• Aszpartam: A legújabb kockázatértékelés eredményei

        Szerző: drportal.hu

        Az Európai Bizottság az EU-ban 2011 májusában kérte fel az EFSA-t az aszpartam (E951) teljes körű kockázatértékelésére. A rendelkezésre álló információk részletes és módszeres elemzésével az EFSA szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy az átlag populációra nézve az aszpartam és bomlástermékeinek jelenlegi expozíciós szintje mellett a toxicitással kapcsolatos aggodalmak alaptalanok.

        Az European Food Safety Authority (EFSA) nyilvános, online konzultációt indított az aszpartam mesterséges édesítőszer biztonságosságával kapcsolatban.

        A teljes kockázatértékeléshez az EFSA valamennyi érdekelt féllel egyeztetett az aszpartammal és bomlástermékeivel kapcsolatban, továbbá a jelenleg elérhető szakirodalom, illetve új humán tanulmányok teljes körű, átfogó áttekintésére vállalkozott.

        A jelenleg megengedhető napi bevitel (ADI) értékének megállapításához az ANS bizottság figyelembe vette az aszpartam és bomlástermékeinek mérgező-, illetve rákkeltő hatását, lehetséges adverz hatásait illetve a fenilalanin nevű bomlástermékének a fejlődő magzatra gyakorolt hatásait vizsgáló hosszú távú tanulmányok eredményeit.

        Hirdetés

        A bizottság megerősítette, hogy miközben az ADI az átlag populációra vonatkozik, nem alkalmazható a fenilketonuriás betegekre, mivel számukra szigorú fenilalanin-mentes diéta betartása szükséges.

        Mi az aszpartam?

        Az aszpartam egy alacsony kalóriatartalmú, intenzív, a szacharóznál mintegy 200-szor édesebb édesítőszer, mely Európa sok országában több mint 20 éve engedélyezett élelmiszer-adalékanyag. Egyik bomlásterméke, a fenilalanin, mely a fenilketonuria nevű betegségben szenvedő várandós nők fejlődő magzataira jelent nagy veszélyt.

        Milyen élelmiszerekben található meg az aszpartam?

        Az aszpartámot felhasználják italok, desszertek, édességek, rágógumi, joghurt, csökkentett energiatartalmú és diétás termékek édesítésére, valamint asztali édesítőszerként.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Miért veszélyes a fenilalanin a fenilketonuriás betegre nézve?

        A fenilalanin (Phe) a fehérjék felépítésében résztvevő aminosavak egyike. A szervezetben tirozinná alakul át. A tirozin szintén aminosav, amely fehérjék alkotórésze, illetve hormonok és neurotranszmitterek előanyaga.. A fenilalanin úgynevezett esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy a szervezet képtelen az előállítására, ezért a bevitelt az étkezéssel kell biztosítani.

        A fenilalanin számos élelmiszerben megtalálható. Ha nagy mennyiségben kerül a szervezetbe, mérgező lehet, különösen a fenilketonuriában (PKU) szenvedő várandós nők esetében, mivel a fenilalanin vérszérumban lévő mérgező koncentrációja a magzat agyfejlődését visszafordíthatatlanul károsítja.

        A fenilketonuria (PKU) öröklött rendellenesség, ami magas fenilalanin és alacsony tirozin koncentrációval jár. A betegség során, kezeletlen esetben, a vérszérum magas fenilalanin koncentrációja  visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, így a szellemi képességek fejlődésének elmaradásához, megrekedéséhez, hangulati zavarokhoz és viselkedési problémákhoz vezet.

        A fenilketonuriás betegek terápiájának célja az elfogadható fenilalanin szérumkoncentráció fenntartása, aminek alapja a restrikciós diéta, ami a fehérjében gazdag élelmiszerek (hús, hal, tojás, tejtermékek, diófélék és magvak), magas keményítőtartalmú élelmiszerek, valamint az aszpartamot tartalmazó ételek és italok fogyasztásának korlátozását jelenti. Az Európai Unióban épp ezért a fogyasztók védelmében a címkéken minden aszpartámot tartalmazó terméket fenilalanin forrásként kell feltüntetni.

        Előzmények és további információk a kockázatértékelésről


        A szabályozó szervezetek szerte a világon az 1980-as évek óta értékelik az aszpartam biztonságosságát. Az aszpartam első Európában végzett biztonsági értékelését 1984-ben tették közzé. Később, 1988-ban, 1997-ben és 2002-ben további kiegészítő felméréseket is végeztek. Az EFSA 2002-es létrehozása óta már 2006-ban, 2009 és 2011-ben is megfogalmazta az aszpartam biztonságosságára vonatkozó ajánlásait, ám teljes körű kockázatértékelésre a mai napig nem került sor.

        Az ANS Bizottság átfogó felülvizsgálatát az adatok összegyűjtése érdekében tett nyilvános felhívás tette lehetővé, melynek segítségével nagy mennyiségű, korábban publikált és publikálatlan tanulmányok eredményeit is reprezentáló tudományos információ vált elérhetővé. Az összegyűjtött anyagban az a 112 eredeti dokumentum is szerepel, melyet az aszpartam engedélyezési kérelmének alátámasztására nyújtottak be az 1980-as évek elején Európában.

        Az átláthatóság és nyitottság érdekében az EFSA a tudományos tanulmányok teljes listáját és az eddig kiadatlan tudományos adatokat is elérhetővé tette a nyilvánosság számára. Az EFSA emellett összeállított egy listát Gyakran Ismételt Kérdések címmel, mely segít megmagyarázni a véleménytervezet kulcsfontosságú tudományos fogalmait és következtetéseit.

        A nyilvános konzultáció visszajelzéseit egy jelentésben foglalják össze, melyet az ANS Bizottság a vélemény 2013 májusára tervezett végső kialakításához is felhasznál.

        (DRportal.hu)

         

        Legutóbb frissült: 2013.01.16 21:41
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Tüdőtályog

        Tüdőtályog

        Dr. Brugós László

        A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg. Okok, tünetek és kezelés.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Az energiamentes édesítőszerek táplálkozás-élettani előnyei

        Az utóbbi évtizedben egyre jobban elterjedt a kalóriamentes és alacsony kalóriatartalmú (ún. nemnutritív) édesítőszerek alkalmazása mind az élelmiszeriparban, mind a háztartásokban.

        Mikor milyen édesítőszert válasszunk?

        Az ételeink édesítésére a legelterjedtebb természetes édesítő manapság a kristálycukor (szacharóz, répacukor) és a méz használata, ugyanakkor már nagyon sokféle édesítőszer közül választhatunk a boltok polcairól. Nem kell aggódnunk, ha az édesítőszerek mellett döntünk, semmilyen egészségügyi kockázattal nem kell számolnunk az általánosan fogyasztható mennyiségen belül.

        Fenilketonuria (PKU): Fontos a korai felismerése!

        A fenilketonuria ritka örökletes betegség, melynek korai felismerése rendkívül fontos, ugyanis étkezési előírások betartása esetén a gyermek megmenthető a legnagyobb gondot okozó tünettől, a szellemi leépüléstől.

        Tények és tévhitek az édesítőszerekről

        A cukorral és az édesítőszerekkel kapcsolatban számtalan tévhitről hallhatunk, olvashatunk, olykor egymásnak ellentmondó információkkal is találkozunk. Ezek közül némelyek valós tényeken alapulnak, némelyek azonban teljesen alaptalanok.

        Cukorpótlás: a legjobb alternatívák édesítésre

        Manapság már szinte mindenki hallott arról, hogy az egészséges étrendben nem ajánlott az egyszerű szénhidrátok túlzott fogyasztása. Ez az ajánlás nem csupán azok számára érvényes, akik valamilyen betegségben szenvednek (mint például a cukorbetegség vagy az elhízás), de megszívlelendő tanács minden egészségtudatos ember számára. Igen ám, de akkor mit válasszunk helyette, ha mégis valamilyen édes ízűt szeretnénk enni vagy inni, vagyis mivel édesítsük ételeinket és italainkat?

        Az energiamentes édesítőszerek szerepe a diétás étkezésben

        Bizonyos betegségek diétájában sajnos korlátozni kell a szénhidrát- és energiatartalmat (kcal). Ide tartoznak a szénhidrát-anyagcsere zavaraival járó kórképek, mint például az elhízás, a cukorbetegség (diabetes), a cukorbetegség előszobájaként emlegetett csökkent glükóztolerancia (IGT) vagy az inzulinrezisztencia (IR).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.