Mibe halunk bele? - Haláloki statisztika Magyarországon

Összességében a magyar halálozási helyzet lassú javulást mutat, azonban európai összehasonlításban még mindig lemaradásban vagyunk. Elsősorban a középkorú férfiak mutatói kedvezőtlenek.

Bár az ezredforduló óta összességében csökkent a halálozások száma Magyarországon (2000-ben 135 601 fő, 2010-ben 130 456 fő, a legutóbbi adatot jelentő 2024-ben pedig 127 470 fő vesztette életét, a csökkenés sajnos jelentős részben az ország lakosságának fogyásával magyarázható, és a halálozási ráta csak kismértékben változott, sőt a COVID időszakában, 2020-ban és 2021-ben sajnos ez a tendencia megfordult és új csúcsot hozott.

A 100 ezer lakosra jutó halálozások száma európai összehasonlításban továbbra magas hazánkban. Kedvező tendencia ugyanakkor, hogy az elhunytak átlagos életkora emelkedik, azaz kevesebben halnak meg korai életkorban és egyre többen élnek meg magas életkort. A rendszerváltás idején (1990) még 68,4 év volt az elhunytak átlagéletkora, az ezredfordulón (2001) 70,2, tíz évvel később (2010) 72,5, jelenleg (2024) pedig 74,9.

A főbb halálok alakulása

A vezető halálozási okok között továbbra is a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések állnak, e két betegségcsoport az összes halálozás 73%-át tette ki, ezen belül is a szív-érrendszeri betegségek (pl. szívinfarktus, stroke) csoportja a vezető halálok. A légző- és az emésztőrendszer betegségei, az erőszakos eredetű halálokok, valamint a fertőzések okozta betegségek az összes halálozás 15%-át jelentik, 12% pedig egyéb okokra vezethető halálozás volt 2023-ban.

A 2020-ban megjelenő koronavírus járvány abban az évben az összes halálozás 6,4 százalékáért, 2021-ben 16 százalékáért volt felelős! 2022-ben határozott javulás indult meg, de még abban az évben is a halálesetek 5,6 százaléka COVID-eredetű volt, 2023-ban ez 1,4 százalékra, 2024-ben 0,6 százalékra csökkent a KSH adatai szerint.

A főbb halálokok alakulásában kedvező és kedvezőtlen trendek is megfigyelhetőek:

• Összességében nem sikerült csökkenteni a daganatok miatti halálozások számát.
• Javulás történt a keringési rendszer betegségeiben, elsősorban az agyérbetegségek miatti halálozásban, amely az ezredforduló óta csaknem megfeleződött! Hasonlóan örvendetes az is, hogy a gépjárműbalesetekben vagy öngyilkosság miatt meghaltak száma is fele annyi a legutóbbi adatok szerint, mint az ezredfordulón volt.
• Csökkent a szívbetegségek (szívinfarktus, szívelégtelenség) és az emésztőrendszeri betegségek (májzsugor) miatti halálesetek előfordulása is.
• Emelkedés figyelhető meg ugyanakkor a légzőrendszeri, valamint a fertőző betegségek általi halálozások esetében. Légzőszervi betegségekben, COPD-ben (krónikus hörghurut, tüdőtágulat, asztma) az utóbbi években már több magyar halt meg, mint szívinfarktus miatt!

Daganatos betegségek miatti halálozás

A középkorúaknál (36-64 éves kor között) válnak jelentőssé - különösen a nők körében - a daganatos betegségek. A daganatok kialakulásának vannak befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezői. Befolyásolható és általában az életmódra visszavezethető rizikófaktorok, például a dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás hiánya, elhízás, továbbá a vírusok okozta megbetegedés (pl. HPV - amely időben beadott vakcinációval kivédhető lenne), és a legtöbb területen ezek közül nem áll jól a magyar lakosság.

Jó hír ugyanakkor, hogy nőtt a rákos megbetegedések ötéves túlélési aránya az elmúlt évtizedben, ez leginkább a szűrések és a kezelések minőségi javulásának, az orvostudomány újabb felfedezéseinek és új készítmények megjelenésének köszönhető.

Lásd még Magyarország helye Európa ráktérképén

Szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás

A szív- és érrendszeri megbetegedések a daganat mellett egyértelműen a vezető halálokok közé tartoznak Magyarországon. Ez egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja egyebek mellett a koszorúér-betegségket, a szívelégtelenséget, valamint a stroke-ot. Bár javulás figyelhető meg ezen betegségek terén, a lemaradás nemzetközi összehasonlításban még mindig jelentős.

A két nem kardiovaszkuláris betegségeinek kockázata 35 éves kor körül kezd el eltérni, ettől a kortól előbb az uraknál magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ugyanakkor 50 fölött a hölgyek esetében is egyre gyakoribbá válnak ezek a betegségek, sőt a közvélekedéstől eltérően a szív-érrendszeri események összességében női haláloknak számítanak.

Az emésztőrendszeri betegségek

Becslések szerint 800 ezer embernél állhat fenn az egyik leggyakoribb májbetegség, a májzsugor, amely minden évben többezer ember halálát okozza az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint, ráadásul majdnem háromszor több férfi hal meg benne, mint nő, és leginkább az 50-60 évesekre jellemző. Ennek kialakulásában elsősorban a nagyarányú alkoholfogyasztás játszik szerepet, de a Hepatitis A, B és C vírusfertőzések is szerepe is fontos tényező.

Külső okok (baleset, öngyilkosság)

Az öngyilkosság okozta halálesetek számának utóbbi évtizedben bekövetkezett csökkenése szintén a kedvező változások közé tartozik, sajnos azonban ez az érték még mindig magas. Ami szembetűnő, hogy jóval több férfi hunyt el szándékos önártalom miatt, mint nő (2024-ben 1248 férfi, 353 nő).

Baleseti eredetű halálozások még mindig magas számban fordulnak elő itthon, elsősorban a fiatal és középkorú generációt fenyegetik. Bár a közúti baleset csökkenő tendenciát mutatnak, még mindig nagyon sok a halálos kimenetelű motorosjármű baleset: 2024-ben közel 600-an, 2010-ben 793-an, 2000-ben közel 1300-an haltak meg az utakon, háromszor több férfi, mint nő.

Életkorok jellemző halálokai Magyarországon

A fiatalok körében a halálesetek döntő hányada külső okok miatt következik be, baleseti eredetű.

A középkorúakat aggasztó mértékben fenyegetik a daganatos megbetegedések, és igen rossz hír, hogy egyre fiatalabbak érint a rák. Főként a 36-45 év közötti nők körében vezető halálozási ok valamilyen rosszindulatú daganat (kiemelkedő rizikót jelent a mellrák, továbbá a tüdőrák, vastagbélrák, méhnyakrák, petefészekrák). Férfiak körében gyakori a szív-érrendszeri eredetű halálozás is már ebben az életkorban, míg a nők között csak később válik meghatározóvá.

Idősebb korban, 65 év felett a keringési rendszer betegségei számítanak vezető haláloknak.

Az idő előtti halálozás aránya 65 év alatti férfiaknál 26%, így az elkerülhető halálesetek száma a magyar férfiaknál 2,5-szer magasabb, mint a legfejlettebb EU-s államokban. A korai halálok leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségek (33%), valamint a rák (28%).

Miben hal meg a nő és a férfi?

A két nem haláloki struktúrája hasonló, de érdemi különbségek is találhatóak az egyes haláloki csoportok arányaiban. A férfiaknál és a nőknél is a szív- és érrendszeri betegségek állnak a haláloki statisztikák élén, amit a daganatos betegségek követnek.

A férfiak körében ugyanakkor magasabb volt az emésztő- és légzőrendszer betegségeiben (alkoholfogyasztás, dohányzás), illetve a daganatos megbetegedésekben, továbbá az erőszakos halálokokban elhunytak aránya a nőkhöz viszonyítva. A nők között pedig sokkal gyakrabban vezettek halálhoz a keringési rendszer betegségei (szívbetegségek, stroke) és a fertőzések okozta betegségek, mint a férfiaknál.

A magyar férfiak mutatói a kiemelt haláloki főcsoportok mindegyikében magasabbak, mint az EU országainak a többségében. A vezető daganattípus ennél a nemnél a prosztata- és a vastagbélrák, illetve a tüdődaganat. Azt fontos kiemelni, hogy a prosztata- és vastagbél-daganatok halálozási aránya csökkent az elmúlt években, a tüdőrákról ez nem mondható el, a sokkal későbbi diagnózis miatt.

A nőknél az összes halálozás közel felét a szív- és érrendszeri betegségek okozzák (ugyanis a menopauza után az ösztrogén kardiovaszkuláris rizikót csökkentő hatása már nem érvényesül), negyedét a rákbetegségek okozzák, évente 14 ezer hölgyet veszítünk el valamilyen rákos megbetegedés következtében. Ezután a légzőrendszeri (6%), a mentális (4%), az emésztőrendszeri (4%), valamint az anyagcsere-betegségek (3%) következnek.

Mi állhat annak a hátterében, hogy a középkorúaknál jóval magasabb a férfiak halálozási aránya? A gyakori kockázati tényezők (dohányzás, alkohol, magas testtömegindex stb.) és biológiai jellemzők mellett társadalmi, kulturális tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a férfiak fiatalabb korban fogékonyabbak lesznek a súlyos megbetegedésekre. A 18 és 44 év közötti nők nagyjából négyszer annyi megelőző egészségügyi vizsgálaton vesznek részt, mint az azonos korú férfiak!

A prevenció, a szűrések látogatása, az egészségtudatos életmód és az azt támogató környezet, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, valamint a regionális egyenlőtlenségek csökkentése egyaránt nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a felzárkózással járó javulás tartós és minden társadalmi csoport számára érzékelhető legyen - olvasható a Halálozás Magyarországon 2025 szakdokumentumban.

Ez is érdekelheti Krónikus betegségek, egészségi problémák régiók szerint

Források:

• Vitrai József: Halálozás Magyarországon 2025
• Százezer lakosra jutó halálozások kiemelt halálokok szerint (KSH kiadványok)
• Halálozások a gyakoribb halálokok és nem szerint (KSH statadat)
• Health at a Glance: Europe 2024 (OECD)