A dohányzás növeli a szellemi leépülés kockázatát

Szoros és erős összefüggés áll fenn a dohányzás és az időskori szellemi leépülés (demencia) leggyakoribb formái között. Ha valaki középkorúként rendszeresen dohányzik, legalább 30 százalékkal nagyobb a kockázata annak, hogy idősebb korában Alzheimer-kór vagy vaszkuláris demencia alakul ki nála.

Számos vizsgálat és metaanalízis támasztja alá, hogy a dohányzás szerepet játszik a szellemi funkciók hanyatlásának patogenezisében. Egy nagyszabású áttekintés (PLoS One, 2015) szerint a demencia általános kockázata kb. 30 százalékkal magasabb a dohányzók körében, ám az Alzheimer-kór valószínűsége 40, az agyi erek állapotával összefüggő vaszkuláris demencia 38 százalékkal nagyobb a dohányosoknál azokhoz képest, mint akik soha nem cigarettáztak.

A kockázatnövekedés összefügg a naponta elszívott cigaretták számával. A naponta két dobozzal elszívók esetében egy korábbi vizsgálat (Archives of Internal Medicine, 2010) a demencia kialakulásának kockázata 114 százalékkal magasabb, ezen belül az Alzheimer-kór 157, a vaszkuláris demencia 172 százalékkal gyakrabban fordul elő. A kockázatnövekedés már jóval kisebb mennyiség, napi 14 szál elszívott cigaretta esetén is szignifikáns.

Visszafordítható a kedvezőtlen folyamat?

Leszokást követően hosszabb távon a korábbi dohányosok demenciakockázata közelít azokéhoz, akik soha nem dohányoztak. A folyamat azonban lassú és fokozatos.

• Akik középkorúként, 50-es éveikben még dohányoztak, azok körében emelkedett maradt a kockázat az idősebb korban kialakuló szellemi leépülésre akkor is, ha a demencia felismerésekor már nem dohányoznak.
• Egyes vizsgálatok szerint az aktív dohányosok rosszabbul teljesítenek a memóriateszteken már középkorú életéveikben is.
• A kizárólag fiatalabb életkorban rágyújtók körében az időskori demencia nem gyakoribb, mint a soha nem dohányzóknál.
• Kutatások szerint (The Lancet, 2025) a leszokást követően 6 évvel már lényegesen lassabb a szellemi leépülés folyamata, 10 év távlatból pedig már eltűnik a különbség (Archives of Internal Medicine, 2008).

A leszokás tehát még középkorúként vagy idősént sem késő, mert az öregkori kognitív állapot nagymértékben javítható, a szellemi hanyatlás folyamata lassítható.

Kapcsolódó A vaszkuláris demencia megelőzése | Az Alzheimer-kór megelőzése

Hogyan függ össze a dohányzás a szellemi teljesítménnyel?

A dohányzás rontja az erek állapotát, ami nemcsak a koszorúér, a nyaki erek vagy az alsó végtagok érszűkületének oka, hanem az agyi erek károsodásán keresztül romlik az agyi vérkeringés is. A cigarettafüstben ezen felül a gyulladásos állapot fenntartásáért felelős, oxidatív stresszt fokozó anyagok, egyéb toxikus anyagok is találhatóak.

A dohányzás egyéb formái

Nem állnak rendelkezésre megbízható kutatások a hagyományos égetéses dohánytermékek használatán túl egyéb formák demencianövelő hatásáról. Elméleti megfontolások alapján azonban valószínűleg az e-cigaretták hasonló irányú, ám kisebb mértékű rizikónövekedést okozhatnak. A passzív dohányzás minden bizonnyal jelentős veszélyforrás a demencia kialakulásának szempontjából is.

A szellemi teljesítőképesség szempontjából a dohányzáson kívül más káros szokásoknak is van negatív hatása, beleértve az alkoholfogyasztást és az egészségtelen táplálkozást, mozgásszegény életmódot.

Forrás: WEBBeteg

Felhasznált irodalom:

• Smoking and the risk of dementia (Alzheimer's Society)
• Cognitive decline before and after mid-to-late-life smoking cessation (The Lancet Healthy Longevity)
• Smoking is associated with an increased risk of dementia (PLoS One)
• Smoking history and cognitive function in middle age (Archives of Internal Medicine)