Mekkora annak a kockázata, hogy felületekről fertőződünk meg a koronavírussal?

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

A vírusok, általában véve is a kórokozók terjedésének nem tipikus módja, hogy a velük szennyezett tárgyak, felületek megérintése révén kapjuk el a fertőzés okozta betegséget. De történhet éppen így is.

Ezért a szennyezett felületek veszélyességének tudata (a káros következmények miatti félelmünk) az utóbbi hónapokban sokunkat sarkallt arra, hogy minden megvett dolgot letörölgessünk, legyen például előre csomagolt vagy ömlesztett élelmiszer. Továbbá arra, hogy akár napokig ki se nyissuk a postai küldeményt, hátha közben eltűnik róla a vírus. És előre rettegjünk a gondolattól, hogy csupasz ujjal gombot nyomva liftet kell hívnunk.

A fentiek tudatában érdemes végigvenni, mekkora annak valódi kockázata, hogy vírus szennyezte tárgytól legyünk COVID-19-betegek. Sokakat foglalkoztat e kérdés, főleg az Amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) honlapján nemrégiben közzétett szöveg ismeretében. A közleményt a közösségi média úgy értelmezte, hogy a CDC szembement korábbi figyelmeztetésével arra célozva, hogy a felületi átvitelnek nincs akkora veszélye, hogy aggódni kellene miatta. A CDC emiatt kénytelen volt újabb közleményt kiadva közölni, hogy változatlanul potenciális kockázatot jelent a szennyezett felületekkel való érintkezés. (A véletlenszerűen kézre került kórokozó okozta fertőződési út tudományos elnevezése: fomite transzmisszió, azaz fertőzéshordozó továbbadta megbetegedés.) „A COVID-19-re vonatkozó kutatási, laborvizsgálati adatok, illetve mindazok alapján, amit a hasonló légzőszervi megbetegedésekről tudunk, ki lehet jelenteni: lehetséges, hogy azáltal kapja el valaki a COVID-19-et, hogy egy vírussal szennyezett felület megérintése után szájához, orrához, szeméhez nyúlt. Ugyanakkor nem ezt tartjuk a vírus fő terjedési módjának” – írta a CDC. Jogos marad tehát a kérdés: elkapható-e a SARS-CoV-2 koronavírus kilincs, frizbi, átadott edény megérintése útján? A válasz: elméletileg igen. (Ezért érvényes minden javaslat, ami a gyakori kézmosásra, az arc megérintésének tilalmára vonatkozik!)

A vírussal szennyezett felületek érintésével is terjed a fertőzés

Az influenza, a rhino-, a koronavírus és más mikrobák esete igazolja, hogy a légzőszervi kórok (ide értve a COVID-19-et is) kialakulása kötődhet fertőzött felület megérintéséhez, különösen a közösségi terekben, a gondozási központokban (ilyen helyszín: a bölcsőde, óvoda, az idősotthon, a hivatal, illetve főként a kórház). „Az USA-ban nem a sokak által megfogott felületek (korlát, kilincs, liftgomb) számítanak a fertőzés elsődleges továbbadóinak. Persze igen rossz ötlet az arcunkat tapogatni. Ha egy fertőzött személy beleköhög, tüsszög a levegőbe, s a tenyerébe is jutnak cseppek, aztán kezet fog valakivel, kinyit egy csapot, a mosdó szélére tenyerel, majd az utána érkező megérinti ugyanezeket a felületeket, s még mielőtt kezet mosna, megdörgöli a szemét, már le is zajlott a fertőződés. Így járhat az is, aki egy vírust hordozó személy poharát óvatlanul a pereménél fogja meg” – hangsúlyozza Erin Bromage biológus, összehasonlító immunológus (University of Massachusetts, Dartmouth). Íme tehát, így zajlik a „fomite” átvitel (transzmisszió).

Meddig lehet életképes a SARS-CoV-2 a különböző felületeken?

A koronavírus ugyan 3 napig is megmaradhat műanyag-, fémfelületen, de a vizsgálatok szerint az ott letelepedett életképes, csíraképes vírusok mennyisége néhány órán belül csökkenni kezd. Így a cseppecskék valójában közvetlenül a tüsszentés után veszélyesek, pár nappal később már nem annyira. Emellett akkor okozunk bajt, ha megérintjük a fertőzött felületet, bizonyos mennyiségű életképes vírus kerül a kezünkre és utána az arcunkhoz nyúlunk. „Hosszú eseménysor kell ahhoz, hogy a bevásárolt áru, ételdoboz, a postán jött vagy egyéb tárgy miatt megbetegedjünk. És a véletlenszerűen kialakuló láncolatban csak az utolsó szem az arc megérintése, ráadásul a kézmosás megszakít(hat)ja ezt a láncolatot” – állítja Julia Marcus epidemiológus (Harvard Medical School, Népegészségügyi Tanszék).

Ez az úgynevezett fomite átvitel robbanthatott ki fertőzést egy kínai bevásárlóközpontban. A Mall (Wenzhou) egyik irodájában 7 dolgozó lett beteg januárban, miután egyik kollégájuk visszatért Vuhanból. A járványügyi szakemberek további 12 beteg nyomára bukkantak. Néhányan vásárolni voltak, de több ott se járt barátnőjük is megfertőződött. Az említettek közül senki nem került közvetlen kapcsolatba a beteg hivatalnokokkal. A kutatók kiderítették, hogy a női mosdó és/vagy a mozgólépcső korlátja lehetett a fertőzés forrása (kiindulópontja).

Más tesztekben láthatatlan, de fekete fényben világító nyomkövetőt (fluoreszkáló vírusutánzatot) alkalmaztak a felületről való kórokozó-terjedés nyomon követésére. Az eredmény riasztó. Az egyik vizsgálatból kiderült, hogy miután az irodában kifújták a rendszeresen érintett felületekre a „nyomkövetőt” (spray vagy púder formában), a tracer megmutatta, hogy az alkalmazottak 86%-a „megszennyeződött”. A mosdó csaptelepét, az ajtó távozáskor érintett kilincsét szórták be (szennyezték) a púderrel. Nem sokkal ezután az alkalmazottak kezén, arcán, telefonján, haján lehetett látni a világító maradványokat. A közösen használt telefonról eljutott az íróasztalok tetejére, az ivópoharakra, a klaviatúrákra, tollakra, majd a többi kilincsre. Egy másológép „megfertőzött” bekapcsológombjáról újabb útvonal indult ki. A fluoreszkáló ujjlenyomatok eljutottak az iratokra, az összes gépre. Majd 20 perccel azután, hogy a kísérletben résztvevő az irodából hazaért, a „hamis” kórokozók ott voltak kulcsán, tárcáján, hátizsákján, az otthoni kilincseken, villanykapcsolókon, a konyhai eszközökön.

Az interneten látható felvételek bemutatják, hogyan is működik ez a fekete fénnyel végzett vizsgálat. Egy étteremben csak egyetlen vendég kezére tettek világító álvírust, de az étkezés végére az asztalnál ülő összes vendég kapcsolatba került vele. A videó elmagyarázza, hogy tudósok miért tartják kockázatos ötletnek az ételek csereberéjét járványok idején.

A kísérletek látványosan bemutatják, hogyan is terjednek a vírusok a felületeken, de azt is hozzáteszik, hogy ezen ágenseknek elég ideig és megfelelő számban kell életben maradniuk ahhoz, hogy ténylegesen megbetegítsék az embereket. „Valójában a felületek nem is különösen hatékony vírusközvetítők” – állítja Eugene M. Chudnovsky elméleti fizikus (City University of New York). Példát is hoz ennek igazolására: az influenzánál a vírus sokmillió példánya kell ahhoz, hogy a felület-kéz-orr kontaktus révén betegséget okozzon. Persze, ha a vírus közvetlenül jut a levegőből a tüdőbe, mindehhez már néhány ezer példány is elég. A levegőben terjedő vírusok, fertőzések vizsgálatára fókuszáló dr. Chudnovsky szerint ez az említett mintázat vonatkozhat az új típusú koronavírusra is, de hogy pontosan mennyi lehet az a bizonyos pár ezer példány, annak pontos számát senki nem tudja megmondani. „Úgy vélem, igaz a CDC hivatkozása, miszerint a felszínről való átvitel nem a domináns fertőzési útvonal. Igaz, a gyakran, sokak által megfogott felületek (kilincs, hívógomb) a véletlenszerűen megfogottaknál (ilyen a házhoz szállított élelmiszercsomag) lényegesen nagyobb szerepet játszanak a fertőzések továbbvitelében” – mondja dr. Chudnovsky, és megismétli a kiindulási alapot: leginkább úgy védhetjük meg magunkat a koronavírustól – legyen szó akár felületi átvitelről, akár szoros személyes érintkezésről –, ha továbbra is tartjuk a megfelelő távolságot, gyakran mosunk kezet, maszkot hordunk, s persze nem nyúlunk az arcunkhoz.

Olvasson tovább!

WEBBeteg logóWEBBeteg
Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: What’s the Risk of Catching Coronavirus From a Surface? (New York Times (nytimes.com))
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Fájdalomcsillapítás Fájdalomcsillapítás

Mit érdemes tudni a fájdalomcsillapító kenőcsökről, krémekről, gélekről?

Szívinfarktus Szívinfarktus

Mi a teendő szívinfarktus gyanúja esetén?

Koronavírus - 21 840 új fertőzött...

Az elmúlt heti összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 6 413 971 fő, közülük 6 200 631 fő a második, 3 889 453 fő a harmadik, 320 083...

Koronavírus - 14 402 új fertőzött...

Az elmúlt heti összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 6 413 420 fő, közülük 6 200 225 fő a második, 3 888 311 fő a harmadik, 315 917...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Meddig maradhatnak fertőzőképesek a...

Vajon mennyi ideig marad(hat)nak fertőzőképesek a koronavírusos emberek? A tudományos módszerekkel erre vonatkozóan összegyűjtött adatokat vesszük...

Amit a koronavírus...

A legtöbb COVID-19-ből felépülő ember rendelkezik valamilyen védelemmel a COVID-19 ellen az antitesteknek és egyéb immunválaszoknak köszönhetően....

Meddig tart a COVID-19 elleni...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

A koronavírus pszichológiai hatásai...

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.