• Daganatos betegségek és fájdalomcsillapítás

        WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus

        Nemzetközi felmérések alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők közül minden harmadik egyén érez fájdalmat a betegség felfedezése után és ellátása során. Ez az arány a betegek halála előtt megközelítheti a 80 százalékot is.

        A fájdalom egy egyéntől függő, szubjektív érzés, mely kellemetlen érzékelő (szenzoros) és érzelmi (emocionális) élmény, mely összefügg egy aktuálisan fennálló vagy kialakulófélben lévő sérüléssel, vagy azok keretében leírható. A sérülések lehetnek külső vagy belső hatások, melyek valamilyen károsodást okoznak a szervezetben.

        Hirdetés

        A fájdalomérzet egyénenként különböző

        Nagymértékben függ a beteg általános fizikai, lelki, szociális és hitbeli állapotától. Mérésére különböző módszerek állnak rendelkezésre, pl. a 0-tól 10-ig terjedő számskála, vagy emberi arcok rajzai, melyek mutatják azok elváltozásait a fájdalom mértékének megfelelően. További módszerek állnak rendelkezésre az eszméletlen betegek számára, illetve azoknak a pácienseknek, akik a kérdéseket nem értik meg (pl. Alzheimer-kórral élők). A fájdalom nagyságát minden orvos-beteg találkozó alkalmával értékelni kell, továbbá szükség esetén az addig alkalmazott fájdalomcsillapításon változtatni kell.

        Mielőtt a daganatos beteg fájdalmát gyógyszerekkel vagy egyéb módon csökkenteni tervezik, fontos lépés, hogy tisztázzák: egy hirtelen jelentkező, akut fájdalomról vagy egy lassabban kialakuló, krónikus fájdalomról van-e szó. Tisztázni kell azt is, hogy ezek hátterében teendőt igénylő elváltozás igazolható-e (pl. bélelzáródás, csonttörés, gerincvelő károsodás stb.).

        Abban az esetben, ha a beteg igen nagy fájdalmat jelez (10-es érték), és felmerül az úgynevezett fájdalom krízis, akkor ellátása mindenképpen kórházi körülményeket igényel. Ekkor órák alatt, fokozatosan növelhető a fájdalomcsillapító adagja, figyelembe véve a mellékhatásokat is. Abban az esetben, ha a beteg nem igényel kórházi ellátást, sürgős esetben minden, Magyarországon működési engedéllyel rendelkező orvos írhat fel fokozottan ellenőrzött gyógyszert, amely enyhíti a nagymértékű fájdalmat.

        Fájdalomcsillapítási lehetőségek

        A betegek fájdalmát gyógyszerekkel, kiegészítő szerekkel és nem gyógyszeres módszerekkel lehet csillapítani.

        Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fájdalomcsillapítók három lépcsőfokát határozta meg:

        1. Nemszteroid gyulladáscsökkentők

        Ebbe a csoportba tartoznak a paracetamolt tartalmazó gyógyszerek és gyógyszer-kombinációk. Jellemző ezekre a készítményekre, hogy hosszú ideig alkalmazva máj- vagy vesekárosodást okozhatnak. Használatuk mellett gyakrabban fordul elő gyomor- és nyombélfekély, mely vérzés forrása is lehet. Az ebbe a csoportba tartozó készítményeknek maximális dózisuk van, és jó tudni azt is, hogy ha a gyógyszer adagját növeljük, akkor sem érünk el nagyobb fájdalomcsillapító hatást.

        2. Kodein származékok

        A kodein származékokat gyenge opioidoknak is nevezzük. Legszélesebb körben a tramadolt használják. Ezek a szerek idős embereknek, illetve azon betegeknek, akik központi idegrendszerre ható szereket használnak, kizárólag fokozott ellenőrzés mellett adhatók. Mellékhatásként hányinger, székrekedés, szédülés, gyengeség alakulhat ki. Az előírt maximális adagot mindig be kell tartani!

        Magyarországon az utóbbi néhány évben kerültek forgalomba olyan tabletták, melyek paracetamolt és tramadolt tartalmaznak. Így mindkét fajta hatóanyagból kevesebbet kell adni, hatásuk viszont összegződik, csökkentve a mellékhatásokat.

        3. Opioidszármazékok

        Tekintettel a rendelhetőségükre, a fokozottan ellenőrzött kategóriába tartoznak. Hatásukat a központi idegrendszeren belül más és más támadásponton (receptorokon) fejtik ki. Kiszereléstől és gyógyszertől függően rövid és hosszú hatású készítmények is elérhetők. Fokozatosan emelhető az adagjuk, maximális dózis nincs meghatározva, ezt a beteg állapota alapján kell eldönteni.

        A 10-es fokozatú fájdalom esetén intravénás adagolás mellett 15 percenként, tabletták esetén óránként növelhető az opioidkészítmény, és a hatékonyság mellett mindenképpen a mellékhatásokat is monitorozni kell. Abban az esetben, ha a betegnél a fájdalomcsillapító beállítás megtörtént, akkor hosszú hatású készítményre javasolt áttérni. A napi egyszeri vagy kétszeri tabletta bevétele a legegyszerűbb. Széles körben használatosak a bőrön keresztül folyamatos gyógyszer felszívódást biztosító tapaszok. Tudnunk kell róluk, hogy hatásukat a felhelyezés után 8-24 óra múlva érik el. Ugyanígy, az eltávolítás után még 12-20 óráig kifejtik hatásukat. A felhelyezésük meghatározott bőrterületeken lehetséges. Néhány esetben az alkalmazási előíratnak megfelelő 72 óráig nem hatékonyak, akkor 48 óránként cserélhetők.

        A beteg állapotának változásakor, illetve néhány hónaponként javasolt más opioidkészítményt adni, ennek pedig külön szabályai vannak. Más gyógyszerbeállítást igényelnek azok az egyének, akik kábítószert fogyasztottak vagy fogyasztanak. Mindenképpen szükséges tudni, hogy kábító-fájdalomcsillapítót csak fájdalomcsillapításra lehet használni, egyéni mérlegelés alapján.

        Az opioidkészítmények fő mellékhatásai lehetnek (a készítmények között különbségek vannak):

        • székrekedés,
        • hányinger,
        • viszketés,
        • légzési elégtelenség stb.

        A fájdalomcsillapítók hatását növelhetik a depresszió, izomrángás ellen alkalmazott gyógyszerek, de a dózisaik különböznek, ha csak kiegészítésként használjuk azokat vagy a fenti betegségek kezelésére. Ezen kívül helyi fájdalomcsillapítók, kortikoszteroidok alkalmazása is lehetséges.

        Nem gyógyszeres megoldások

        A krónikus fájdalom nem gyógyszeres kezelési lehetőségei közé tartoznak a különböző idegblokádok, a gyógytorna, a limfödéma ellenes kezelések, egyéb masszázstípusok, a TENS készülék alkalmazása vagy a hőterápia (hűtés vagy melegítés).

        A hosszantartó daganatos betegség és az azt kísérő fájdalom kezelése nagy körültekintést igényel, és pszichoszociális támogatás mellett a családtagoknak is nagy szerepük van abban, hogy a beteg minél tovább megőrizze jó életminőségét.

        Dr. Baki Márta, onkológus Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerző: Dr. Baki Márta, onkológus

        Módosítva: 2019.03.13 17:05, Megjelenés: 2018.03.07 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Aktívan inkontinenciával

        Aktívan inkontinenciával

        M. J., újságíró

        Milyen típusú termék a megfelelő azoknak, akik szeretnének aktívak maradni?

        Policisztás vesebetegség

        Policisztás vesebetegség

        Dr. Kónya Judit

        Ritka, öröklődő megbetegedés, kezdetben a tünetei nem specifikusak.

        A leggyakoribb daganatok első tünetei

        Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést.

        Étkezési nehézségek a rákkezelés idején - Az ízérzékelés változása

        Rákos betegeknél gyakran előfordulhat, hogy megváltozik az ízérzékelés. A kemoterápiás kezelések mellékhatásaként a szájban fémes, keserű vagy sós ízt érezhet a beteg. Emellett bizonyos gyógyszerek, így például a demencia, Parkinson-kór, rheumatoid arthritis és magas vérnyomás kezelésére szolgáló készítmények szintén kellemetlen szájízt okozhatnak. Fogászati probléma, terhesség és megfázás is okozhat ilyen jellegű panaszokat.

        A szájüregi rák tünetei és megelőzése

        A szájüregi rákot nem lehet félvállról venni! A betegséget mégis sokan nem veszik komolyan, és nem járnak fogorvosi kontrollvizsgálatra, sem szájüregirák-szűrővizsgálatra.

        Mit kell tudni a sugárterápiáról?

        A sugárterápiának nagy szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A daganatos betegek több mint fele részesül sugárkezelésben. A sugárkezelés során megavolt energiájú, ionizáló sugárzást használnak. A sugárzás következtében az érintett szövetekben károsodik az örökítő anyag (DNS), így csökken a daganatos sejtek szaporodása.

        Daganatterápia - Melyik kezelés jöhet szóba?

        Az, hogy rosszindulatú daganatos megbetegedés esetén melyik gyógymódot vagy mely gyógymódok kombinációját alkalmazzák, számos tényező figyelembevételével dől el. Ismerni kell hozzá a beteg egyéni állapotát, valamint a daganat pontos jellemzőit és még számos egyéni körülményt, amelyek komplex képet adnak a betegség várható kimeneteléről.

        A retinoblastoma kezelése

        A retinoblastoma kezelése az egyszerűbb lézeres kezeléstől a szemgolyó eltávolításáig is terjedhet. Rosszindulatú daganatról lévén szó, a kezelés elsődleges célja a beteg életének megmentése, és csak másodsorban a szem megmentése.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.