Szomjúságérzet - Hogy működik szervezetünk vízháztartása?

Dr. Kónya Judit
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A folyadéktartalom csökkenése súlyos zavarokhoz vezet, ezért az emberi szervezet nagyon pontosan szabályozza a test folyadék- és elektrolit-háztartását.

A vízforgalom leginkább a nátrium mennyiségének szabályozásához kapcsolódik. A nátrium és a víz egy irányban áramlik, a kiválasztás legfontosabb eleme a vese.

Ha a vese nagyobb mennyiségű nátriumot ürít a vizelettel, azt több víz kíséri, vagyis a vizelet mennyisége megnő, a szervezet folyadéktartalma csökken.

Máskor a vese fokozott nátriumvisszatartásra kényszerül, ami miatt a víz visszatartása is megnő, vagyis a vizelet mennyisége csökken, ugyanakkor a szervezet kevesebb vizet veszít.

Ezt olvasta már? A vízháztartás egyensúlya - A megfelelő hidratáció fontossága

Ön tudta?

Magyarország 149 települése az ivóvíz arzéntartalma túllépi az Európai Unió által megszabott határértéket. Míg nálunk 50 mikrogramm/l a megengedett érték, az EU-ban ez csak ennek ötöde.

A szervezet víztartalma

Egy felnőtt férfi esetében a testsúly 60%-át, egy felnőtt nő esetében a testsúly 50%-át, míg csecsemőknél a testsúly 75%-át teszi ki a víz. Ennek a mennyiségnek a 2/3-a a sejtek belsejében található, a maradék megoszlik az erek (vér) és a szövetközti folyadék között.

Ha megnő a nátrium koncentrációja - leginkább a víz mennyiségének csökkenése miatt -, akkor szomjúság érzés lép fel.

Fontos tudni, hogy amikor a szomjúság érzése megjelenik, a szervezet már jelentős vízveszteséget szenvedett, ezért a nap folyamán gyakran kis mennyiségeket célszerű fogyasztani a kiszáradás elkerülésének érdekében.

Ezt olvasta már? A kiszáradás - Vigyázat, csökkenhet a szomjúságérzet!

Mennyit kell innunk?

Egy egészséges felnőtt szervezetének napi vízfelvételét a folyadék és szilárd formában elfogyasztott, illetve az anyagcsere-folyamatok során keletkező víz teszi ki.

A napi vízleadás a vizelettel, széklettel ürülő, illetve a verejtékkel és légzési gázokkal távozó vízveszteségből áll. A felvételnek és leadásnak ki kell egyenlítenie egymást, hogy az egészséges állapot fennmaradjon. Ha például a külső hőmérséklet magas, a verejtékezés fokozott lesz és több víz távozik a szervezetből. Ezt a többletet pótolni kell, például nagyobb mennyiségű folyadék fogyasztásával.

Vízfelvétel

Vízleadás

Folyadék fogyasztása

1000-1500 ml

Vesén keresztül

1000-1500 ml

Szilárd étel

700 ml

Verejtékezés, légzés segítségével

900 ml

Anyagcsere-folyamatok során keletkező

300 ml

Bélcsatornán keresztül

100 ml

Összesen

2000-2500 ml

Összesen

2000-2500 ml

Ma a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek napi két liter tiszta folyadék fogyasztását javasolják, ami lehetőség szerint víz legyen.

A vese-, szív-, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők a számukra ajánlott napi folyadékfogyasztási mennyiséget illetően kérjék ki orvosuk tanácsát!

Mi az a kiszáradás? Hogyan kerülhető el?

Kiszáradásnak (dehidráció, exsiccosis) nevezzük azt az állapotot, amikor a szervezet víztartalma kritikusan csökken.

Csecsemők, kisgyermekek és idős emberek kevésbé érzik a szomjúságot, illetve ozmoregulációjuk (az ozmolalitás szabályozása) nem működik tökéletesen, ezért esetükben nagyobb a kiszáradás veszélye.

A szervezet víztartalmának csökkenése következtében a vérerekben uralkodó nyomás is csökken, vagyis esik a vérnyomás.

Ezt különleges ún. baroreceptorok (nyomásérzékelő receptorok) érzékelik, amelyek ingerlése szintén szomjúság érzetet vált ki.

A nátrium- és vízháztartás egyensúlyban tartásáért felelősek:

1. Renin-angiotenzin rendszer
A vesében lévő nyomásérzékelő receptorok érzékelik a vízmennyiség csökkenését a vérnyomás csökkenésén keresztül.
Ennek hatására emelkedik a renin nevű anyag koncentrációja, amely több lépcsőn keresztül végeredményben emeli az aldoszteron hormon vérszintjét. Az aldoszteron hatására csökken a vese nátrium- és víz ürítése, végső soron a szervezet folyadéktartalma visszaáll a normális állapotra.

2. Atriális (pitvari) és agyi nátriuretikus peptid (nátriumürítő fehérje) (ANP, BNP)
A szív falában olyan receptorok találhatók, melyek a keringő vér mennyiségét érzékelik. Ennek emelkedése az ANP és BNP szekréciójának megnövekedése miatt növeli a vese nátrium- és vízkiválasztását, ami a vizelet mennyiségének növelésén keresztül szabályozza a szervezet vízháztartását.

3. Antidiuretikus hormon (ADH, vazopresszin)
Az agyban található hypothalamus érzékeli, ha a szervezet nátriumtartalma megnő. Ennek hatására nő az ADH elválasztása, aminek következtében csökken a víz vesén keresztüli ürítése.
A nagyvonalakban bemutatott, több útvonalon ható folyamatok párhuzamosan, egymást kiegészítve működnek s a szabályozórendszerek komplex működésén keresztül biztosítják a szervezet normális folyadék- és nátriumháztartását.

Olvasson tovább! Amikor káros a sok folyadék

Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Allergiás nátha Allergiás nátha

A tünetek súlyosságának megítélése lényeges a kezelés szempontjából.

Mi az infraszauna? Vannak...

Az infraszauna egy olyan szaunatípus, ami a fény felhasználásával állít elő hőt. Ezt a szaunatípust néha távoli-infravörös szaunának is nevezik...

Mire figyelmeztet a szomjúságérzet?

A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A folyadéktartalom csökkenése súlyos zavarokhoz vezet, ezért az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.