Méheltávolítás (hiszterektómia) - Mikor szükséges és hogyan zajlik a műtét?

A méh jó- és rosszindulatú betegség miatt kerülhet eltávolításra. A műtétet hasi úton vagy hüvelyi úton végezhetik el. A méh mérete és a betegség természete a meghatározó a műtéttípus kiválasztásánál.

Amennyiben felmerül a rosszindulatú betegség gyanúja, úgy hasi műtét végzése szükséges. A méh eltávolításának következménye az, hogy terhesség a későbbiekben nem jön létre, a műtét után menstruáció sem jelentkezik. Menopauzát azonban nem okoz, csak ha a petefészkeket is kiveszik.

Műtét előtti kivizsgálás

A nőgyógyászati vizsgálat során amennyiben megállapításra került, hogy a méhet el kell távolítani, fontos ismerni a méh pontos méretét. A méh mérete fizikális vizsgálattal (nőgyógyászati kétkezes vizsgálattal), illetve ultrahangvizsgálattal megállapítható. A kivizsgálás során fel kell derítenünk az esetleges rosszindulatú betegséget.

Ennek érdekében méhnyakrák szűrés és ultrahangvizsgálat, vérvizsgálat szükséges. A petefészkekről a műtét előtt tudnunk kell, milyen a szerkezetük, ez alapján, illetve a beteg életkora alapján lehet eldönteni, hogy a petefészkeket el kell-e távolítani vagy nem. Természetesen a végleges döntés a műtét során, a petefészkek megtekintésekor születik meg.

A műtét előtt elvégzendő vizsgálatokat nem csak a műtét típusa, hanem a páciens esetleges egyéb betegségei is meghatározzák.

Altatóorvosi vizsgálat, laborvizsgálat, mellkas röntgen, EKG a rutin kivizsgálás részét képezik. Fontos tudni az úgynevezett vérhígító gyógyszerek szedéséről, hiszen ezek a szerek a műtétnél ez vérzékenységet, nagy vérvesztést okozhat. Ilyenkor hasonló hatású, de műtét alatt adható szerre kell áttérni.

A vizsgálatok leleteit a műtétet végző nőgyógyász és az aneszteziológus (altatóorvos) közösen értékelik. Ha a műtét során nagyobb vérvesztésre kell számítani (pl. daganat miatt végzett operációk), megfelelő vérkészítményt is biztosítani kell, hogy amennyiben szükség van rá, minél hamarabb elérhető legyen.

Hasi méheltávolítás menete

A műtét történhet altatásban vagy gerincvelői (spinális) érzéstelenítésben. Hasi úton történő méheltávolítás során, a hasfalon haránt vagy hosszanti metszést ejtenek.

A metszés típusa a méh várható méretétől, az előzményben szereplő hasi műtétektől, hegektől függ. A méh jól látható a kismedencében.

Eltávolítható az egész méh, de fiatal betegeknél, amennyiben a méhnyakrákszűrés eredménye negatív, a méhnyak visszahagyható. Ebben az esetben továbbra is kell évente méhnyakrákszűrést csináltatni. Ha az egész méhet kiveszik, akkor is szükséges az évenkénti nőgyógyászati kontrollvizsgálat. A petefészkek eltávolítása a beteg állapotától és korától függ.

Műtét utáni teendő

A húgyhólyagban katéter marad a műtétet követő pár napon. A hasi metszésből műanyag csövek (drainek) vezetik ki a gyógyulást akadályozó vért vagy váladékot. (Ezt nem minden esetben helyeznek be.) Kivétele az operáló orvostól függ és attól, hogy mennyi váladékot vezet.

Eltávolítása nem fájdalmas. Javasoljuk, hogy mikor kihúzzák a csövecskét, sóhajtson egyet, és semmit nem fog érezni.

Varratszedés a metszés típusától függően 5. vagy 6. napon történik. Minden esetben elküldik az eltávolított szervet szövettani vizsgálatra.

Ennek eredményéért érdeklődjön! Házaséletet, ülőfürdőt javasolt kerülni a gyógyulásig. Hat héttel a műtét után nőgyógyászati kontroll javasolt.

Hüvelyi méheltávolítás menete

A műtét szintén altatásban vagy gerincvelői (spinális) érzéstelenítésben zajlik. Előnye a hasi méheltávolítással szembe az, hogy a beteget kevésbé terheli meg az operáció, rövidebb a lábadozási időszak, és nincs a hason műtéti heg sem. Számos feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy ezt a típusú méheltávolítást lehessen végezni.

Ezek a következőek: nem túl nagy méretű méh, kismedencei műtét nem történt korábban (hegesedés nincs), egyéb kóros elváltozás nincs a kismedencében, rosszindulatúság gyanúja nem merül fel (kivéve a nagyon korai stádiumú méhnyakrák), a hüvely elég tág. A hüvelyen keresztül távolítják el az egész méhet (méhnyakat is), és ha valami miatt szükséges a petefészkeket is.

A hüvelycsonkot ugyanazokhoz a tartószalagokhoz varrják, mint a méhet, így az eredeti helyén marad. Később a nőgyógyászati vizsgálat alkalmával látható, hogy a hüvely vakon végződik, nincs méhszáj.

Ez azonban nem derül ki házasélet során. A húgyhólyagba katéter kerül, melyet a műtétet követő pár napig nem távolítanak el.

Műtét utáni teendő

A gyulladás megelőzése céljából az ülőfürdő és a házasélet kerülendő.

A szövettani eredményért jelentkezni kell, akkor is, ha korábban nem merült fel rosszindulatúság gyanúja.

Amennyiben a petefészkek eltávolításra kerültek, úgy hormonpótló kezelés jön szóba.

Hat hét a teljes gyógyulás, ekkor nőgyógyászati vizsgálat javasolt. Varratszedés nem történik.

Lehetséges szövődmények

Egy beavatkozás sikerét és szövődménymentességét sem lehet előre garantálni. Leggyakoribb szövődmények a hólyaghurut, bevérzés a sebbe, varratelégtelenség a hasi sebben. A műtét ritka, de veszélyesebb szövődményeként előfordulhat gyulladás, bélrenyheség, vérrögképződés, embólia, vérzés a hasüregben.

Nagyon ritka a méh környezetében lévő szervek, szövetek sérülése, de mindenképpen tudni kell a lehetőségéről a betegnek mielőtt műtétre kerül.

Leggyakrabban az húgyvezető és a húgyhólyag sérül, de előfordulhat bélsérülés is. Amennyiben azonnal felismerésre kerülnek a kezelésük általában sikeres. A sérülések miatt kialakulhatnak sipolyok is. Súlyos vérzés esetén, akár vérátömlesztés válhat szükségessé.

Késői szövődmény lehet még a hüvelycsonk megsüllyedése.

Bár mindkét műtétnél a hüvelyt eredeti helyén rögzítik, idővel a tartószövetek veszíthetnek rugalmasságukból, és ezáltal a hüvely megsüllyedhet, vizeletürítési panaszt okozva. Megelőzésére javasolt a műtét utáni időszakban a nehéz tárgyak cipelésének, emelésének kerülése.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos