• Mekkora annak a kockázata, hogy felületekről fertőződünk meg a koronavírussal?

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        A vírusok, általában véve is a kórokozók terjedésének nem tipikus módja, hogy a velük szennyezett tárgyak, felületek megérintése révén kapjuk el a fertőzés okozta betegséget. De történhet éppen így is.

        Ezért a szennyezett felületek veszélyességének tudata (a káros következmények miatti félelmünk) az utóbbi hónapokban sokunkat sarkallt arra, hogy minden megvett dolgot letörölgessünk, legyen például előre csomagolt vagy ömlesztett élelmiszer. Továbbá arra, hogy akár napokig ki se nyissuk a postai küldeményt, hátha közben eltűnik róla a vírus. És előre rettegjünk a gondolattól, hogy csupasz ujjal gombot nyomva liftet kell hívnunk.

        A fentiek tudatában érdemes végigvenni, mekkora annak valódi kockázata, hogy vírus szennyezte tárgytól legyünk COVID-19-betegek. Sokakat foglalkoztat e kérdés, főleg az Amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) honlapján nemrégiben közzétett szöveg ismeretében. A közleményt a közösségi média úgy értelmezte, hogy a CDC szembement korábbi figyelmeztetésével arra célozva, hogy a felületi átvitelnek nincs akkora veszélye, hogy aggódni kellene miatta. A CDC emiatt kénytelen volt újabb közleményt kiadva közölni, hogy változatlanul potenciális kockázatot jelent a szennyezett felületekkel való érintkezés. (A véletlenszerűen kézre került kórokozó okozta fertőződési út tudományos elnevezése: fomite transzmisszió, azaz fertőzéshordozó továbbadta megbetegedés.) „A COVID-19-re vonatkozó kutatási, laborvizsgálati adatok, illetve mindazok alapján, amit a hasonló légzőszervi megbetegedésekről tudunk, ki lehet jelenteni: lehetséges, hogy azáltal kapja el valaki a COVID-19-et, hogy egy vírussal szennyezett felület megérintése után szájához, orrához, szeméhez nyúlt. Ugyanakkor nem ezt tartjuk a vírus fő terjedési módjának” – írta a CDC. Jogos marad tehát a kérdés: elkapható-e a SARS-CoV-2 koronavírus kilincs, frizbi, átadott edény megérintése útján? A válasz: elméletileg igen. (Ezért érvényes minden javaslat, ami a gyakori kézmosásra, az arc megérintésének tilalmára vonatkozik!)

        Hirdetés

        A vírussal szennyezett felületek érintésével is terjed a fertőzés

        Az influenza, a rhino-, a koronavírus és más mikrobák esete igazolja, hogy a légzőszervi kórok (ide értve a COVID-19-et is) kialakulása kötődhet fertőzött felület megérintéséhez, különösen a közösségi terekben, a gondozási központokban (ilyen helyszín: a bölcsőde, óvoda, az idősotthon, a hivatal, illetve főként a kórház). „Az USA-ban nem a sokak által megfogott felületek (korlát, kilincs, liftgomb) számítanak a fertőzés elsődleges továbbadóinak. Persze igen rossz ötlet az arcunkat tapogatni. Ha egy fertőzött személy beleköhög, tüsszög a levegőbe, s a tenyerébe is jutnak cseppek, aztán kezet fog valakivel, kinyit egy csapot, a mosdó szélére tenyerel, majd az utána érkező megérinti ugyanezeket a felületeket, s még mielőtt kezet mosna, megdörgöli a szemét, már le is zajlott a fertőződés. Így járhat az is, aki egy vírust hordozó személy poharát óvatlanul a pereménél fogja meg” – hangsúlyozza Erin Bromage biológus, összehasonlító immunológus (University of Massachusetts, Dartmouth). Íme tehát, így zajlik a „fomite” átvitel (transzmisszió).

        Meddig lehet életképes a SARS-CoV-2 a különböző felületeken?

        A koronavírus ugyan 3 napig is megmaradhat műanyag-, fémfelületen, de a vizsgálatok szerint az ott letelepedett életképes, csíraképes vírusok mennyisége néhány órán belül csökkenni kezd. Így a cseppecskék valójában közvetlenül a tüsszentés után veszélyesek, pár nappal később már nem annyira. Emellett akkor okozunk bajt, ha megérintjük a fertőzött felületet, bizonyos mennyiségű életképes vírus kerül a kezünkre és utána az arcunkhoz nyúlunk. „Hosszú eseménysor kell ahhoz, hogy a bevásárolt áru, ételdoboz, a postán jött vagy egyéb tárgy miatt megbetegedjünk. És a véletlenszerűen kialakuló láncolatban csak az utolsó szem az arc megérintése, ráadásul a kézmosás megszakít(hat)ja ezt a láncolatot” – állítja Julia Marcus epidemiológus (Harvard Medical School, Népegészségügyi Tanszék).

        Ez az úgynevezett fomite átvitel robbanthatott ki fertőzést egy kínai bevásárlóközpontban. A Mall (Wenzhou) egyik irodájában 7 dolgozó lett beteg januárban, miután egyik kollégájuk visszatért Vuhanból. A járványügyi szakemberek további 12 beteg nyomára bukkantak. Néhányan vásárolni voltak, de több ott se járt barátnőjük is megfertőződött. Az említettek közül senki nem került közvetlen kapcsolatba a beteg hivatalnokokkal. A kutatók kiderítették, hogy a női mosdó és/vagy a mozgólépcső korlátja lehetett a fertőzés forrása (kiindulópontja).

        Más tesztekben láthatatlan, de fekete fényben világító nyomkövetőt (fluoreszkáló vírusutánzatot) alkalmaztak a felületről való kórokozó-terjedés nyomon követésére. Az eredmény riasztó. Az egyik vizsgálatból kiderült, hogy miután az irodában kifújták a rendszeresen érintett felületekre a „nyomkövetőt” (spray vagy púder formában), a tracer megmutatta, hogy az alkalmazottak 86%-a „megszennyeződött”. A mosdó csaptelepét, az ajtó távozáskor érintett kilincsét szórták be (szennyezték) a púderrel. Nem sokkal ezután az alkalmazottak kezén, arcán, telefonján, haján lehetett látni a világító maradványokat. A közösen használt telefonról eljutott az íróasztalok tetejére, az ivópoharakra, a klaviatúrákra, tollakra, majd a többi kilincsre. Egy másológép „megfertőzött” bekapcsológombjáról újabb útvonal indult ki. A fluoreszkáló ujjlenyomatok eljutottak az iratokra, az összes gépre. Majd 20 perccel azután, hogy a kísérletben résztvevő az irodából hazaért, a „hamis” kórokozók ott voltak kulcsán, tárcáján, hátizsákján, az otthoni kilincseken, villanykapcsolókon, a konyhai eszközökön.

        Az interneten látható felvételek bemutatják, hogyan is működik ez a fekete fénnyel végzett vizsgálat. Egy étteremben csak egyetlen vendég kezére tettek világító álvírust, de az étkezés végére az asztalnál ülő összes vendég kapcsolatba került vele. A videó elmagyarázza, hogy tudósok miért tartják kockázatos ötletnek az ételek csereberéjét járványok idején.

        A kísérletek látványosan bemutatják, hogyan is terjednek a vírusok a felületeken, de azt is hozzáteszik, hogy ezen ágenseknek elég ideig és megfelelő számban kell életben maradniuk ahhoz, hogy ténylegesen megbetegítsék az embereket. „Valójában a felületek nem is különösen hatékony vírusközvetítők” – állítja Eugene M. Chudnovsky elméleti fizikus (City University of New York). Példát is hoz ennek igazolására: az influenzánál a vírus sokmillió példánya kell ahhoz, hogy a felület-kéz-orr kontaktus révén betegséget okozzon. Persze, ha a vírus közvetlenül jut a levegőből a tüdőbe, mindehhez már néhány ezer példány is elég. A levegőben terjedő vírusok, fertőzések vizsgálatára fókuszáló dr. Chudnovsky szerint ez az említett mintázat vonatkozhat az új típusú koronavírusra is, de hogy pontosan mennyi lehet az a bizonyos pár ezer példány, annak pontos számát senki nem tudja megmondani. „Úgy vélem, igaz a CDC hivatkozása, miszerint a felszínről való átvitel nem a domináns fertőzési útvonal. Igaz, a gyakran, sokak által megfogott felületek (kilincs, hívógomb) a véletlenszerűen megfogottaknál (ilyen a házhoz szállított élelmiszercsomag) lényegesen nagyobb szerepet játszanak a fertőzések továbbvitelében” – mondja dr. Chudnovsky, és megismétli a kiindulási alapot: leginkább úgy védhetjük meg magunkat a koronavírustól – legyen szó akár felületi átvitelről, akár szoros személyes érintkezésről –, ha továbbra is tartjuk a megfelelő távolságot, gyakran mosunk kezet, maszkot hordunk, s persze nem nyúlunk az arcunkhoz.

        Olvasson tovább!

        WEBBeteg
        Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíróForrás: What’s the Risk of Catching Coronavirus From a Surface? (New York Times (nytimes.com))
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.06.06 17:05, Megjelenés: 2020.06.06 17:05
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        MTI

        Halottak napján kiemelten fontos a megelőző szabályok betartása.

        Anorexia

        Anorexia

        Dr. Major Adrienne

        A kognitív viselkedésterápia szerepe az anorexia kezelésében.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, tünetek esetén pedig mindenképp maradjon otthon!

        COVID-19: a második hullám meredeken emelkedő szakasza figyelhető meg

        A koronavírus-járvány második hullámának meredeken emelkedő szakasza figyelhető meg, ami miatt számítani kell a fertőzöttek számának további növekedésére - nyilatkozta az országos tisztifőorvos a közmédiának.

        Koronavírus - Az EU tovább szűkítette a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját

        Az Európai Unió a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban felülvizsgálta és ismét szűkítette azon országok körét, amelyek állampolgárai korlátozásmentesen léphetnek be az Európai Unióba. Csütörtökön Kanada, Georgia és Tunézia került le a listáról.

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.