• Daganatos betegségek és fájdalomcsillapítás

        Dr. Baki Márta
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus

        Nemzetközi felmérések alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők közül minden harmadik egyén érez fájdalmat a betegség felfedezése után és ellátása során. Ez az arány a betegek halála előtt megközelítheti a 80 százalékot is.

        A fájdalom egy egyéntől függő, szubjektív érzés, mely kellemetlen érzékelő (szenzoros) és érzelmi (emocionális) élmény, mely összefügg egy aktuálisan fennálló vagy kialakulófélben lévő sérüléssel, vagy azok keretében leírható. A sérülések lehetnek külső vagy belső hatások, melyek valamilyen károsodást okoznak a szervezetben.

        Hirdetés

        A fájdalomérzet egyénenként különböző

        Nagymértékben függ a beteg általános fizikai, lelki, szociális és hitbeli állapotától. Mérésére különböző módszerek állnak rendelkezésre, pl. a 0-tól 10-ig terjedő számskála, vagy emberi arcok rajzai, melyek mutatják azok elváltozásait a fájdalom mértékének megfelelően. További módszerek állnak rendelkezésre az eszméletlen betegek számára, illetve azoknak a pácienseknek, akik a kérdéseket nem értik meg (pl. Alzheimer-kórral élők). A fájdalom nagyságát minden orvos-beteg találkozó alkalmával értékelni kell, továbbá szükség esetén az addig alkalmazott fájdalomcsillapításon változtatni kell.

        Mielőtt a daganatos beteg fájdalmát gyógyszerekkel vagy egyéb módon csökkenteni tervezik, fontos lépés, hogy tisztázzák: egy hirtelen jelentkező, akut fájdalomról vagy egy lassabban kialakuló, krónikus fájdalomról van-e szó. Tisztázni kell azt is, hogy ezek hátterében teendőt igénylő elváltozás igazolható-e (pl. bélelzáródás, csonttörés, gerincvelő károsodás stb.).

        Abban az esetben, ha a beteg igen nagy fájdalmat jelez (10-es érték), és felmerül az úgynevezett fájdalom krízis, akkor ellátása mindenképpen kórházi körülményeket igényel. Ekkor órák alatt, fokozatosan növelhető a fájdalomcsillapító adagja, figyelembe véve a mellékhatásokat is. Abban az esetben, ha a beteg nem igényel kórházi ellátást, sürgős esetben minden, Magyarországon működési engedéllyel rendelkező orvos írhat fel fokozottan ellenőrzött gyógyszert, amely enyhíti a nagymértékű fájdalmat.

        Fájdalomcsillapítási lehetőségek

        A betegek fájdalmát gyógyszerekkel, kiegészítő szerekkel és nem gyógyszeres módszerekkel lehet csillapítani.

        Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fájdalomcsillapítók három lépcsőfokát határozta meg:

        1. Nemszteroid gyulladáscsökkentők

        Ebbe a csoportba tartoznak a paracetamolt tartalmazó gyógyszerek és gyógyszer-kombinációk. Jellemző ezekre a készítményekre, hogy hosszú ideig alkalmazva máj- vagy vesekárosodást okozhatnak. Használatuk mellett gyakrabban fordul elő gyomor- és nyombélfekély, mely vérzés forrása is lehet. Az ebbe a csoportba tartozó készítményeknek maximális dózisuk van, és jó tudni azt is, hogy ha a gyógyszer adagját növeljük, akkor sem érünk el nagyobb fájdalomcsillapító hatást.

        2. Kodein származékok

        A kodein származékokat gyenge opioidoknak is nevezzük. Legszélesebb körben a tramadolt használják. Ezek a szerek idős embereknek, illetve azon betegeknek, akik központi idegrendszerre ható szereket használnak, kizárólag fokozott ellenőrzés mellett adhatók. Mellékhatásként hányinger, székrekedés, szédülés, gyengeség alakulhat ki. Az előírt maximális adagot mindig be kell tartani!

        Magyarországon az utóbbi néhány évben kerültek forgalomba olyan tabletták, melyek paracetamolt és tramadolt tartalmaznak. Így mindkét fajta hatóanyagból kevesebbet kell adni, hatásuk viszont összegződik, csökkentve a mellékhatásokat.

        3. Opioidszármazékok

        Tekintettel a rendelhetőségükre, a fokozottan ellenőrzött kategóriába tartoznak. Hatásukat a központi idegrendszeren belül más és más támadásponton (receptorokon) fejtik ki. Kiszereléstől és gyógyszertől függően rövid és hosszú hatású készítmények is elérhetők. Fokozatosan emelhető az adagjuk, maximális dózis nincs meghatározva, ezt a beteg állapota alapján kell eldönteni.

        A 10-es fokozatú fájdalom esetén intravénás adagolás mellett 15 percenként, tabletták esetén óránként növelhető az opioidkészítmény, és a hatékonyság mellett mindenképpen a mellékhatásokat is monitorozni kell. Abban az esetben, ha a betegnél a fájdalomcsillapító beállítás megtörtént, akkor hosszú hatású készítményre javasolt áttérni. A napi egyszeri vagy kétszeri tabletta bevétele a legegyszerűbb. Széles körben használatosak a bőrön keresztül folyamatos gyógyszer felszívódást biztosító tapaszok. Tudnunk kell róluk, hogy hatásukat a felhelyezés után 8-24 óra múlva érik el. Ugyanígy, az eltávolítás után még 12-20 óráig kifejtik hatásukat. A felhelyezésük meghatározott bőrterületeken lehetséges. Néhány esetben az alkalmazási előíratnak megfelelő 72 óráig nem hatékonyak, akkor 48 óránként cserélhetők.

        A beteg állapotának változásakor, illetve néhány hónaponként javasolt más opioidkészítményt adni, ennek pedig külön szabályai vannak. Más gyógyszerbeállítást igényelnek azok az egyének, akik kábítószert fogyasztottak vagy fogyasztanak. Mindenképpen szükséges tudni, hogy kábító-fájdalomcsillapítót csak fájdalomcsillapításra lehet használni, egyéni mérlegelés alapján.

        Az opioidkészítmények fő mellékhatásai lehetnek (a készítmények között különbségek vannak):

        • székrekedés,
        • hányinger,
        • viszketés,
        • légzési elégtelenség stb.

        A fájdalomcsillapítók hatását növelhetik a depresszió, izomrángás ellen alkalmazott gyógyszerek, de a dózisaik különböznek, ha csak kiegészítésként használjuk azokat vagy a fenti betegségek kezelésére. Ezen kívül helyi fájdalomcsillapítók, kortikoszteroidok alkalmazása is lehetséges.

        Nem gyógyszeres megoldások

        A krónikus fájdalom nem gyógyszeres kezelési lehetőségei közé tartoznak a különböző idegblokádok, a gyógytorna, a limfödéma ellenes kezelések, egyéb masszázstípusok, a TENS készülék alkalmazása vagy a hőterápia (hűtés vagy melegítés).

        A hosszantartó daganatos betegség és az azt kísérő fájdalom kezelése nagy körültekintést igényel, és pszichoszociális támogatás mellett a családtagoknak is nagy szerepük van abban, hogy a beteg minél tovább megőrizze jó életminőségét.

        Dr. Baki Márta, onkológus Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerző: Dr. Baki Márta, onkológus

        Módosítva: 2019.03.13 17:05, Megjelenés: 2018.03.07 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az arc zsibbadása

        Az arc zsibbadása

        Dr. Kerekes Éva

        Érdemes neurológushoz fordulni, aki kideríti a zsibbadás okát.

        Helyes lázmérés

        Helyes lázmérés

        Cs. K., fordító

        Cikkünkből többet megtudhat a modern lázmérési módszerekről.

        Láthatóvá tették a rejtőzködő rákos sejteket az immunrendszer számára

        Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni.

        Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt

        A mezotelióma egy olyan ritka daganatos kór, aminek rendkívül hosszú - 20-40, de akár 50 év is lehet - a lappangási ideje. Nehéz diagnosztizálni, majd még nehezebb (ha egyáltalán van rá esély) gyógyítani. Kialakulásáért elsősorban az azbesztet lehet felelőssé tenni. Az okozott betegség világnapját 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják.

        Daganatos betegségre utaló laboreredmények

        Bár alapvetően az adott szervre jellegzetes tumormarkerek segítik a daganatok diagnosztizálását, ezek értékelése sem mindig könnyű. Sokszor észlelhető magasabb tumormarkerszint gyulladás esetén is, ilyenkor az emelkedett érték nem több százszorosa-ezerszerese a normál értéknek. Nem minden tumormarker egy szerv daganatára jellegzetes csak, így előfordul, hogy nehéz beazonosítani a kiinduló szervet.

        A leggyakoribb daganatok első tünetei

        Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést.

        Mit kell tudni a sugárterápiáról?

        A sugárterápiának nagy szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A daganatos betegek több mint fele részesül sugárkezelésben. A sugárkezelés során megavolt energiájú, ionizáló sugárzást használnak. A sugárzás következtében az érintett szövetekben károsodik az örökítő anyag (DNS), így csökken a daganatos sejtek szaporodása.

        Daganatterápia - Melyik kezelés jöhet szóba?

        Az, hogy rosszindulatú daganatos megbetegedés esetén melyik gyógymódot vagy mely gyógymódok kombinációját alkalmazzák, számos tényező figyelembevételével dől el. Ismerni kell hozzá a beteg egyéni állapotát, valamint a daganat pontos jellemzőit és még számos egyéni körülményt, amelyek komplex képet adnak a betegség várható kimeneteléről.

        A retinoblastoma kezelése

        A retinoblastoma kezelése az egyszerűbb lézeres kezeléstől a szemgolyó eltávolításáig is terjedhet. Rosszindulatú daganatról lévén szó, a kezelés elsődleges célja a beteg életének megmentése, és csak másodsorban a szem megmentése.

        A szem daganatai - Mire számíthat a beteg?

        Régebben a szem műtéti eltávolítása volt az egyetlen megoldás a szem daganatos megbetegedése esetén, azonban ma már lézeres- és sugárterápia, ritkábban a fagyasztásos kezelés (krioterápia), továbbá a kemoterápia is nagyban segítheti a gyógyulást.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.