Egészségesek-e a vegyszerekkel kezelt gyümölcsök? Tartósítás és kényszerérlelés

Szerző: WEBBeteg, otvenentul.hu

A globális gyümölcsöskert a fogyasztók paradicsoma, a jelenség ugyanakkor komoly aggodalmakra is okot adhat. Vajon milyen eljárásokra van szükség, hogy a világ túlsó végéről utaztatott gyümölcs is megőrizze ízét és állagát? Mit művelnek a banánnal, az almával vagy a szamócával, hogy akár hetekig, hónapokig is frissnek tűnjön?

Hűtés és légtérszabályozás

Nem csupán a messzi földekről érkező, de a hazai termékek számára is szükség van azokra az eljárásokra, amelyek hónapokkal a szezonjuk után is fogyaszthatóvá teszik a különféle gyümölcsöket. Minőségük megőrzéséhez legkézenfekvőbb megoldásnak a hőfokszabályozás, azaz a megfelelő hőmérsékletre hűtés kínálkozik. Valóban ez a legelterjedtebb tárolási eljárás, amely során körülbelül 0–5 C-fokon tartják a gyümölcsöket.

Általában ezen a hőfokon lassabbak a fiziológiai, kémiai és mikrobiológiai változások, ám gyümölcsönként nagyon különböző lehet a szükséges hőmérséklet. A háztartásban is érdemes figyelni rá, hogy a tárolás időtartama és a hűtés mértéke is nagyon eltérhet, a déligyümölcsök esetében például a +12 C számít fagypontnak.

Amikor egy üzletben feketés héjú banánt lát, az azt jelenti, hogy nem ügyeltek erre a sajátosságra, és talán együtt tárolták egyéb gyümölcsökkel.

Egyre elterjedtebb a szabályozott légtérben tárolás, aminek lényege, hogy kis oxigén- és nagy szén-dioxid-tartalmú légtérben tartják a gyümölcsöt. Ez tiszta, semmilyen vegyszert nem igénylő eljárás, valójában az oxigén elvonásával a gyümölcs „légzését” lassítja le, a gyümölcshús szilárd marad, és a fontosabb összetevőket sem veszti el. Ha a vilmoskörtét a háromhetes érési szezon elején szedik le, és ilyen módon szabályozott légtérben tárolják, akár három hónapig is megőrzi a minőségét.

Miért kerülhetnek mikotoxinok az élelmiszerekbe?

A mikotoxinok ősidők óta jelen vannak az élelmiszerláncban, és már a középkortól vannak olyan járványleírások, melyek penészgombák által termelt méreganyagok hatására vezethetők vissza (pl. "Szent Antal tüze", ergotizmus). Teljes kiküszöbölésük az élelmiszerláncból nem lehetséges, azonban mindent meg kell tenni a toxinmennyiség csökkentése érdekében. Az egyes penészgomba fajok más-más körülmények között hajlamosak méreganyag termelésére, és ezek megbetegítő hatása, tünetei is eltérőek. Mind az emberi, mind az állati szervezetet károsíthatják, befolyásolhatják a növekedést, szaporodást, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet.
Miért kerülhetnek mikotoxinok az élelmiszerekbe?

Vegyszeres eljárások

A környezetvédelem és az egészséges táplálkozás szószólói nem is a fenti, hanem a különböző vegyszeres eljárásokat szokták emlegetni az importgyümölcsök kapcsán.

Főleg a citrusfélékre igaz, hogy fokozottan érzékenyek a különböző gombás megbetegedésekre, penészedésre, ezért használnak az esetükben növényvédő anyagokat. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a szüretelés után a csomagolóházban „fürdőt” kap a gyümölcs, így vékony, néhány sejtsornyi réteg képződik a felületén, amely megvédi a káros hatásoktól.

Ez a vegyszer a gyümölcs héjában marad, alapos mosással sem lehet maradéktalanul eltávolítani. Azoknál a gyümölcsöknél, amelyeket meghámozunk, ez nem is probléma, de ha a süteménybe citromhéjat reszel, számíthat a nem kívánt szerek jelenlétére is. Persze különösebb aggodalomra nincs ok, ez a vegyszertartalom nagyon csekély, de valljuk be: mérget kis mennyiségben sem szívesen fogyasztunk.

A másik hasonló eljárás az úgynevezett vaxolás, amikor is vékony, viasszerű anyaggal vonják be a gyümölcsöt. Ez egy paraffinréteg, amelynek csak a neve ijesztő, valójában az élelmiszeriparban gyakran használt anyagról van szó, E 905 néven találkozhat vele.

Ilyen módon kezelik például az almát, mivel nemcsak kiválóan szigetel – így megóvja a gyümölcsöt a páraveszteségtől –, de fényesebbé is teszi a felületét. Látványos egészségkárosító hatása természetesen ennek sincs, nagyobb mennyiségben – amihez mázsaszám kéne almát ennünk – hashajtóként viselkedik.

Idénynek megfelelően válasszunk alapanyagot!

Minden évszakban más és más gyümölcs és zöldség idényszerű, amelyeket érdemes mindig annak megfelelően vásárolni. Télen inkább a citrusfélék és déli gyümölcsök kaphatóak, míg a nyár közeledtével kiszélesedik a skála. Mára már a különböző érlelőknek köszönhetően akár télen is fogyaszthatunk szőlőt, és nyáron is kaphatunk narancsot. Mégis inkább igyekezzünk ezeket évszaknak megfelelően megvásárolni.

Olvasson tovább! Mi van az élelmiszercímkéken?

Olvasson tovább! A top20 rákkeltő anyag

WEBBeteg.hu logó Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Bőrtípusok és napozás Bőrtípusok és napozás

Ön kelta vagy mediterrán típus? Nem mindegy, mennyi időt tölthet a napon.

Menstruációs görcsök Menstruációs görcsök

Mely ételek csökkenthetik az összetett tüneteket? Íme, tippjeink.

Gyógynövények mint fűszernövények

Napjainkban egyre nagyobb az igény a gyógynövények otthoni termesztésére. Azt azonban kevesen tudják, hogy sok fűszernövény egyben gyógynövény is.

Szabad-e a napon lenni anyajegy...

Ha nyáron kerül sor az anyajegy eltávolításra – elsősorban rosszindulatúság gyanúja miatt -, érdemes tisztában lenni a sebgyógyulás, a...

Miért ne együnk mosatlan...

Számos veszély leselkedhet az emberre, ha mosatlanul próbálja elfogyasztani a gyümölcsöket, zöldségeket, egyrészt a vegyi anyagok miatt, másrészt a...

Zöldség és gyümölcs - Miért és...

A gyümölcsökben jóval több - egészen pontosan ötször annyi - található azokból az anyagokból, amelyek egészségünkre pozitívan hatnak, mint azt...

Friss zöldség és gyümölcs - Újabb...

Az Új-Zélandi Plant & Food Researchs Food Innovation vizsgálataiban a zöldségek, a gyümölcsök, a gabonafélék és a tengeri élőlények...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.