, hogy igen sok volt a tünetmentes vírusterjesztő. Az is világos lett, teszi hozzá dr. Lipsitch, hogy a COVID-19 terjedésében milyen nagy szerepet játszottak az úgynevezett szuperterjesztő események, ahol egy-egy ember akár többtucat, sőt, több száz másikat fertőzhetett meg.

Ilyen alkalmak miatt a reprodukciós szám 4-re, 5-re, vagy akár 6-ra is felmehet, különösen akkor, ha a résztvevők nem viseltek maszkot, semmilyen előírást nem tartottak be a továbbiakban sem, ezután is társaságba, sport-, színházi rendezvényre mentek. Emiatt lényegesen magasabb nyájimmunitás kell a járvány megállításához – tehát ha az R0 öt, akkor 5 emberből legalább 4 embernek immunisnak kell lennie (ez 80%) a vírus lelassításához, magyarázzák a járványügyi szakértők.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a vírus egyre könnyebben jut át egyik egyedről a másikra – ebben egyre inkább konszenzus van a tudósok körében. Az „olasz törzs” nevű mutáció (D614G) jóval gyorsabban terjedt, mint az eredeti vuhani. Még fertőzőképesebb az újabban azonosított (N501Y jelzésű), ami Nagy-Britanniában jelent meg, majd Dél-Afrikában és még sokfelé másutt is. Minél könnyebben átvihető egy patogén, annál több embernek kell immunisnak, védettnek lennie vele szemben, hogy meg lehessen állítani a vírus terjedését.

Dr. Morens és dr. Lipsitch egyetértenek Fauci doktorral, hogy 85% vagy még magasabb arányú nyájimmunitás kell ahhoz, hogy meg lehessen állítani a COVID-19 terjedését. „De ez is csak találgató becslés” – hangsúlyozta Lipsitch. Egyelőre „Fauci doktor a kávézaccból jósol” – teszi hozzá Morens. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) nem ad nyájimmunitási becslést. A honlapon ennyi áll: „a tudósok sem tudják”.

Bár a WHO szakemberei olykor még mindig a meghaladott 60-70%-ot emlegetik, dr. Katherine O’Brien, a szervezet immunizációért felelős igazgatója most mégis megszólalt, és úgy nyilatkozott, hogy ez túl alacsony. Ám nem volt hajlandó megjelölni, mi volna a helyes érték. „Ingoványos talajra tévednénk, ha megpróbálnánk meghatározni, mekkora vakcinázási lefedettséggel lehetne elérni a nyájimmunitást. Inkább azt kell mondanunk, hogy nem tudjuk. Nem is jelölhetünk meg a világra, illetve az egyes országokra vonatkozó számokat. Minden azon múlik, hogy adott személy milyen közösségben él” – mondta O’Brien WHO igazgató.

A biostatisztikus dr. Natalie E. Dean nagyon optimistának mutatkozott: „Még ha igaza van is dr. Anthony Faucinak, és valóban 85 vagy inkább 90% feletti immunitási arány kell a koronavírus transzmissziójának megállításához, előbb vagy utóbb, de ártalmatlanítani fogjuk ezt a vírust.

Erre erősített rá dr. Marc Lipsitch epidemiológus: „Nem szükséges zéró transzmissziót elérni ahhoz, hogy elég jó társadalmi helyzetet, megfelelő közösségi egészséget érjünk el. Sokféle betegségünk van. Itt van például az influenza. Állandóan továbbadjuk, és mégse zárjuk le a társadalmat emiatt. Ha csaknem mindenkit be tudnánk oltani, akiket a leginkább veszélyeztet a súlyos kimenetel, akkor maga a COVID-19 is sokkal enyhébb betegséggé változhatna.”

Tovább Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

WEBBeteg.hu logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: How Much Herd Immunity Is Enough? (nytimes.com)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Kardio-CT Kardio-CT

Már a tünetek megjelenése előtt kiszűri a szűkületet.

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Koronavírus - 814 új fertőzött...

A beoltottak száma 5 913 862, közülük 5 685 596 fő már a második oltását is megkapta, 928 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Koronavírus - Nincs megállás a...

A szennyvízminták SARS-CoV-2 koncentrációja lassú ütemben növekszik. A vizsgált városok közül emelkedés tapasztalható Kecskeméten...

A koronavírus pszichológiai hatásai...

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és...

Koronavírus után - ezek a...

Szerencsére sokan meggyógyulnak a COVID-ból, de felépülésük után gyakran még hónapokig küzdenek krónikus fáradtsággal, memória- és...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

A COVID-19 elleni vakcina...

Azok közül, akik nemrégiben megkapták a COVID-19 elleni, Pfizer-BioNTech által kifejlesztett védőoltást a brit állami egészségügyi szolgálattól...

Gyakori kérdések-válaszok a...

2020. december 26-án megérkezett Magyarországra az első vakcinaszállítmány, az Európában elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech-vakcina. Ezzel a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.