Méhnyakrákszűrés: segítünk értelmezni a leletét

A méhnyakrák lassan kialakuló betegség, több rákmegelőző állapoton keresztül jön létre, ezért az időben elvégzett vizsgálat segítségével még jól kezelhető elváltozásra derülhet fény. A pontos diagnózis meghatározza a további teendőket is.

A méhnyakrák-szűrés az egyik leggyakrabban végzett és legfontosabb nőgyógyászati szűrővizsgálat. A méhnyak (cervix uteri) kórosan megváltozott sejtjeinek folyamatos szaporodása a méhnyakrák, ami a mellrák után a második leggyakoribb nemi szervi daganattípus nőknél. Kialakulásáig hosszú idő, akár 10-15 év is eltelhet, ezért rendszeres szűréssel idejében felismerhető.

A vizsgálat során lehetőség van HPV-fertőzés meghatározására és nőgyógyászati citológiai vizsgálatra, a méhnyakkenet levételére (PAP-teszt), amelyet a méhnyakból származó kóros vagy potenciálisan kóros sejtek kimutatására használnak. Ezen vizsgálatok összességében adnak elegendő információt a pontos diagnózishoz.

A méhnyak-vizsgálat eredményének értékelése

Papanicolau-skála

A kapott eredményen többnyire a korábbi Papanicolau-féle „P” beosztást is feltűntetik, de ez önmagában ma már idejétmúlt, kizárólag a P-skála alapján nem határozható meg a kezelés.

• P0: nem értékelhető
• P1 és P2: nem merül fel a tumor gyanúja
• P3: egyszerűen kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást jelent, felmerül a tumor gyanúja
• P4: már nagymértékben jelen vannak a kóros sejtek, erős a gyanú a tumorra
• P5: minden jel tumorra utal

Bethesda-osztályozás

Elterjedtebb és megfelelőbb az ún. Bethesda-féle osztályozás. A Bethesda-klasszifikáció szerint az eredmény lehet negatív, LSIL, HSIL, CIS.

Amennyiben a kenet értékelhető és az eredmény negatív, akkor megnyugodhatunk, semmiféle elváltozás nem volt kimutatható.

Amennyiben a kenet nem értékelhető, érdemes megismételni a vizsgálatot.

Amennyiben kóros, neoplasztikus elváltozást mutatott ki a kenetvizsgálat, az többféle elváltozást takarhat:

• LSIL (Low-Grade SIL, kisfokú): CIN I
• HSIL (High-Grade SIL, nagyfokú lézió): CIN II., CIN III., CIN IV.
• CIS

Az első két kategóriában (LSIL- HSIL, CIN I-IV) kóros sejtek jelenléte mutatható ki, ismételt diagnosztika, szövettani mintavétel, majd kezelés szükséges. CIS: invazív daganatos elváltozást jelent.

Fontos tudnia, hogy egyetlen kóros citológiai eredmény nem biztos, hogy daganatra utal, ezért pozitív lelet esetén fontos az ismételt vizsgálat. Amennyiben a két citológiai vizsgálat azonos eredményt hoz, az meghatározza a további tennivalókat.

Hogyan értelmezhető együtt a két beosztás?

A P-skála alapján a P1/P2 eredmény egészséges esetben kapható, míg a P4/P5 már rákos elváltozásokra utal. A kettő közt létezik a P3-as eredmény, melyről sokan nincsenek teljesen tisztában, pontosan mit is jelent, egyszerűen kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást. Éppen a P3-as eredmény teszi alkalmatlanná ezt a régi osztályozást.

Először is fontos tisztázni, hogy a P3-as citológiai eredmény nem feltétlenül jelent egyet azzal, hogy valakinek rákos elváltozása van, vagy az azt megelőző állapotban (diszplázia) van az illető - azonban pusztán ez alapján ez nem is zárható ki. Az érték annyit takar, hogy a minta gyanús, ezért további vizsgálatokat igényel, mivel kóros folyamatok jelenlétére utal. Az elváltozás nem feltétlenül daganatos, lehet HPV-fertőzés, gyulladás, akár ezek kapcsán kialakult valamilyen hámeltérés, de a rosszindulatú sejtek jelenléte sem zárható ki.

P3-as eredmény esetén mindenképp a Bethesda-osztályozás szerinti beosztás az irányadó:

• Ha a bekeretezett P3 mellett, a részletes leírásban LSIL eredményt kap, az azt jelenti, hogy kis mértékben jelen vannak kóros sejtek, melyet okozhat akár gyulladás is.
• Rosszabb az az eset, amikor a P3 mellett HSIL áll. Ez súlyosabb fokú hámelváltozást takar, mindenképp szükséges a további vizsgálatok mellett az orvosi terápia.

Tennivalók a lelet eredményei alapján

LSIL eredmény esetén már szükség van kezelésre, majd a vizsgálat ismétlése mindenképpen indokolt, valamint HPV-tipizálás is szükséges. Kedvező esetben meglehet, hogy elegendő a HPV elleni kezelés, az immunerősítő, gyulladásgátló, antibiotikumos terápia önmagában is. Sokszor azonban - különösen, ha a gyógyszeres terápia után ismét nem negatív az eredmény - ebben az esetben is javasolt a konizáció és a szövettani vizsgálat.

HSIL eredmény esetén, amennyiben az ismételt vizsgálat is hasonló eredményt hoz, ugyancsak elvégzik a HPV-tipizálást. Ha magas kockázatú HPV-fertőzés (HR-HPV) igazolódik, az konizációt tesz indokolttá.

A méhnyak kúp alakú kimetszése az ún. Loop-konizáció (LEEP). Ez egy kisebb nőgyógyászati műtét, melynek során, rövid narkózisban eltávolítják a méhnyak kóros területét, az eltávolított részen szövettani vizsgálatot végeznek. Amennyiben a szövettan alapján maradéktalanul sikerült eltávolítani a problémás részt, további műtét nem szükséges. Olykor azonban olykor szükség lehet újbóli beavatkozásra is, ez a rekonizáció. A konizáció menetéről itt olvashat részletesen.

A szükséges beavatkozások után háromhavonta kontroll citológia javasolt, majd egy év után folytatódik az éves rákszűrés.

A CIS eredmény egyértelműen méhnyakrákra utal, kezelése ennek megfelelően történik. A méhnyakrák előrehaladott stádiumaiban a méh eltávolítása (hysterectomiára), és esetenként a környéki nyirokcsomók eltávolítása is szükséges, szóba jöhet sugárkezelés vagy kemoterápia, valamint a kettő kombinációja. Ezekre azonban korai felismerés esetén legtöbbször nincs szükség.

Lásd még A méhnyakrák előjele: cervikális diszplázia

Szerző: Nőgyógyászati Központ - Dr. Hernádi Balázs, szülész-nőgyógyász