Várólisták - változás várható a rendszerben

szerző: Tóth András, újságíró - DRportal, WEBBeteg
megjelent:

Jelenleg közel 80 ezren várakoznak valamilyen beavatkozásra, a leghosszabb időt, 1219 napot szürkehályog-műtétre. A várólisták rövidítését szolgáló, összesen ötmilliárd forintos "akciós műtétek" főként a gerinc- és csípőprotézis beültetésére már több mint hat hónapja várakozóknak kedveznének. Sokan nem tudják, Szentendrén egy hét alatt megvalósul a műtét.

Dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász elmondta: egyszeri intézkedésként kedvező lehet, hosszú távon viszont nem jelent megoldást az 5 milliárdos kiegészítés. A rendszer problémája miatt alakultak ki a hosszú várólisták, amelyek újragenerálódnak, ha nem változtatunk.

A szakember elmondta azt is, számítások szerint ez az összeg mintegy 10 ezer műtétre lesz elegendő, kérdés azonban, hová kerül a pénz. A szakterületek alapján döntsünk, oda adjuk, ahol jelenleg kevesebb műtétet tudnak elvégezni, vagy éppen fordítva, oda, ahol több beavatkozás van?

Nincs hosszú váróslista, de fizetni kell

A műtétek közül a legkeresettebbek az ortopédia beavatkozások a Dr. Rose Magánkórházban. Ennek egyik oka az állami rendszerben előforduló akár 6 éves várakozási idő, ezért inkább választják egyes betegek a plusz kiadást, de legalább nem kell hónapokat várakozniuk. Dr. Illanitz Elemér orvosigazgató elmondta: nálunk nincs hosszú várakozási idő, a diagnózis felállítását követően akár 3-4 napon belül elvégezzük a vizsgálatokat és a szükséges beavatkozásokat, a legjobb sebészeti csapattal dolgozunk.

A TAJ kártyával rendelkező páciensek kedvezményes árakat biztosít a kórház, illetve kapcsolatban állnak több egészségpénztárral és biztosítóval. Csak két példa: a cement nélküli csípőprotézis-beültetés kedvezményes ára 1 400 000, a csípőízületi protézis cseréje implantátum nélkül 1 100 000 forintba kerül.

Fontos kérdés az is, lesz-e kapacitása, megfelelő személyi háttere az adott intézménynek. Van ugyanis olyan kórház, ahol a takarékoskodás miatt havonta csak egy csípőprotézis-műtétet végeznek el. Csodálkozunk, ha hosszúak a várólisták?

Előforduló eset, hogy egy adott orvoshoz ragaszkodnak a betegek, akik így akár éveket is várnak, de vajon 2-3 év múlva nem lesz-e felesleges a beavatkozás - kérdezi a szakjogász.

Időpont 2019-re?

2012-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) központilag tartja nyilván az ellátásokra várakozók listáit. Az adatbázis alapján a legtöbben, 27 ezren szürkehályog-műtétre várnak, a legkevesebbet, 1-2 napot Szentendrén és Kisteleken, a legtöbbet, 1219 napot pedig a Vas Megyei Markusovszky Kórházban kell türelemmel lenni. Ez utóbbi intézményben a leghosszabb a várakozási idő a csípőprotézis-műtétre is, 1363 nap. Megkerestük a szombathelyi kórházat, mondják el, mi áll a háttérben, de nem reagáltak kérdésünkre.

Egynapos sebészet: várják a betegeket!

Dr. Pázmány Annamária, a Szentendre Egészségügyi Intézményei (SZEI) főigazgató főorvosa kérdésünkre elmondta, 2012 nyarától működik emelt szintű egynapos sebészet az intézményükben egy uniós pályázatnak köszönhetően, így a mostani egy bevezető időszak, így van még kapacitásuk, ezért végzik el a szürkehályog-műtéteket jelenleg 2 napos határidővel.

A SZEI az érvényes finanszírozási szerződés alapján jogosulttá vált arra, hogy évente közel 1000 tervezett műtéti beavatkozást végezzen el az általános sebészet, ortopédia-traumatológia, nőgyógyászat, szemészet, urológia, szájsebészet, érsebészet és fül-orr-gégészet szakterületeken. 78 000 lakos tartozik hozzájuk, ha a turistákat is beleszámoljuk, mintegy 100 000 ember ellátásáért felelnek.

Nem csak a területükről várják a betegeket, ha ezen a héten bejelentkezik hozzájuk egy másik megyéből érkező páciens, akár egy hét alatt elvégzik a szükséges beavatkozást, a máshol jellemző több hónapos várakozással szemben. Az előjegyzés és a konkrét időpontban való megállapodás az esetmenedzser-koordinátor bevonásával történik – avat be a részletekbe a főigazgató, aki elmondta azt is, egy nap alatt kb. 15 szürkehályog-műtétet tudnak elvégezni.

Irány külföld?

Egy Európai Uniós irányelv lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok bármelyik tagállamban gyógyíttathassák magukat, ha odahaza hat hónapnál többet kellene várniuk egy beavatkozásra. Meghatározott egészségügyi szolgáltatásoknál a magyar biztosított ugyanolyan jogállással rendelkezik, mint hasonló helyzetben Magyarországon – olvasható a legújabb salátatörvény-módosítás tervezetében.

Ezzel kapcsolatban dr. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) elnöke elmondta: ez egy elvi lehetőség, minden országban vannak várólisták, tehát a külföldre utazó magyar beteget sem fogják azonnal megműteni, ráadásul az OEP nem fog többet fizetni külföldön ugyanazért a beavatkozásért. Itthon sem fedezi a teljes költséget a biztosító, pedig a hazai ellátás jóval olcsóbb, mint például a szomszédos Ausztriában. A cél az lenne, hogy itthon gyógyuljon meg a magyar beteg, ehhez azonban átláthatóbb és tervezhetőbb rendszer kell - tette hozzá az elnök.

Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász úgy véli: külföldön magasabbak a bérköltségek, az ellátási költségek, ezért az OEP-nek egy-egy beavatkozásért többet kell fizetnie, mint itthon. Ráadásul a bevétel nem itthon realizálódik, nem a hazai egészségügyben marad.

Optimalizálás Debrecenben

Jól bevált módszer a járóbeteg-ellátásban az előjegyzés rendszere, ezáltal javul a munkavállalók és eszközök kihasználtsága, növekszik az elégedettség a betegek és a dolgozók körében. Ráadásul az orvos részéről tervezhetőséget biztosít a kezelésekre való felkészülésben, javul ezáltal a hatékonyság - összegzi dr. Bedő Zoltán, a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet járóbeteg-ellátásért felelős orvos-igazgató helyettese, aki kérdésünkre elmondta: a járóbeteg-ellátásban 15 ezer előjegyzést kezelnek folyamatosan. A várakozási idő van, ahol 30 perc alatti, de vannak napszakok, amikor ennél többet kell a páciensnek a váróteremben ülnie, de a betegek 80 százalékát így is 1 óránál rövidebb idő alatt tudjuk fogadni.

A betegek fele átlagosan 40 perccel korábban érkezik, 1/3-a késik a vizsgálatról, de ami még inkább elgondolkodtató, hogy az előjegyzés ellenére 20 százalékuk meg sem jelenik, és erről nem tájékoztatnak bennünket - mondja dr. Bedő Zoltán. Jellemző az is, hogy nem minden beteg szeret délután orvoshoz menni, még él bennük a „reggel túl lenni a rendelésen” magatartás, holott nálunk van délutáni műszak is, például a nőgyógyászaton reggel 7 és este 7 óra között fogadunk betegeket, így akár munka után is betervezhetőek a vizsgálatok.

A telefonos előjegyzések alkalmával fény derül arra is, hogy többen túl korán sem tervezik az orvoshoz fordulást, számukra az ideális időpont általában reggel 8 óra. Volt már rá eset, hogy azt mondtuk a betegnek, ha ragaszkodik ehhez a reggeli időponthoz, csak 3 hét múlva tud jönni, de van egy délután 4 órai lehetőség is, mára. Formálható a páciens hozzáállása - mondja az orvos-igazgató helyettes.

Újdonság a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben, hogy aki megadja a mobil elérhetőségét, és 1 hétnél hosszabb az előjegyzési azt (egyes rendelések esetén) a vizsgálat előtt 2 nappal sms-ben értesítik, hogy ne feledje el az időpontot. Ez plusz költséget jelent az intézménynek, de megéri, a bevezetés óta 10 százalékkal javult a helyzet.

(DRportal - Tóth András, újságíró)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.