• Mik azok a defenzinek?

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt

        Szervezetünk naponta több millió kórokozó tulajdonságú mikroorganizmussal találkozik, melyek ellen immunrendszerünk egészséges állapotban hatékonyan és megfelelő intenzitással védekezik, ez biztosítja azt, hogy a kórokozó mikrobákkal való találkozások nagy része mégsem okoz megbetegedést.

        Az immunrendszer kialakulásának ideje szerint két részből tevődik össze: az ősibb, ún. veleszületett  immunrendszer egy általánosan ható védekezőrendszert jelent, mely minden, a szervezetbe bekerült kórokozó ellen fellép, viszonylagos hatékonysággal. Az immunrendszer másik összetevőjének kialakulásához bizonyos idő szükséges, ám hatásfoka sokkal nagyobb, mint természetes társáé, a kórokozók ellen más-más, specifikus mechanizmussal védekezik.

        Hirdetés
          A defenzinekről

        A természetes immunrendszer összetevői közé tartoznak a defenzinek is. Ezek antimikrobás tulajdonságú fehérjék, melyek a szervezetben számos helyen előfordulnak. Mint a veleszületett immunitás része, elsősorban a szervezet azon területein találhatók meg, melyek a kórokozókkal elsőként és leggyakrabban találkoznak: a bőrben, a légzőrendszer, az emésztő- és kiválasztórendszer nyálkahártyájában. Ezen szervrendszerek erőteljes védekezőképességgel rendelkeznek: olyan anyagokat tartalmaznak viszonylag koncentráltan, amelyek a szervezetbe bejutott kórokozók eliminálásában játszanak szerepet: kiszűrik, hatástalanítják, majd eltávolítják azokat, így a mikrobáknak alkalmuk sem adódik a szervezet megbetegítésére.

        A defenzinek védő funkcióval rendelkeznek számos baktérium, vírus, gomba és egysejtű állati kórokozó (ún. protozoon) ellen. Egyes betegségekben kimutathatóan megváltozik a defenzinek koncentrációja vagy működési mechanizmusa, ezzel alkalom kínálkozik arra, hogy a kórokozók káros hatásukat kifejthessék, vagy a szervezet nem megfelelő erejű és útvonalú immunválasszal reagáljon jelenlétükre, kialakítva ezzel az immunmechanizmusú betegségek egy csoportját.
        Kémiai szerkezetük szerint alfa- és béta-defenzineket különböztetünk meg.

        Az alfa-defenzinek leginkább a vékonybélnyálkahártya hámrétegének speciális sejtjeiben és a vér granulocytáiban (a fehérvérsejtek egy típusa) találhatók meg. A béta-defenzinek a szervezet nagyobb részén vannak jelen: megtalálhatók a bőrben, a tüdőben, a vékony- és vastagbélben, illetve a vérben is.

        Hatásmechanizmusuk valószínűleg a következő: beépülnek az elpusztítandó mikroorganizmus határoló hártyájába (membrán, sejtfal), ezután ott rést képeznek, mellyel megszüntetik a határoló felület védelmező szerepét, és a mikroorganizmus szervezeti integrációjának megbontása következtében elpusztul.

        A defenzinek szerepe

        A bőrben lévő defenzineknek különösen fontos szerepük van, mivel bőrünk a legnagyobb tömegű szervünk, illetve felszíne közvetlenül érintkezik a külvilággal, s ennek köszönhetően számos kórokozóval. A bőrben állandóan jelen vannak, ám gyulladás vagy fertőzés hatására a defenzinek mennyisége megnő. Pikkelysömörös betegek bőrében a szokásosnál több, atópiás dermatitisben szenvedőknél az átlagosnál kevesebb defenzin fordul elő.

          Tudja-e?

        Az immunrendszer kimutatható változásai, amelyek az öregedéssel párhuzamosan előtérbe kerülnek, legtöbbször nem olyan súlyosak, hogy klinikai tüneteket okozzanak.

        A légutak nyálkahártyájában jelen lévő defenzinek mennyisége is eltérő lehet különböző betegségekben: cisztikus fibrózis, tüdőgyulladás, vagy krónikus légzőszervi betegség heveny fellángolásakor defenzinek nagyobb koncentrációban mutathatók ki.

        A feladat annak kiderítése, hogy ez a tény a betegség patomechanizmusával mennyire áll kapcsolatban, vagy a defenzinek felszaporodása csupán az ezekben a kórállapotokban egyébként is jelen lévő gyulladásközeli állapot következménye.

          Hogyan erősítsük immunrendszerünket?
        Az immunerősítés egyik alapköve a helyes táplálkozás. A bélrendszerünkben dől el, hogy a szervezetünk mennyi vitamint, ásványi anyagot képes majd hasznosítani. >>Hogyan erősítsük immunrendszerünket?
        Az emésztőrendszer defenzinjeinek szintén szerepe lehet bizonyos betegségek kialakulásában. Az emésztőtraktusban legnagyobb mennyiségben a vékonybélben találhatók, ahol a bélfalban szemcsék formájában raktározódnak, megfelelő hatásokra (pl.: nagy mennyiségű kórokozó bekerülése a bélrendszerbe) ezek a szemcsék kiürülnek, a bennük lévő defenzinek kifejthetik antimikrobás hatásukat.

        Crohn-betegségben és colitis ulcerosában a legújabb tudományos kutatások alapján felvethető a defenzinek működésének defektusa.

        A gyulladásos bélbetegségeknek is nevezett kórképek kutatása kapcsán felmerült ugyanis, hogy az immunrendszer fokozott működése esetleg a bélben található baktériumok ellen irányul, s a bélfal károsodása ennek az immunválasznak a mellékhatása. Felvetődött az is, hogy Crohn-betegségben a bélben kevesebb defenzin található.

        A defenzinek kutatása a közeljövő nagyon fontos feladata: megismerésük által hangsúlyossá válik a szervezet saját védekező funkciója. Az egyéb antimikrobás hatású anyagokkal együtt vizsgálva a szervezet immun mechanizmusú betegségeinek újfajta szemlélete alakulhat ki. A defenzinek szerkezetének megismerése újabb terápiák kifejlesztésének lehetőségével kecsegtet, melyek szem előtt tartják testünk saját védekezőképességének erősítését a biokémiai laborokból származó készítményekkel való pótlás helyett.

        (WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)

        Módosítva: 2010.06.01 02:50, Megjelenés: 2010.06.01 02:50
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Az időskori alultápláltságra figyelmet kell fordítani

        A sovány embereknek általában az anyagcsere lebontó folyamata zajlik gyorsabban, felfokozottan. Ez gyakran alkati kérdés, aminek genetikai háttere nyomon követhető. A soványabb testalkatú emberek többsége nem eszik tudatosan kevesebbet, noha sokan ügyelnek az egészséges étrend megválasztására, gyakran érzik azt, hogy többet esznek, mint kellene, mégsem híznak. Az alultápláltak szervezete ezzel szemben fontos tápanyagokból szenved hiányt, aminek következtében számos hiánytünet, hiánybetegség alakulhatnak ki náluk.

        A nyár hűsítő kedvencei - Fagylaltok és jégkrémek

        Perzselő napsütés - szinte vibrál a levegő a hőségben, mégis hosszú sor kígyózik az egyik cukrászda előtt... A nyár egyik legkedveltebb édes hűsítőjére várnak: mindenki fagylaltozással szeretné biztosítani magának a felfrissülést.

        Keresztreakciók - Mit ne együnk?

        A keresztreakció egy allergén-specifikus jelenség, mely légúti allergia esetén különböző, főleg növényi eredetű ételek fogyasztásakor jelentkezhet. A keresztreakció törzsfejlődéstanilag távoli növényfajok esetében is előfordulhat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA