A világossejtes veserák tünetei és kezelése

szerző: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász - WEBBeteg
frissítve:

A felnőttkori rosszindulatú daganatok 3 százaléka vesedaganat, előfordulási gyakorisága az elmúlt évtizedekben folyamatosan, évi 2-4 százalékkal emelkedik. Ennek 80 százaléka az úgynevezett világossejtes veserák.

A vesedaganat téma cikkei

5/1 Vesedaganatok típusai, tünetei, kezelésük
5/2 A vesedaganatos betegek életkilátásai
5/3 Itt jár: Világossejtes veserák
5/4 Vesemedence-daganat
5/5 Wilms-tumor

A világossejtes veserák (hypernephroma, Grawitz-tumor, adenocarcinoma renis) a vizelet kiválasztásáért felelős vesecsatornácskákból kiinduló daganat. Előfordulása férfiaknál kétszer gyakoribb, mint nőkben, rendszerint az élet 5-6. évtizedében jelentkezik.

A világossejtes veserák kialakulásában több, külső és belső tényezőnek is szerepet tulajdonítanak, de kialakulásának pontos oka ismeretlen. Bizonyos esetekben a családi halmozódás, genetikai faktorok, különböző immunológiai tényezők, betegségek, károsító anyagok (benzin, nehézfémsók) szerepe vetődik föl. A zsír és fehérjedús táplálékot fogyasztók körében nagyobb a megbetegedési arány, a dohányzással pedig 1,4-2,5-szörösére nő a megbetegedés veszélye.

A világossejtes veserák növekedése során ráterjedhet a szomszédos szervekre. Leggyakrabban a mellékvesét, a májat, a lépet, a hasnyálmirigyet éri el. A véráram útján más szervekbe (tüdő, csont, illetve agy) is adhat áttéteket.

A világossejtes veserák tünetei

A veseparenchymából kiinduló daganat nagyon sokáig tünetmentes lehet, és csak más okból végzett vizsgálat, vagy szűrővizsgálat találja meg.

Tünetek leginkább előrehaladott állapotban jelennek meg. Általános tünetként rossz közérzet, láz, súlyvesztés alakulhat ki. A veserák szokványos, leginkább késői specifikusabb tünete a vérvizelés, a deréktáji fájdalom és a tapintható tumor.

  • A véres vizelet különböző mértékű lehet. Lehet, hogy csupán a vizelet laboratóriumi vizsgálata során kerül felfedezésre az akkor még szabad szemmel nem látható vérvizelés. Nagyobb mértékű vérzés már (különböző mértékben) szabad szemmel láthatóan is megfesti a vizelet színét. Fontos tudni azonban, hogy vérvizelés nemcsak vesetumor esetén fordulhat elő, hanem húgyúti fertőzés, vagy vesekövek és a vesét ért trauma is kiválthatja.
  • A deréktáji fájdalom lehet tompa állandó jellegű fájdalom, de lehet hasogató is.
  • Előrehaladott esetben a daganatos vese a vesetájékon a bőrön át is tapinthatóvá válhat. Ritkán kialakulhat a here körüli vénák tágulata is, mely a herezacskóban tömlőszerű képlet formájában tapintható válik.

Vizsgálatok világossejtes veserák esetén

A veserák diagnosztikájában napjainkban alapvető szerepe van a hasi ultrahangnak, illetve a hasi CT-vizsgálatnak. Az ultrahangvizsgálat során az 1-1,5 cm-es daganatok láthatóak. Kellő gyakorlattal a radiológus a tumort és a cisztát is el tudja különíteni. A pontosabb diagnózis felállításához, valamint a kiterjedés megítéléséhez elengedhetetlen a CT-vizsgálat elvégzése.

Veseangiográfia vagy angio-CT-vizsgálat végzésére akkor van szükség, amikor szervmegtartó műtétet terveznek. Ilyenkor a daganat még olyan méretű, hogy nincs szükség a vese teljes eltávolítására. A műtét előtt ezzel a vizsgálattal tudják felderíteni a vese vérellátását.

Bizonyos esetekben az MR-vizsgálat segít tisztázni a diagnosztikus kérdéseket. Endoszkópos vizsgálattal a húgyutak valamennyi része vizsgálható, a daganatból történő mintavételre pedig az ultrahang vagy CT-vezérelt vékonytű aspirációs citológiai végzése biztosít lehetőséget.

A nyirokcsomó áttét, vagy más távoli szervi áttétek kialakulásának a megítélésében a CT-, illetve a PET-CT-vizsgálat, valamint a szcintigráfiás vizsgálat elvégzése lehet célravezető.

A világossejtes veserák kezelése

A veserák kezelésében elsődleges szerepe a sebészi kezelésnek van. Ennek lehetőségeit és eredményességét a daganat nagysága, szomszédos és távoli szervekre való ráterjedése határozza meg.

Veseeltávolítás. A tumor méretétől függően teljes vagy részleges veseeltávolítást végeznek. Részleges veseeltávolításra (szervmegtartó műtét) akkor van lehetőség, ha a daganat 3-4 cm-nél nem nagyobb.

A szervmegtartó műtét hátránya lehet, hogy az érintett vesében nagy a kiújulás veszélye. Ez az esetek 4-6 százalékban fordul elő. A korábban elterjedt nagy feltárás mellett ma már lehetőség van laparoszkópos műtétek elvégzésére is. Ha a tumor nem törte még át a vesetokot és nem tört be a vesemedencébe, kimutatható áttéteket sem képezett a műtét idején, a prognózis viszonylag jó, az 5 éves túlélés 85 százalékos.

Sugár- és kemoterápia. A veserák kezelésében a sugár- és kemoterápiának csak másodlagos szerepe van. A veserák sugárral és kemoterápiás szerekkel szemben ellenálló.

Az előrehaladott, áttétes veserákok kezelésében az úgynevezett célzott, daganatgátló kezelések új lehetőséget teremtettek. Mivel a vesedaganat dúsan erezett, ezért az úgynevezett érképződést gátló gyógyszerek alkalmazása - a daganatos sejtek tápanyag- és oxigénellátásának a redukciójával - hatékonyan csökkenti a daganat terjedését, előrehaladását.

Tovább A vesedaganatos betegek életkilátásai és a daganat stádiumai | A veserák egyéb típusai

Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

Cikkajánló

Veserák
A rosszindulatú daganatok közt gyakoriságban a vese malignus elváltozásai a 15. helyet foglalják el, míg a halálozási sorrendben a 16. helyen állnak. A Globocan nemzetközi szervezet adatai alapján 2020-ban Magyarországon 2057 főnél diagnosztizáltak vesedaganatot, míg ugyanebben az évben 798-an hunytak el ebben a betegségben.
Magnézium
Magnézium

Szerepe van a depresszió elleni küzdelemben is.

Száraz köhögés
Száraz köhögés

Mi okozza, hogyan kezelje ezt a köhögéstípust?

WEBBeteg - Dr. Földi Ildikó
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.