A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke is bírálta az EU nikotintermék-irányelvét

Nyílt levélben kritizálta az Európai Unió dohánytermékekről szóló irányelvét 16 európai ország 26 független tudósa és közegészségügyi kutatója, köztük dr. Szemelyácz János addiktológus-pszichiáter, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke - derült ki a WEBBeteghez eljuttatott közleményből.

Több mint két tucat független európai kutató nyílt levélben bírálja az EU dohánytermék-irányelvét, mert szerintük az figyelmen kívül hagyja a cigarettázás és a füstmentes alternatívák közötti alapvető tudományos különbségeket. Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a biztosi testület tagjainak címzett dokumentumot magyar részről dr. Szemelyácz János addiktológus-pszichiáter, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke írta alá.

A szakemberek arra figyelmeztetnek: ha Brüsszel minden nikotinterméket azonos kockázatúnak tekint, az nemcsak félrevezeti a közvéleményt, hanem a hatékony közegészségügyi fellépést is akadályozhatja.

Bírálják a nikotintermékek egységes megítélését

A WEBBeteghez eljuttatott levélből kiderül: az aláírók attól tartanak, hogy a jelenlegi irány alapján a nikotintartalmú termékek uniós szabályozása (TPD) olyan tudományosan megalapozatlan feltevésre épülhet, amely közegészségügyi kockázat szempontjából egy kalap alá veszi az új típusú nikotintermékeket az éghető cigarettákkal.

A tudósok és kutatók szerint a bizonyítékok egyértelműen különbséget tesznek a dohány égése során keletkező toxikus anyagok és maga a nikotin hatásai között; a dohányzással összefüggő megbetegedések döntő többségét ugyanis az égés melléktermékei okozzák, nem a nikotin. Ennek megfelelően azt kellene figyelembe venni, hogy a füstmentes alternatívák milyen mértékben csökkentik az egészségkárosító kitettséget a hagyományos cigarettához képest.

Nem minden nikotintermék egyformán kockázatos

A közlemény szerint Dr. Szemelyácz János és társai a jogalkotási javaslat kapcsán az alábbiakra hívták fel Von der Leyen elnökasszony és az Európai Bizottság figyelmét:

• a füstmentes nikotintermékeket elsősorban a füsttel járó cigarettázás folytatásához kell mérni, nem pedig a teljes absztinenciához;
• ismerjék el, hogy nem minden nikotintermék egyformán kockázatos – jelentős különbség van köztük, és ezt a szabályozásnak is tükröznie kell, nem pedig automatikusan a cigarettával azonos szintre sorolni mindet;
• tegyenek világos különbséget aközött, hogy mi árt: a dohány égése során keletkező káros anyagok, illetve maga a nikotin nem ugyanaz a kockázat;
• a fiatalok védelmét és az illegális piac problémáját kezeljék szigorúan, de arányosan;
• illetve kövessék azt az összehasonlító tudományos megközelítést, amelyet az Európai Parlament kifejezetten kért.

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke kiemelte, hogy a levélben megfogalmazott aggályaik mellé 130 tudományos publikációt is csatoltak.

A szakértők közül azt senki sem vitatja, hogy a cigarettázás káros következményekkel járhat, ugyanakkor a dohányzással összefüggő rákos megbetegedések, szív- és érrendszeri betegségek, tüdőbetegségek és a korai halálozás döntő többségét nem a nikotin maga, hanem az égés során keletkező anyagok okozzák.

Dr. Szemelyácz János kifejtette: ha az Európai Bizottság a füstmentes termékeket kizárólag a „semmit sem használni” állapothoz méri, akkor rossz szakpolitikai kérdést tesz fel. Ezzel szemben azt javasolt figyelembe venni, hogy a füstmentes alternatívára váltó dohányosok csökkentik-e a cigarettázással járó káros anyagoknak való kitettségüket, valamint a dohányzással összefüggő betegségek kockázatát a hagyományos cigarettázáshoz képest.

Félrevezet a nikotin és a füst összemosása

Az addiktológus-pszichiáter rámutatott: a nikotin és a füst összemosása félrevezeti a közvéleményt, és rossz szakpolitikákhoz vezet. Az Európai Bizottság asztalán lévő nyílt levél szerint az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban készült áttekintések ismételten különbséget tesznek az alternatív termékek és a cigarettázás között.

Ezzel együtt a fiatalok védelme alapvető fontosságú, bármely nikotintermék kiskorúak általi használatát meg kell akadályozni. Az olyan országok tapasztalatai, mint az USA, Új-Zéland, vagy az Egyesült Királyság azt mutatják, hogy a fiatalkori dohányzás tovább csökkent még ott is, ahol a füstmentes nikotintermékek szigorú szabályozás és ellenőrzés mellett elérhetők.

„A szakpolitikai kihívás az, hogy megakadályozzuk a fiatalok rászokását, miközben nem fosztjuk meg a felnőtt dohányosokat a cigarettánál kisebb kockázatú alternatívákhoz való hozzáféréstől” – jegyezte meg Dr. Szemenyácz János. Hozzátette: Európa „füstmentes generációt” kíván elérni, amelyet az Európai Bizottság 2040-re kevesebb mint 5 százalékos dohányhasználatként határozott meg. Ennek ellenére a cigarettázás továbbra is széles körben elterjedt az Európai Unióban.

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke úgy véli, ha Brüsszel most arra épít, hogy minden nikotintermék lényegében azonos, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a cigarettapiacot védi, ahelyett, hogy visszaszorítaná azt.