Méhnyakrákszűrés - Mire számíthat a nőgyógyásznál?
frissítve:
Rendszeres nemi életet élő nők esetén a szűrővizsgálaton való részvétel évente ajánlott. Az egyszerű vizsgálattal a méhnyakrák már tünetmentes szakaszában felismerhető és jó eséllyel gyógyítható.
A téma cikkei - Méhnyakrák, HPV |
| 7/1 A méhnyakrák tünetei, rizikófaktorai, szövődményei 7/2 A méhnyakrákszűrés 7/3 A méhnyakrák kezelése 7/4 Méheltávolítás 7/5 Méhnyakrák - Mik a kilátások? 7/6 A HPV fertőzés tünetei és kezelése 7/7 A HPV elleni oltás |
A rutin nőgyógyászati vizsgálat során tapintással, ritkábban ultrahangvizsgálattal is ellenőrizzük a méh és a petefészek állapotát, de a vizsgálatnak ez a része nem felel meg mindenben a szűrés kritériumainak. Éppen ezért fontos a nőgyógyászati rákszűrés is, ami alatt alapvetően a méhszáj felszínén kialakuló méhnyakrák szűrését értjük.
A méhnyakrákszűrés menete
A méhnyakrákszűrés a menstruációs napok kivételével bármikos elvégezhető, a legjobb azonban a ciklus közepén, a menstruáció kezdetétől és végétől legalább 4-5 nap eltéréssel.
A szűrővizsgálat során először fizikális vizsgálat történik. A nőgyógyász először szabad szemmel, tapintással áttekinti a külső nemi szerveket, ezt követően a hüvely feltárása következik.
A legtöbb nőgyógyászati rendelőben elvégzik a kolposzkópos vizsgálatot is. Ez egy nőgyógyászati mikroszkóp, amellyel áttekintjük a hüvelyfal és a méhszáj területét, ennek során diagnosztizálható a normálistól eltérő méhszáji felszín, mely utalhat gyulladásra, fertőzésre, esetleg daganatos elfajulásra.
A méhnyakrákszűrés legfontosabb eleme a méhszáj felszínéről és a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról végzett mintavétel, a nőgyógyászati kenet vétele. Az innen lesodort sejtek citológiai, azaz mikroszkópos vizsgálata a PAP-teszt. Ennek során elkülöníthetők az egészséges, illetve a kóros sejtek. A kenetet az úgynevezett Bethesda-rendszer szerint értékelik, ennek alapján dönthető el, van-e további tennivaló.
Azonos mintából, a PAP-kenetből a citológiai vizsgálat mellett HPV-meghatározás is végezhető, ennek egyre nagyobb a jelentősége a méhnyakrák-kockázat értékelésében. A magas kockázatú HPV-törzsek ugyanis fokozott rizikót jelentenek abban az esetben is, ha még nem látható elváltozás, a HPV-szűréssel kiegészített vizsgálat ezért nagy jelentőségű.
| Miért és milyen gyakran fontos a vizsgálat? |
| A méhnyakrák a nők körében egyik leggyakoribb daganat. Korai stádiumban tünetmentes, ezért a panaszok alapján még nem felismerhető, megfelelő vizsgálatokkal azonban kimutatható nemcsak a rosszindulatú elváltozás, hanem már a rákmegelőző állapotot jelentő diszplázia, sőt a fokozott kockázatot jelentő HPV-fertőzöttség is. A betegség leggyakrabban a 40 év körüli nőket érinti. A szűrés ajánlott minden nő számára a szexuális aktivitás megkezdése után. A 25 és 65 év közöttiek 3 évente kapnak meghívót a szervezett vizsgálatra. A hazai és nemzetközi szakmai irányelvek szerint negatív lelet esetén elegendő 3 évente elvégeztetni a méhnyakrákszűrést, ugyanakkor bármilyen rizikófaktor esetén (például HPV-fertőzöttség, aktívabb szexuális élet) ajánlott minden évben részt venni szűrésen nőgyógyászunknál, méhnyakrákra utaló tünetek esetén pedig minél hamarabb. |
További vizsgálatok a szűrési eredmények függvényében
Amennyiben tartósan magas kockázatú HPV-törzs jelenléte igazolható a kenetben és a PAP-teszt eredménye sem megnyugtató, esetleg a kolposzkópia során észlelt a nőgyógyász méhnyakfelszíni kóros elváltozást, általában szövettani vizsgálat indokolt a végleges diagnózis felállítására. A szűrési eredmény önmagában leggyakrabban nem jelent még rosszindulatú folyamatot, azonban további diagnosztikus lépés szükséges annak eldöntésére, hogy a látott elváltozás ártalmatlan, méhnyakgyulladásra utal, esetleg daganatmegelőző állapot vagy már daganat-e.
A szövettani mintavétel ma már az esetek többségében egy elektromos kaccsal végzett kimetszést (LEEP) jelent, ez akár helyi érzéstelenítésben, altatás nélkül is elvégezhető. Ennek során eltávolítható a kóros terület, ezt követően pedig az eltávolított anyag szövettani vizsgálata pontos információt adhat az elváltozásról. A további tennivaló a szövettani vizsgálat eredményének függvénye.
- Ha a kimetszett szövetdarabban csak rákmegelőző állapot látható és a kóros elváltozás nem éri el a minta széleit, további műtéti beavatkozásra nincs szükség.
- Amennyiben a daganatmegelőző állapot eléri a minta széleit, további beavatkozás lehet szükséges, ami lehet ismételt kacskimetszés vagy konizáció. A konizáció egy rövid, intravénás bódításban végzett műtét, melynek során a méhnyakból egy szövettani feldolgozásra alkalmas, a korábbinál nagyobb területet érintő kúp alakú részt metszünk ki szikével.
Amennyiben súlyos rákmegelőző állapotról van szó és az illető nő nem kíván több terhességet, a biztonságos megoldás a méh eltávolítása lehet. Amennyiben a szövettani feldolgozás során valódi rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak, a méheltávolítás nem kerülhető el és kiegészítő kezelés is szükséges lehet.
Ennek elkerülése érdekében, minden hölgynek ajánlatos évente egy alkalommal részt vennie nőgyógyászati méhnyakrákszűrésen.
Útmutató A méhnyakrákszűrés eredményének értelmezése
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Major Tamás, szülész-nőgyógyász
További felhasznált forrás: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
