A béldivetrikulumok

A béldivertikulum a bélfal kiboltosulását jelenti, ami a vastagbélben a legjellemzőbb. Ezek általában úgynevezett szerzett pszeudodivertikulumok, vagyis nem veleszületettek, hanem valamilyen külső vagy belső tényező hatására alakulnak ki az élet folyamán és a bélfal két legbelső rétegét érintik.

Előfordulása

A vastagbelek divertikulumai meglehetősen ritkák a harminc évnél fiatalabb korosztályban, azonban a kórkép előfordulása megközelíti az 50 százalékot a nyugati országok hatvan évnél idősebb felnőtt lakosságában.

Több divertikulum egyidejű megjelenését nevezik divertikulózisnak. A kórkép viszonylag ritkán fordul elő Japánban, illetve a nem iparosodott országokban, ami valószínűleg az étrendi szokások különbségével magyarázható.

A vastagbél-divertikulumok keletkezésének egyik legfontosabb tényezője az emelkedett nyomás a szigmabélben (ami a vastagbél utolsó, végbél előtti szakasza). A kialakulás folyamatának kedvez a bél körkörös izomrétegének a megszakadása. A bélrendszer ezen szakaszán a hosszanti izomréteg nem folytonos, így ebben az esetben nem tudja megvédeni a bélfalat a kiboltosulástól. A széklet tömegének csökkenésével járó alacsony rosttartalmú diéta eredményeként fokozódik a bélmozgások erőssége és jelentősen megemelkedik a belső nyomás.

Ez a cikk is érdekelheti Meckel-diverticulum

Könnyen rejtve marad

Anatómiailag a vastagbél-divertikulumok a bélfal kisméretű, zsákszerű, 0,5-1 centiméter átmérőjű kitüremkedései, melyek a vastagbél hosszanti izmai között szabályos elrendeződésben helyezkednek el. Az elváltozások gyakoriak a szigmabélben, azonban súlyos esetekben egyéb vastagbélterületek is érintettek lehetnek. Mivel a divertikulumokat összenyomva a széklet könnyen kiürül belőlük, és a vastagbél külső felszínén zsírréteg veszi őket körül, műtét közben könnyen rejtve maradhatnak.

A divertikulumok szájadékának elzáródását követően kialakuló gyulladásos reakció a divertikulitisz és a peridivertikulitisz. A gyulladás és az elzáródott divertikulumban megnövekedő nyomás perforációhoz, vagyis a bél kilyukadásához vezethet. Az ismétlődő divertikulitisz – perforációval vagy anélkül szakaszos vastagbélgyulladást, a vastagbél falának és környezetének kötőszövetes megvastagodását vagy szűkület kialakulását eredményezheti. A perforáció vastagbél körüli tályogképződéshez, sipolyok kialakulásához és esetenként hashártyagyulladáshoz vezethet.

Az esetek többségében a divertikulózis egész életen keresztül tünetmentes marad.

Tovább Gyanús jelek a vastagbél működéséről

Az érintettek mintegy 20 százalékában alakulnak ki tünetek időszakos görcsrohamok, tartós alhasi diszkomfortérzés, székrekedés vagy hasmenés formájában.

A követéses vizsgálatok arról tanúskodnak, hogy a divertikulumok kialakulásuk korai stádiumában akár vissza is fejlődhetnek, többnyire azonban az idő előrehaladtával számuk és méretük is megnövekszik. Továbbra sem tisztázott, hogy a rostokban gazdag táplálkozás lassítja-e a progressziót, vagy védelmet nyújt-e a divertikulitisszel szemben.

A divertikulitisz többnyire spontán vagy antibiotikus kezelés hatására gyógyul, és viszonylag kevés esetben vagy szükség sebészi beavatkozásra.

Tovább A vastagbél betegségei: gyulladások, jó- és rosszindulatú daganatok

Kulcsár Flóra, medikus
Lektorálta: Dr. Juhász Dávid