• A COVID-19 kivédése mellett mást is tudnia kell a jó vakcinának

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        A legjobb védőoltásoktól nemcsak azt várják el az orvosok, közegészségügyi szakemberek, hogy megelőzzék egy-egy adott betegség kialakulását, hanem azt is, hogy képesek legyenek meggátolni, hogy a beoltott személyről a betegséget előidéző kórokozó másik személyre kerüljön át. Miért is nem erre fókuszál jobban a szakma? - kérdezi tehát a fertőző betegségek és a vakcinológia két szakorvosa a NYTimes véleményrovatában megjelent cikkében.

        A két szerző: dr. Adam Finn gyermekgyógyász professzor (University of Bristol), aki a bristoli gyermekkórház (Bristol Royal Hospital for Children) infektológiai részlegén immunológus főorvos és dr. Richard Malley infektológus (Boston Children’s Hospital), gyermekgyógyász professzor (Harvard Medical School).

        Nem sokkal az új típusú koronavírus decemberi felbukkanása után elhangzott egy nagyratörő, ambiciózus előrejelzés. Nevezetesen az, hogy 12-18 hónapon belül meglesz ellene az a vakcina, ami meg fogja tudni állítani a pandémiát – idézik fel. A nagyon súlyos kihívások (a tömeggyártás, a készletezés, a világ lakosságának ellátása, illetve a védőoltás kiszállításának, egyénhez juttatásának gondjai) ellenére talán még teljesülhet is a bejelentésben megfogalmazott vágy – mondja optimistán a két szakorvos. Hiszen napjainkban nyolc vakcinajelölttel folynak nagyszabású hatékonysági próbák, úgynevezett fázis 3 vizsgálatok, amelyek eredményei ez év végére vagy 2021 elejére várhatóak. De ha a vakcinagyártási erőfeszítések közül egy vagy több sikeres is lesz, a védőoltás talán mégse fog véget vetni a pandémiának – teszik hozzá a szakemberek borúlátóan. Részben azért, mert úgy látszik, pillanatnyilag arra fókuszál a szakma, hogy sikerüljön kifejleszteni azt a típusú vakcinát, ami megelőzheti a COVID-19-et, vagyis a betegséget, és ez a szer ahhoz már nem lesz elégséges, hogy megállítsa a SARS-CoV-2, a betegséget okozó vírus terjedését, transzmisszióját, ugyanis számolni kell a vírus mutációjával is.

        Hirdetés

        A vakcinák képesek lehetnek megvédeni egy bizonyos betegségtől, amikor a patogén egy legyengített formáját, vagy annak csak egy részét juttatják a szervezetbe, hogy immunválaszt váltsanak ki. Aztán az immunrendszer, ha egyszer megtanulta, miként kell leküzdenie az adott patogént, emlékezni fog rá, hogy a jövőben is hogyan védje ki a támadást, amennyiben a kórokozóval ismét találkozna.

        Egy vakcinát tipikusan úgy terveznek meg a védőoltás kifejlesztői, hogy képes legyen gátat vetni egy betegségnek. A legjobb vakcinák egy további fontos funkciót is szolgál(hatná)nak: blokkolják a patogén átjutását egyik személyről a másikra. Ez az eredmény, amit gyakran a vakcinázás indirekt hatásának neveznek, nem kevésbé fontos, mint az a direkt hatás, hogy megakadályozza, hogy a szervezetbe jutott patogén a betegséget előidézze. Sőt, valójában, egy pandémia alatt minden bizonnyal éppenséggel ez az indirekt hatás lehet a fontosabb – fejti ki a két infektológus.

        A vírus átvitelének akadályozásával egyben a teljes népesség számára csökkenthető a vírusnak való kitettség. Ez pedig megvédi azokat, akik nagyon törékenyek, gyengék. De megóvja azokat is, akik nem jutnak hozzá a vakcinához (a világ különböző részein, milliókkal kell számolni), sőt, azokat is, akik önhibájukból kerülnek körön kívülre, mert visszautasítják, hogy beoltsák őket (az ő számuk sajnálatos módon egyre több társadalomban nő). Végül azokat is védi, akiknek idővel – az éveik számának gyarapodásával fordított arányban – csökken az immunválaszuk.

        A szerzők által hiányolt megközelítés előnyeit jól mutatják a más patogének és más betegségek eseteit felsorakoztató példák. A B típusú Haemophilus influenzae (Hib) fertőzés ellen konjugált vakcinát fejlesztettek ki és hoztak forgalomba az 1990-es évek elején, hogy pici gyerekeknél megakadályozzák egy súlyos fertőzés, az e baktérium által okozott meningitisz kialakulását. Nem sokra rá fény derült egy váratlan és igen örömteli mellékhatásra – nevezetesen arra, hogy a védőoltás megszakította a baktérium átvitelének láncolatát. A védőoltás bevezetése után a be nem oltottak csoportjában is csökkent, határozottan visszaesett a betegség előfordulása.

        A humán papillomavírus (HPV) elleni vakcinákat azért fejlesztették ki, hogy megelőzzék a méhnyakrák és a nemi szervek (genitáliák) szemölcseinek kialakulását (utóbbira csak a 4- és a 9-komponensű oltás felel meg). A beoltott nőknél hihetetlenül hatékonynak bizonyult a vakcina, sőt, a be nem oltott férfiak körében is. Minden második nem vakcinált férfinál megelőzte a szemölcs kialakulását – mindez egy 2017-es tanulmányból derült ki, melyben a német egészségbiztosítás mintegy 9 millió emberre vonatkozó 2005-'10 közötti adatait dolgozták fel.

        Annak megértéséhez, hogy mindez miért van így, emlékezzünk vissza, mit jelent az egyén számára egy akár vírus, akár baktérium miatt kialakult fertőzés. Ha a megfertőződés megtörtént, tudjuk, hogy ettől kezdve magunk is fertőzővé válunk, veszélyeztetve környezetünkben másokat. Az élet során azt is tapasztaltuk, hogy bizonyos esetekben az infekció betegségbe fordul. Más esetekben viszont nem, ilyenkor bár fertőzött az egyén, de nem alakulnak ki tünetei, „aszimptomatikus” marad. A védőoltás célja a következő: legelőször is megelőzni, hogy a kórokozó fertőzést alakítson ki. Nem lehetetlen ez az elvárás, sok átlagos védőoltás, például a kanyaró, a mumpsz, a rubeola és a bárányhimlő elleni is így működik. Más vakcinák, mint például a meningococcus előidézte agyhártyagyulladás (meningococcus előidézte meningitisz), vagy a pneumococcus baktérium által előidézett tüdőgyulladás elleniek meg tudják akadályozni (blokkolják) a patogénátvitelt azáltal, hogy beavatkoznak a fertőzés menetébe. A közbelépés lényege szerint lehet olyan, hogy csökkenti a megfertőzött személy által kibocsátott patogének mennyiségét vagy rövidíti azt az időtartamot, amíg a fertőzött személy patogént bocsát ki. A pneumococcus pneumoniae elleni vakcinával beoltott egyes személyeket „egyszerűen” nem fertőz meg a baktérium. Mások, bár megfertőződnek, és hordozzák orrukban a kórokozót, de ahhoz képest kisebb mennyiségben és rövidebb ideig, mintha nem lettek volna beoltva. – Azzal kapcsolatban, hogy ez a mechanizmus pontosan miként is működik, hogy pontosan milyen szerepet játszanak az antitestek, a T-sejtek, még sok a megérteni való, de az említett példák végeredménye az, hogy leszögezhetjük: a védőoltások képesek blokkolni a fertőzés átadását.

        Ez is érdekelheti Hat védőoltás a célegyenesben - Összefoglaló

        Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) állítása szerint önmagában a SARS-CoV-2-infekció megelőzése elégséges végpont (endpoint) a vakcinajelöltek fázis 3 próbáinál. Úgy véli az FDA, hogy ez elfogadható alternatív célja annak, hogy megelőzzük a COVID-19 kialakulását.

        Hat COVID-19 elleni vakcina próbából négy – amelyekkel kapcsolatban információhoz lehetett jutni – esetén azt vizsgálják, milyen volt a SARS-CoV-2-infekció előfordulási esetszáma, ám mindezt kiegészítő (mellékes, járulékos) kimenetelként, de ez a megközelítés nem elég: nem nézi, hogy az a vakcina, amely a betegekben megelőzi a COVID-19 kialakulását, szükségképpen korlátozza-e azt is, hogy adott páciens átadja-e a SARS-CoV-2-fertőzést másoknak, vagy sem.

        Például a sok fejlett országban ma használatban lévő – IPV néven ismert – inaktivált polió elleni vakcina rendkívül hatékonyan képes megvédeni az egyéneket a járványos gyermekbénulással szemben. Ámde a világ más tájain széles körben elterjedt, szájon át való vakcinációval (az OPV-vel) összehasonlítva messze nem ilyen eredményes a vírus terjesztésének csökkentésében.

        Néhány betegség ellen kifejlesztett vakcina esetében a vakcinázás indirekt előnyei nagyobbak lehetnek a védőoltás közvetlen jótékony hatásánál. A precedenst jelentő példák alapján, azokra alapozva súlyos hiba lehet, ha a vakcinafejlesztők most csak kizárólagosan egy célra koncentrálnak, azaz, ha maga a betegség, vagyis a COVID-19 megelőzésére törekszenek adott egyénben.

        Hibáznának, ha most előnyben részesítenék, privilegizálnák azokat a vakcinákat, amelyek egyáltalán nem gátolják a SARS-CoV-2 (a vírus) transzmisszióját, vagy lemondanának azon vakcinákról, amelyek elég jól blokkolják az átvitelt, de amelyekről úgy vélik, a jelenleg fennálló standardok szerint nem eléggé képesek megakadályozni a COVID-19 kialakulását. Ez lényegében tehát azt jelentené, hogy az, hogy valaha is megszabaduljunk a SARS-CoV-2 vírustól, kizárólag a csaknem mindenkire kiterjedő univerzális immunizálás herkulesi feladatától volna elvárható... Sokkal hatékonyabb megközelítés, állítja a két szerző, ha arra fókuszálunk, hogy miként lehetne gátolni a koronavírus átvitelét, terjedését. A jelenleg tervezés, megfontolás alatt álló randomizált, kontrollált vakcinapróbáknak erre kellene irányulniuk, és legyen a próbák része is annak rendszeres monitorozása, hogy a SARS-CoV-2 jelen van-e a vizsgálatba vont személyekben. A cél az lenne, hogy kiértékeljék azt, hogy az alanyok egyáltalán megkapják-e a fertőzést, valamint azt, hogy mennyi ideig, milyen mennyiségben terjesztik a vírust – mikor és mennyire.

        Az említett kérdések vizsgálata szintén segítene fényt irányítani arra, hogy e pandémia idején mi az úgynevezett szuperterjesztési eseményeknek a szerepe. Egyre több kutatás utal arra, hogy egészen kis esemény, ritka alkalom: bizonyos helyeken egy-egy összejövetel (családi vagy baráti találkozó, éttermi, színházi vagy sportesemény, de akár kóruspróba, temetés, templomi rendezvény) felel kifejezetten nagy fertőzési gócok kialakulásáért. Amikor a gócok szóba kerülnek, többnyire azt elemzik, mekkora tömeg volt jelen adott zárt térben, illetve mennyi időn át voltak együtt. Orvosilag pedig azt (is) kellene elemezni, hogy ki volt adott helyszínen a fertőzött személy (vagy személyek), illetve hogy ő a fertőzés milyen fázisában volt, mennyire bizonyult fertőzőképesnek, esetleg szuperterjesztőnek. Fontos ezeket a kérdéseket is tanulmányozni. Valamint azt is meg kellene tudni tudományosan állapítani, hogy kiben, miért, illetve mikor következik be fertőzőképességének a csúcsa. És mindezeken a védőoltás tud-e változtatni, mit és mennyiben.

        A legjobb vakcinák nemcsak megvédik a beoltott embert attól, hogy megbetegedjen adott betegségben, hanem mindenki mást védelmeznek attól is, hogy elkapják tőle azt a patogént, ami a betegséget okozza. Magának a SARS-CoV-2 átvitelének megakadályozása is a cél. Nem csak annak kell elejét venni, hogy a vírusfertőzésből COVID-19 betegség alakuljon ki.

        Ez is érdekelheti Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás?

        WEBBeteg
        Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíróForrás: A Vaccine That Stops Covid-19 Won’t Be Enough (nytimes.com)
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.08.31 14:35, Megjelenés: 2020.08.31 14:35
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        MTI

        A védekezés alapvető eleme a maszk szigorú és szabályos használata.

        A dohányzás káros hatásai

        A dohányzás káros hatásai

        Dr. Diószegi Judit

        Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és betegségnek teszi ki magát.

        Koronavírus - a vírus a tünetek megjelenése előtt 48 órával már fertőzhet

        A koronavírus a tünetek megjelenése előtt 48 órával már fertőzhet - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn.

        1173 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 14 beteg

        1173 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 38 837 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 14 krónikus beteg, így az elhunytak száma 968 főre emelkedett, 11 037-en pedig már meggyógyultak.

        A COVID-19 veszélyesebb a terhes nőkre és magzataikra, mint eddig gondolták?

        A járvány kitörését követő első hónapokban úgy vélték, hogy a COVID-19 nem jelent nagyobb veszélyt a terhes nőkre és magzataikra. Időközben összegyűltek adatok több mint 11 000 terhességről a világ több pontjáról, amelyek kissé megváltoztatták a korábbi vélekedést.

        Immár nem hanyagolható el az óvintézkedések betartása

        Hazánkban is, akárcsak a világ összes országában, a koronavírus-járvány alaposan megváltoztatta, feje tetejére állította az életmódunkat, ami tavasszal borította fel először az emberek életét, hétköznapi szokásait, az egymás mellett élés, a munkavégzés dinamikáját. S mára nyakunkon a második hullám, sajnos napról napra mind több a fertőzöttek száma Magyarországon is, ami sokkal erőteljesebb, több embert érint, immár a fiatalokat, gyermekeket, a középkorosztályt sem kíméli, s főként közösségekben terjed a legrohamosabban.

        Megváltoznak a COVID-19-es betegek izolációjára vonatkozó előírások az USA-ban

        Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention) tájékoztatása szerint az USA-ban megváltoztak az előírások.

        Szívbetegség húzódhat meg a titokzatos vérképzőszervi jelenség mögött a COVID-19-pácienseknél

        A súlyos COVID-19 elsősorban és alapvetően a tüdőket érinti, de ismert jelenség az ilyen betegeknél, hogy ilyenkor egy bizonyos fehérjének, a troponinnak a szintje magas - ez a fehérje a szív sérülésekor kerül a véráramba.

        Hogyan lehet megkülönböztetni az allergia és a COVID-19 megbetegedés tüneteit?

        A tavasz és a jó idő kezdetével javában tart az allergiaszezon. A COVID-19 világjárvány idején a koronavírus okozta tünetek összetéveszthetők az allergia bizonyos tüneteivel, mivel hasonlóak azokhoz. Az elkülönítés rendkívül nehéz, a téves következtetés levonása egészségkárosodást, mások megfertőzését is jelentheti sajnos.

        Panaszok, amelyekkel a járvány idején se halogassuk az orvoshoz fordulást!

        A koronavírus világjárvány kitörésével nagyon nehéz helyzetbe került mindenki. A betegek és az egészségügyi ellátó rendszer is. Az előttünk álló nemzetek példáját szem előtt tartva az orvos-beteg kapcsolatokat már közel egy hónapja a minimálisra kellett csökkenteni. Ez rengetek nehézséget, félreértést, akár ellátatlan esetet jelenthet, ugyanakkor a kontaktusok számának csökkenésével mind a beteg, mind az egészségügyben dolgozók megfertőződésének veszélyét csökkenteni kell.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.