• A dietoterápia szerepe a krónikus gyulladásos bélbetegségeknél

        Szerző: Henn Dóra, dietetikus, Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém

        Krónikus gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) esetében a diéta célja a fellángolás szakaszában megfelelő mennyiségű energia- és fehérjebevitel elérése, a folyadék- és elektrolitveszteség pótlása. Az étrendet mindig a beteg állapotához és a betegség stádiumához kell igazítani.

        A bélbetegség fellángolásakor lázzal, hasi görcsökkel, hányingerrel kell számolnunk, ezért figyelembe kell venni az egyéni tűrőképességet és a beteg kívánságát. Súlyos esetben mesterséges táplálás is szóba jöhet.

        Hirdetések

        A betegségek közötti legfőbb különbségek

        Fekélyes vastagbél gyulladás – colitis ulcerosa

        Crohn-betegség

        Kialakulásának oka

        Kialakulásának oka

        - Ismeretlen.

        - Szerepet játszhat benne: genetikai fogékonyság környezeti tényező (stressz, depresszió, valamilyen fertőzés) immunrendszeri hiábás működés. (A kutatások során szóba került még a túlzott hús fogyasztás, tehéntej fogyasztás, túlzott finomított szénhidrát fogyasztás, elégtelen rostbevitel és a táplálékokban fellelhető antigének és vegyi anyagok, mint kiváltó tényező)

        A fekélyes vastagbélgyulladásnál felsoroltak.

        Megjelenés és elhelyezkedés

        Megjelenés és elhelyezkedés

        - Végbelet betegíti meg először és innen folyamatosan terjed.

        - A vastagbél két rétegét érinti - nyálkahártya (mucosa, submucosa).

        - Tápcsatorna bármely szakaszán előfordulhat – leggyakrabban a vastag és vékonybél érintett.

        - Szakaszosan alakul ki - ép és gyulladt szakaszok váltják egymást.

        - A bélfal összes rétegét érinti.

        Veszélyeztetett csoportok

        Veszélyeztetett csoportok

        - 15-35 és 45-65 év közötti korcsoport.

        - Férfiak és nők közel azonos arányban.

        - 20-30 év között.

        - Mindkét betegség kialakulhat más életkorban is, de jellemzően a serdülők és fiatal felnőttek betegsége.

        - Az északi népek gyakrabban betegszenek meg (Európa, Észak-Amerika).

        Egyéb jellemzők

        Egyéb jellemzők

        Mindkét betegségben nyugalmi időszakok és fellángolások váltják egymást.

        Fellángolás ősszel és télen a leggyakoribb.

        Tünetek

        Tünetek

        - Véres hasmenés.

        - Enyhébb esetben általános rossz közérzet, baloldali alhasi fájdalom, lágy, véres széklet.

        - Közép súlyos esetben: görcsös jellegű, erősebb hasi fájdalom, és többnyire a has bal oldalán és székeléssel kapcsolatban; napi 5-10 széklet.

        - Súlyos esetben, akut fellángoláskor: láz, só-és folyadékvesztés, vérszegénység, fáradékonyság, gyengeség. Napi, akár 30, véres, nyákos székletürítés.

        - A jó periódust panaszmentesség, jó közérzet jellemzi. A visszaesés oka nem mindig ismert – bél vagy egyéb fertőzés, bizonyos gyógyszerek túlterhelés okozhatja.

        - A betegség tünetei összefüggnek a kiterjedéssel. Csak a végbélre lokalizálódó gyulladás esetén a széklet általában normális konzisztenciájú, de egyes esetekben kemény, beszáradt lehet, székrekedéshez is vér és nyák ürítése társul.

        - Vashiány.

        - Fogyás.

        - Hasi fájdalom, mely étkezés után fokozódik, és a has jobb oldalára lokalizálódik.

        - Hasmenés, amely éjjel is jelentkezik.

        - Visszatérő lázas állapot.

        - A betegség tünetei összefüggnek azzal, hogy a tápcsatorna mely része érintett. A vastagbél érintettsége esetén dominál a véres hasmenés. A lázat a bélfal mélyebb rétegeibe behatoló baktériumok okozzák. A vékonybél gyulladása felszívódási zavart, tápanyaghiányt okoz, melynek következménye a fogyás, a vérszegénység (vas és B12 vitaminhiány miatt), fehérje-, só-, vitamin- és ásványianyag hiány alakul ki. Gyermekeknél növekedésben és fejlődésben elmaradást okozhat.

        Szövődmények

        Szövődmények

        - Bélvérzés, szükség esetén műtét.

        - A vastagbél kitágulása, elvékonyodása (ritka), hegesedés, szűkület, mely görcsöket okoz. Ritkán teljes bélelzáródás. Rákos elfajulás – az egész vastagbélre kiterjedő betegség esetén nagyobb a veszélye.

        - Szem vörössé, fájdalmassá válhat.

        - Szájnyálkahártya gyulladása, afták keletkezése.

        - Máj társuló gyulladása.

        - Ízületi gyulladás (arthritis) – térd-, boka-, csípő-, könyökizület – a fájdalmas izületek enyhén melegek, folyadékot nem tartalmaznak.

        - Bőrön (főleg az alsó végtagokon): gennyes bőrgyulladás; a lábszár feszítő oldalán lilás, érzékeny csomók jelennek meg – nőkön gyakoribb.

        - Trombózis hajlam.

        - Vesekőre, epekőre hajlam.

        - Bélfal savós hártyáját elérő gyulladás ráterjed a szomszédos szervekre: húgyhólyagra, méhre vagy az ép bélszakaszokra is.; gyulladásos gomolyok keletkeznek, melyek a hasfalon át tapinthatók. A bélbaktériumok hatására tályogok alakulhatnak ki a végbél körül vagy a szabad hasüregben.

        - Bélüreg szűkületét okozhatja.

        - Szem vörössé, fájdalmassá válhat.

        - Szájnyálkahártya gyulladása, afták keletkezése.

        - Máj társuló gyulladása.

        - Ízületi gyulladás (arthritis) – térd-, boka-, csípő-, könyökizület – a fájdalmas izületek enyhén melegek, folyadékot nem tartalmaznak.

        - Bőrön (főleg az alsó végtagokon): gennyes bőrgyulladás; a lábszár feszítő oldalán lilás, érzékeny csomók jelennek meg – nőkön gyakoribb.

        - Trombózis hajlam.

        Terápia

        Terápia

        Gyógyszerek, diéta, pszichés vezetés műtét.

        Gyógyszerek, diéta, pszichés vezetés műtét.

        A dietoterápia mindkét betegség esetén hasonló

        A diéta fokozatosan épül fel. Elsőként a keményítőket, majd a fehérjéket, végül pedig a zsírokat építjük be.

        1. szakaszban javasolt ételek:

        • Hideg somtea és csipkebogyó tea, áztatással készítve.
        • Szűrt almalé (kezdetben hígítva), sárgarépalé, almapüré, birsalmapüré, zöldségfőzet.
        • Nyáklevesek: zabpehelyből, rizsből, darából.
        • Frissen áttört, főtt sós burgonya, vizes burgonyapüré, főtt rizs, főtt sárgarépa.
        • Reszelt alma, sült alma (héj nélkül).
        • Tejmentes alma- és birsalma leves vagy mártás, natúr sárgarépapüré.
        • Pirított zsemle, kifli, fehér kenyér, kétszersült, pászka, szárazon pirított, főtt dara.

        2. szakaszban javasolt ételek:

        • A továbblépés feltétele a tünetek enyhülése.
        • Alaposan lezsírozott csontleves, húsleves.
        • Főtt, bőr nélküli csirkehús, főtt hal, sovány gépsonka, pulykajava, csirkemell felvágott.
        • Sovány túró, kefir, joghurt.
        • Zsírszegény reszelt sajt.
        • Zsenge főzelékek (főzőtök, saláta, patisszon, cukkíni, cékla, sütőtök, zsenge zöldbab, zöldborsó szükség esetén áttörve), egyszerű vagy kefires habarással, száraz rántással sűrítve.

        3. szakaszban javasolt ételek:

        • A zsiradék beépítése fokozatosan történjen. Egy-egy kiskanál olajat adagolhatunk az ételhez, light margarinnal megkenhetjük a piritóst.
        • Az új ételeket fokozatosan vezessük be az étrendbe.
        • Gyakran, de egyszerre keveset tanácsos enni.
        • Fehérjékben, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag nyersanyagokból építsük fel az étrendet.
        • Naponta legolább 2-2,5 l folyadékot fogyasszunk.

        Tünet nélküli, nyugalmi szakaszban szinte mindent lehet enni, kivéve, ami panaszt okoz. Ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk felderíteni, ha étrendi naplót vezetünk. Ebben folyamatosan lejegyezzük az elfogyasztott ételt és annak mennyiségét, valamint az esetlegesen felmerülő panaszokat. Így könnyen kizárhatjuk a problémás ételféleséget. Feleslegesen túl szigorú diétát nem szabad tartani.

        A nyugalmi szakasz nyersanyag-válogatására általánoságban az alábbiak érvényesek:

        Gabonafélék

        Gabonafélék, lisztek közül válogathatunk a finomliszt mellett a magasabb rosttartalmú termékek közül. Használható fehér liszt és teljes kiőrlésű liszt, Graham-liszt stb.. Jó hatásúak a zabpehelyből készült ételvariációk – zabkása, zabpelyhes palacsinta, sütemények, kukoricapehely, rizspehely, hamlett, abonett. Kenyerek közül válogathatunk a fehér-, félbarna-, barna-, rozs változatok közül, de a durva rostot tartalmazóakat kerüljük el (olajosmagvas, mákos stb.). A kifli és zsemle jól beépíthető az étrendbe, azonban a túl zsíros – leveles tészta, linzer tészta – édesipari termékeket hagyjuk ki. Nem ajánlott mákos és diós termékeket fogyasztani, kerülni ajánlott továbbá a friss kelttésztákat - ezeket másnapos vagy pirított formában fogyasszuk.

        Tejtermékek

        A legtöbb bélgyulladásban szenvedő beteg nem tudja elfogyasztani a tejet, tehát óvatosan próbálkozzunk vele. A savanyított tejtermékek általában jó hatásúak – kefir, natúr joghurt. Gyümölcsjoghurtból az aprómag menteseket részesítsük előnyben – ne az eper, málna, ribizli, kivi ízesítésűt. Félzsíros, zsírszegény túró változatosan használható, remek fehérje forrás – körözöttnek, kapros vagy zöldfűszeres túrókrémnek, édességnek elkészítve. A tejszínnel óvatosan bánjunk, zsírtartalma miatt hasmenést idézhet elő. Sajtok közül a natúrabb verzió jöhet szóba, és eleinte a zsírszegényebb, light sajtok. Érlelt, füstölt és ízesített (csipős, téliszalámis stb.) sajtok nem javasoltak hosszú távon sem. A tojás szintén jó fehérjeforrás, főzve, teflonon sütve, süteményekben remekül felhasználható. A bő zsiradékos formákat kerüljük, mint pl.: szalonnás tojás, bundáskenyér stb..

        Húsok

        Húsok közül a soványabb fajták javasoltak – szárnyas bőr nélkül, sertéscomb, sertéskaraj. Füstölthúsok, szalonna, kolbász nem javasolt, kifejezetten káros lehet. Felvágottak közül a sonkafélék, párizsi fogyasztható. A téliszalámi-félék és száraz szalámik túl zsírosak, emiatt nem javasoltak. Belsőségek óvatosan, kis mennyiségben használhatók fel a diétában.

        Zöldségek és gyümölcsök

        A zöldségek és a gyümölcsök fontos vitamin-, ásványianyag- és rost (pektin) források. A zöldségeket aszerint kell megválogatni, hogy okoznak-e panaszt. Érdemes először hámozva próbálkozni a paradicsommal, paprikával, uborkával. Főzelékek közül a fent említettek általában nem okoznak panaszt, a zöldborsót előszőr átpaszírozva próbáljuk. A karfiol és brokkoli puffasztó – fedő nélküli főzéssel, főzővíz többszöri leöntésével tudjuk ezt a hatást enyhíteni. A káposztafélék, szárazhüvelyesek és a kukorica durva rostot tartalmaznak, ezért nem ajánlottak. Gyümölcsök közül az apró magvat tartalmazók esnek korlátozás alá – eper, málna, kivi, ribizli, füge stb.. A többi gyümölcsöt eleinte érdemes hámozva fogyasztani. Gyümölcslevek, turmixok (vizes vagy tejes) alma-, birsalma-, körte-, őszibarack-, zöldséglevek bátran fogyaszthatók.

        Zsíradékok

        Zsiradékok közül érdemes a margarint vagy vajat, eleinte a light margarint használni. Főzéshez használhatunk olajat, zsírt, a lényeg, hogy ne legyen sok. Kifejezetten jó hatású a kókuszzsír illetve a w3 zsírsavakat tartalmazó zsiradékok (repce és lenmagolaj, tengeri halak, busa). Kerülni ajánlott az erős fűszerezést (bors, mustár, torma, csípős paprika), a sok pörzsanyagot tartalmazó ételeket, a szénsavas és az alkoholos italokat.

        Ételkészítésnél törekedjünk a viszonylagos zsírszegénységre – teflonon sütés, sütőzacskóban sütés stb.. Kerüljük a pirított zsiradékot és a rántott ételeket. Rántást készíthetünk szárazon pirított lisztből, olaj hozzáadása nélkül vagy pirítás után is adhatjuk a liszthez a zsiradékot. Főzés, párolás, csőben sütés, rakott vagy töltött ételek közül válogassunk, és kerüljük a bő olajban való sütést.

        Vas

        A vas pótlását leginkább megfelelő mennyiségű marha-, sertés-, baromfihús és hal fogyasztásával biztosíthatjuk. A máj változatos formában állítható az étrendbe, mellyel szintén növelhetjük a vasbevitelt. Hasznosulását a jó aszkorbinsav (C-vitamin) ellátottság jelentősen fokozza.

        Oxálsav

        A gyulladásban lévő bélfal az oxalátokra fokozottabban áteresztővé válik, így bőséges oxálsavbevitel esetén fokozódik a vesekő-képződés kockázata. A magas oxálsav tartalmú nyersanyagok mennyiségét csökkenteni kell - ilyen például a kakaó, csokoládé, zeller, a paraj, a rebarbara, sóska, a cékla. Az oxálsavon kívül a koleszterin bevitelre is oda kell figyelnünk, mert ezekben a betegségben erősebb a hajlam epekő-képződésre.

        Egyéb

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A rizs és burgonya jól beépíthető az étrendbe. Tészták esetén arra figyeljünk, hogy a túl édes, túl zsíros ételek hasmenést okozhatnak, illetve a mákos, diós tészta egyéb panaszt is okozhat. Lekvár, méz és a tömény cukros ételek, italok szintén hasmenést okozhatnak, ezért ezeket ritkán, kis mennyiségben fogyasszuk.

        Napi 2-2,5 liter folyadék fogyasztása ajánlott.

        Diétában használható receptötletek

        Halkrém leves

        Hozzávalók 1 szeméyre: 6 dkg hal, 4 dkg sárgarépa, fél dkg vöröshagyma, 0,7 dkg liszt, 1 dkg 12%-os tejföl, citrom, piros arany, babérlevél, szerecsendió, só.

        Elkészítés: A megtisztított halat leöblítjük. A zöldséget, sárgarépát megtisztítjuk, karikára vágjuk és adagonként 4 dl hideg vízben feltesszük főni. Hozzáadjuk egészben a vöröshagymát. Ízesítjük sóval, babérlevéllel, kevés szerecsendió reszelékkel és piros arannyal. Beletesszük a halszeletet és a zöldségekkel együtt puhára főzzük. A megpuhult alapanyagokat turmixoljuk vagy szőrszitán áttörjük. A pürét a főzőlébe visszatesszük. Lisztből és energiaszegény tejfölből habarást készítünk, és a levest besűrítjük vele. Kevés citromlével ízesítjük, és melegen tálaljuk.

        Karalábépüré leves

        Hozzávalók 1 személyre: 8 dkg karalábé, 1 evőkanál olaj, 0,8dkg liszt, 1,5 dkg 12%-os tejföl, piros arany, só, petrezselyemzöld.

        Elkészítés: A megtisztított, zsenge karalábét kockára vágjuk. A főzőedényt olajjal kikenjük, majd beletesszük a karalábét. Sózzuk, hozzáadunk egy kevés piros aranyat, és a petrezselyemzöld felét. Néhány kanál víz hozzáadásával puhára pároljuk. Amikor már majdnem puha, a folyadékot elpárologtatjuk és liszttel meghintjük. Összepirítjuk, és adagonként 3-4 dl vízzel felöntjük. Jól kiforraljuk, turmixgépben pépesítjük. A tűzre visszatéve hozzáadjuk a simára kevert energiaszegény tejfölt, és még egyszer összeforraljuk. Apróra vágott petrezselyemzölddel meghintve melegen tálaljuk.

        Tükörtojás burgonyafészekben

        Hozzávalók 1 személyre: 1 db tojás, 20 dkg burgonya, fél dl tej (1,5%), 1,2 dkg margarin, 1,5 dkg Tolnai sovány sajt, só, szerecsendió.

        Elkészítés: A megmosott, kockára vágott burgonyát sós vízben megfőzzük. Ha megpuhult, burgonyanyomón áttörjük. A tejet felforrósítjuk, és a margarinnal együtt a burgonyához keverjük. Szerecsendióval ízesítjük, majd jó habosra keverjük (amíg kifehéredik). Egy lapos tűzálló tálat margarinnal kikenünk, elterítjük benne a burgonyapürét, amelybe merőkanállal mélyedést nyomunk. Ebbe beleütjük a tojást, és enyhén megsózzuk. A tojás körüli burgonyarészt reszelt sajttal megszórjuk. Előmelegített sütőben addig sütjük, míg a tojásfehérje megalvad, és a sajt enyhén megpirul.

        Túrós galuska

        Hozzávalók 1 személyre: 4 dkg túró, 7 dkg rétesliszt, fél db tojás, olaj, só.

        Elkészítés: A felvert tojást jól elkeverjük. Hozzáadjuk az áttört túrót, a lisztet és annyi vizet, hogy lágy tésztát kapjunk. Enyhén megsózzuk, és az egészet lazán összedolgozzuk. Forró, sós vízbe apró! galuskákat szaggatunk, és kifőzzük. Leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük, majd jól lecsurgatjuk. Felmelegített margarinon vagy olajon átforgatjuk.

        Karfiolos szelet

        Hozzávalók 1 személyre: 10 dkg sertés karaj, 10 dkg karfiol, 1 dkg liszt, olaj, margarin, 1 dl tej, zsírszegény sajt, fél tojás, só, szerecsendió, petrezselyemzöld.

        Elkészítés: A húst megmossuk, felszeleteljük, széleit bevagdossuk, és kicsit kiverjük. Megsózzuk, és mindkét oldalát átsütjük.A karfiolt megtisztítjuk, rózsáira szedjük, megmossuk és forrásban lévő vízbe téve puhára főzzük. Ha mirelit karfiolt használunk, fagyosan tesszük a forrásban lévő vízbe. Margarinból, lisztből és tejből besamelt készítünk. Ízesítjük sóval és kevés szerecsendióval. Hozzákeverjük a tojás sárgáját, és a kemény habbá vert tojásfehérjével lazítjuk. Egy edényt kiolajozunk, majd belerakjuk egymás mellé a hússzeleteket. Mindegyikre ráhelyezünk egy adag megfőtt karfiolt. Ráöntjük a besamel mártást. Sajttal megszórjuk, és előmelegített sütőben megsütjük.

        (Henn Dóra, dietetikus, Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém)

        Legutóbb frissült: 2018.10.03 13:01
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        COPD

        COPD

        Dr. Gyulai Nóra

        Hat szempontot emelünk ki, melyek leginkább befolyásolják a betegek életkilátásait.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Érszűkület: diétás tanácsok a megelőzéshez és a betegséggel küzdőknek

        A szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében a legtöbb esetben érelmeszesedés (atherosclerosis) áll. Ez az elváltozás mindaddig nem okoz panaszokat, amíg a beszűkült átmérőjű vérerekben szabadon áramlik a vér. Azonban egy kisebb vérrög vagy a nagymértékű érelmeszesedés is már komoly következményeket okozhat (például szélütés, szívinfarktus), ezért fontos a kialakult betegségek megfelelő kezelése, melyben szerepet kap a helyes táplálkozás is.

        Sclerosis multiplex - Amit Ön is megtehet

        Néhány életviteli szabály betartásával és egyszerű gyakorlattal Ön is igen sokat tehet a sclerosis multiplex tüneteinek enyhítése, a betegség kézben tartása érdekében.

        Stroke-rehabilitáció - A diéta szerepe a felépülésben

        Bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy az emberek maguk is képesek csökkenteni a stroke, a szívinfarktus vagy a szellemi leépülés kockázatát azzal, hogy odafigyelnek az étkezési szokásaikra. A tudatos táplálkozás azonban nem csak a megelőzésre alkalmas, nagy szerepet játszik ugyanis a stroke-ot követő rehabilitáció során is.

        Diéta irritábilis bél szindrómában szenvedőknek

        Nem egyszerű megtalálni a helyes étrendet az irritábilis bél szindrómában szenvedőknek, hiszen bizonyos ételek hatására a tünetek erősödhetnek, ám az azokat kiváltó élelmiszerek listája egyénenként változhat.

        Gyomorpanaszok, hasmenés - Hasznos tanácsok

        Számtalan oka lehet annak, ha a kellemetlen hasmenéssel kell megküzdenünk. Mitől alakulhat ki, mit ajánlatos ilyenkor enni, inni, mikor kell orvoshoz fordulni?

        Diéta epekövesség esetén

        Az epekőképződést a túlzott zsírbevitel, valamint a csökkent élelmirost-fogyasztás segíti elő, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása viszont véd az epekőképződéssel szemben. Ha azonban már kialakult az epekő, az alábbi diétás tanácsok betartásával javíthatja állapotát és megelőzheti az újabb kövek kialakulását.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.