• BCG oltás a koronavírus ellen? Világszerte bizakodóak a szakemberek

        Szerző: WEBBeteg.hu

        A világ legkedvezőbb helyzetben lévő országai közé tartozhat Magyarország, amennyiben igaznak bizonyul a hír, miszerint a TBC ellen alkalmazott, úgynevezett BCG oltás csökkenti a COVID-19 megbetegedések lefolyásának súlyosságát. Az elmúlt napokban több szakember is pozitívan nyilatkozott.

        A megbetegedések számát és azok súlyosságát elemző kutatók megfigyelése szerint - amelyről itthon a Semmelweis Egyetem számolt be először - az új koronavírus által okozott megbetegedések kedvezőbb lefolyásúak azokban az országokban, ahol magas a BCG vakcinával történő átoltottság.

        A BCG oltás az úgynevezett mycobaktérium ellen nyújt védelmet, megelőzve az általa okotott és gennyes agyhártyagyulladást, továbbá a szervezet egészére kiterjedő tbc-t (tüdőtuberkulózis, tüdőgümőkor) csecsemők esetében, bár nem akadályozza meg a fertőzés terjedését vagy a felnőttkori tbc kialakulását. Az oltóanyag a benne lévő gyengített baktériumról kapta nevét (Bacille Calmette-Guérin).

        Hirdetés

        A fertőzés régebben gyakori halálok volt a csecsemők körében, ezért 1954 óta a kötelező hazai oltásrend része, az elmúlt 66 évben minden magyarországi újszülött megkapta a vakcinát. Magyarországhoz hasonlóan régóta kötelező az oltás pl. Japánban és Brazíliában is, de a világ számos országában nem. Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban például sosem volt kötelező, csak ajánlott, önként választható oltás, Spanyolországban, Franciaországban és Ausztriában pedig bár régebben kötelező volt, időközben felfüggesztették az oltási programot. (A valamennyi országot feltüntető térkép itt nézhető meg.) Magyarországon sem kapta meg azonban mindenki az oltást, épp a rizikócsoporthoz tartozó idős emberek nem lettek beoltva születésük után (a magyarországi áldozatok átlagéletkora 75-76 év körül alakul).

        WEBBeteg Tudástár - Oltások

        Erősebb a szervezet immunválasza

        A megfigyelés egyelőre egy statisztikai összefüggésen alapul, de világszerte több klinikai kutatás indult ennek bizonyítására. Lehetnek ugyanis ellenpéldák is, Németországban például szintén csak átmenetileg volt kötelező az oltás (1998-ig), ám a francia vagy spanyol adatokhoz képest mégis kevésbé rosszak a német mutatók.

        Egyelőre az sem bizonyított, pontosan milyen mechanizmusokon keresztül lehet hatásos egy legyengített baktérium a különböző vírusfertőzések ellen. Az ausztrál kutatók szerint az oltás olyan immunfolyamatokat indít be a szervezetben, amelyek révén a szervezet később erősebb választ tud kifejteni más kórokozókkal szemben is. A hatás ezek szerint nem specifikus, hanem egyéb vírusok esetén is jelentkezhet.

        Fontos megjegyezni, hogy az eddigi tudományos feltételezések szerint sem véd az oltás a vírus terjedésétől: sem a megbetegedéstől, sem annak továbbadásáról. Arról van szó, hogy a megfertőzöttek szervezete nagyobb eséllyel veheti fel eredményesen a harcot a COVID-19 vírussal szemben.

        Kérdéses az is, hogy az oltás beadása után mennyi idővel alakul ki védettség. Ahogy minden vakcina esetén, a védettség kialakulásához a szervezetünknek időre van szüksége, így az eszköztől nem várható a halálozások számának gyors megtorpanása. Számításba kell venni azt is, hogy a veszélyeztetett célcsoportok átoltása világszerte rendkívül időigényes folyamat lenne.

        A BCG oltással kapcsolatos pozitív megfigyelérek tehát semmiképp sem teszik feleslegessé sem a COVID-19 elleni egyéb gyógyszer- és vakcinakutatásokat, sem az érvényben lévő szigorú óvintézkedéseket.

        Védőoltás beadása - Illusztráció

        Folynak a kutatások

        A megfigyelések tudományos vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szakemberek nagyon komolyan foglalkoznak annak bizonyításával és a kérdések megválaszolásával. Ausztráliában például 4000 egészségügyi dolgozót oltanak be a BCG vakcinával, az elmúlt napokban pedig több nemzetközi szakember is pozitívan nyilatkozott a várakozásairól (pl. itt francia, itt angol nyelven).

        Mint említettük, az elképzelés beigazolódásától függetlenül Magyarországon a lakosság többsége - köztük az aktív egészségügyi dolgozók is - megkapta a védőoltást.

        Hasonló cikkek a koronavírusról

        WEBBeteg logóSzerző: WEBBeteg.hu
        Forrás:
        Dr. Ruppert Mihály: A BCG védőoltás szerepe a COVID-19 elleni küzdelemben
        Correlation between universal BCG vaccination policy and reduced morbidity and mortality for COVID-19

        Módosítva: 2020.04.06 14:35, Megjelenés: 2020.04.06 14:33
      • Cikkajánló

        Eperallergia

        Eperallergia

        Dr. Garaczi Edina

        Az eper fogyasztása kellemetlen tüneteket is okozhat.

        COVID-19

        COVID-19

        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Mekkora annak a kockázata, hogy felületekről fertőződünk meg a koronavírussal?

        Már csaknem 6,2 millióan fertőződtek meg világszerte

        Világszerte már 6 172 448 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 372 136, a gyógyultaké 2 642 873-ra emelkedett a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem június 1-jei összesítése szerint.

        3892 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma

        Újabb 16 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3892 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Egy idős, krónikus beteg hunyt el.

        Természetes immunitás és védőoltások hatása - Mitől függ, hogy meddig tart?

        Egyes fertőző betegségeket egy ember élete során egyszer kap el, míg másokat rendszeresen, vagy a védőoltást is minden évben meg kell ismételni. Mitől függ az, hogy kialakul-e természetes védettség vagy sem? Mitől függ, hogy ez meddig tarthat és milyen mértékű? Miért van az, hogy bizonyos védőoltások nyújtotta védettség akár élethosszig is tarthat, míg másokat ismételni kell?

        Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség?

        Érdemes pár fogalmat tisztázni, hogy az információáradatban ne vesszünk el, a koronavírussal kapcsolatban sem. A koronavírus kapcsán is többféle hatású készítménnyel folynak a kutatások, amelyek máshogy hatnak és más-más fázisban jelenthetnek segítséget a járvány ellen. A védőoltás a megelőzést szolgálja, míg az antitest terápiának és az antivirális gyógyszereknek a betegség terápiájában van szerepük.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.