• Cukorbetegség - Átcsoportosítható-e az étkezések szénhidráttartalma?

        Szerző: Springmed - Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor

        Átcsoportosítható-e az előzetesen egyeztetett (ajánlott) szénhidráttartalom az egyes étkezések között? A cukorbetegség meghatározó vonása, hogy az étkezéseket követő inzulinelválasztás elégtelen vagy hiányzik: a táplálékból felszívódó szénhidrát jelentős vércukorszint-emelkedést okoz(hat).

        Ennek elkerülését szolgálja többek között a megfelelő, a napszakos inzulinérzékenységet is figyelembe vevő étrend. Ahhoz, hogy ez utóbbi pontos szerepét megérthessük, ismernünk kell az inzulinszekréció folyamatát és az inzulinérzékenységet befolyásoló tényezőket.

        Hirdetés
        A cukorbetegség figyelmeztető jelei
        Becslések szerint minden cukor-betegre legalább egy ember jut, akinél már kialakult a betegség, de nincsenek tünetei, ezért nem is tud róla. A cukorbetegség legjellemzőbb tünetei

        Inzulinelválasztás a szervezetben folyamatosan zajlik, egészséges emberben naponta átlagosan 40 egység (E) termelődik, és egy része alacsony koncentrációban, egyenletesen jut a véráramba – ez a 0,35- 0,80 E/testsúlykg mennyiségű ún. bazális vagy nyugalmi szekréció –, másik része az étkezésekhez igazodóan periodikusan kerül a vérkeringésbe.

        Ez utóbbit étkezési többletinzulinnak nevezzük, amely a napi inzulinszükséglet mintegy felét képezi.

        Hatásának korai vagy gyors fázisa az étkezés kezdetétől 67 számított 3-5 percen belül jelentkezik és 30 percig tart, az ezt követő második vagy késői szakasz időtartama további 30–120 perc. A termelődő mennyiség arányos a felszívódó szénhidrát mennyiségével (emellett egyes fehérjeösszetevők, aminosavak is befolyásolják).

        Mit mutat meg a GI?
        A GI-ből arra tudunk következtetni, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott ételekből a szénhidrát. A vizsgált élelmiszer 50 g szénhidrátot tartalmazó mennyiségének elfogyasztását követő vércukorszint-emelkedést egy referenciához viszonyítják, s az érték 0 és 100 közé esik.
        Szénhidrátok és a glikémiás index

        A szénhidrát-anyagcsere szabályozásában az inzulin mellett két másik, elsődlegesen ilyen feladatot betöltő hormon, a glukagon és a mai ismereteink szerint kisebb jelentőségű amilin is részt vesz. Ismert továbbá néhány olyan hormon is, amelyek más elsődleges hatásaik mellett a vércukorszint szabályozásában is szerepet játszanak. Ezek – a növekedési hormon, a mellékvesekéreg (az ún. glukokortikoidok) és a mellékvesevelő hormonjai (az adrenalin és a noradrenalin) – a vércukorszintet emelik.

        Szerepük az ún. ellenreguláció, a kívánatosnál nagyobb vércukoreséssel szembeni védelem biztosítása.

        Támadáspontjuk összetett mechanizmusú. Gátolják az inzulin elválasztását, a zsír- és izomszövet cukorfelvételét, valamint fokozzák a máj cukorkibocsátását.

        Stresszhelyzetekben e hormonok termelődése fokozódik, és említett hatásuk megelőző vércukoreséstől függetlenül is érvényesül, emelkedett vércukorszintet okozva.

        Az étkezési többletinzulin elválasztása hármas élettani feladatot tölt be: segíti a „perifériás” szövetek, elsősorban a zsírés izomszövet cukorhasznosítását (azaz cukorfelvételét), a máj- és izomszövet keményítőraktárainak feltöltését, valamint gátolja a glukagon termelését. 1-es típusú cukorbetegségben az inzulintermelés hiányzik, így hiányzik az étkezési többletinzulin elválasztása is. Az utóbbi károsodása (késői, elhúzódóan lezajló és az egészségesekéhez képest kisebb csúcsmennyiséget eredményező inzulinkibocsátás) a 2-es típusú cukorbetegségnek is egyik legkorábbi jellemzője.

        Hogyan történhet az inzulin pótlása?

        Az inzulin pótlása kívülről bejuttatott inzulinnal, illetve helyreállítása gyógyszerekkel serkentve a szénhidrátanyagcsere rendezését célozza. A gyógyszeres lehetőségek hatása azonban korlátozott. Ennek egyik oka az inzulinérzékenység – az említett hormonok napszakos elválasztásában mutatkozó ingadozás következményeként létrejövő – változása (hajnalban és reggel a legkisebb, délben a legnagyobb), a másik oka, hogy az adott inzulin vagy gyógyszer mennyiségét meghatározott, a beteggel előzetesen egyeztetett alkalmankénti szénhidrátbevitelhez igazítják.

        Rendszerint három fő- és két-három köztes étkezést alkalmaznak (a főétkezések esetében nagyobb, a köztes étkezések – tízórai, uzsonna, pótvacsora – esetében alacsonyabb alkalmankénti szénhidráttartalommal), bár újabb kezelési rendszerekben (pl. ultragyors hatású inzulinanalógok vagy ún. étkezési vércukorszint-szabályozó tabletták alkalmazásakor) a köztes étkezések el is hagyhatók.

        A labilis anyagcseréjű, az inzulinhatást érintő kis változásokra is érzékeny betegeken, az egyes étkezéseken belül néha a „lassú felszívódású” (ún. kolloid szénhidrátok, pl. kenyérfélék, péksütemények) és „gyors felszívódású” (ún. krisztalloid vagy elemi állapotú szénhidrátok, pl. gyümölcsök, tejtermékek) egyes étkezéseken belüli arányát is meg kell határozni, sőt, a szokásos hat helyett akár hét vagy nyolc étkezés beállítására is kényszerülhetünk.

        Az egyes ételféleségek glikémiás indexének figyelembevétele az étrend összeállításakor szintén a szükséges mértékű étkezési többletinzulin-elválasztás biztosítását szolgálja. Mindezek magyarázzák, miért nem lehet az egyes étkezések szénhidráttartalmát összevonni és több különböző alkalom helyett egyszerre elfogyasztani, vagy – ami betegekkel folytatott beszélgetésekben ugyancsak gyakran elhangzó igény – miért nem szerencsés az egyes étkezéseket felcserélni, pl. ebédre csak „snacket”, uzsonnányi kis étkezést beiktatni, s a köztes étkezés idejében nagyobb mennyiségű szénhidrátot fogyasztani.

        Funkcionális inzulinkezelési rendszerekben, közel 24 órás hatású, analóg, bázisinzulint használó rendszer esetén van lehetőség, az étkezések szabadabb időbeli eltolására, szénhidráttartalmuk kis változtatására. A fő- és köztes étkezések felcserélését, vagy több étkezés összevonását, azonban e rendszerek sem tudják biztosítani. A megoldást talán a vércukorszint változását észlelő, és az inzulint ehhez igazodóan, zárt rendszerben adagoló eszköz, a hordozható „mesterséges hasnyálmirigy” jelentheti, ilyen készülék azonban ez idő szerint nincs forgalomban.

         Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség

        Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség könyvborítóA kiadvány fülszövege: " Melyek a cukorbetegség fő típusai? Mi okozza a cukorbetegséget? Megelőzhető, illetve elkerülhető-e a cukorbetegség? Mi a táplálkozási piramis, és mi a jelentősége? Mit jelent a cukorbetegség "komplex kezelése"? Miért szükséges a vércukor önellenőrzés? Milyen gyakran mérjen vércukrot a cukorbeteg? Hogyan előzhetők meg a cukorbetegség szövődményei? Hol gondozzák a cukorbeteg terhest? A diabetológus-belgyógyász szerzőpáros ilyen és ehhez hasonló, a gyakorló cukorbeteg mindennapjai során leggyakrabban felmerülő kérdéseit gyűjtötte össze a kötetben. Ajánljuk a könyvet azoknak a cukorbetegségben szenvedőknek, akik többet szeretnének tudni a betegségükről és tudatosan kívánják a szükséges lépéseket végezni a cukorháztartás tartós egyensúlya és a jobb életminőség érdekében."
        Szerző(k) - Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor
        Szakmai lektor: Dr. Hidvégi Tibor
        Felelős szerkesztő: Dr. Igazvölgyi Katalin
        Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára
        Tipográfia és borítóterv: Németh János
        SpringMed Kiadó, 2007, 208 oldal
        Látogasson el a kiadó
        honlapjára és böngésszen a könyvek között
        www.springmed.hu

        (Springmed)

        Módosítva: 2015.05.16 18:11, Megjelenés: 2015.05.16 18:11
      • Cikkajánló

        COVID-19 - Új szigorítások

        COVID-19 - Új szigorítások

        portfolio.hu

        Hétfőtől még több helyen terjesztik ki a maszkhasználat kötelezettségét.

        Receptek a sorstársaknak

        Receptek a sorstársaknak

        Moharos Melinda, dietetikus

        Megjelent Arató Györgyi dietetikus Konyhanyelven a mellrákról c. könyve.

        Gyakorlati tudnivalók az inzulinok beadásáról

        Az inzulint a hazai cukorbetegek közel 100 százaléka ma már pen készülékekkel adagolja, ugyanakkor a diabéteszben szenvedők - viszonylag csekély számban - inzulinfecskendőket is használnak. Melyek a legfontosabb gyakorlati tudnivalók az inzulin beadásával kapcsolatban? Az alábbiakból megtudhatja.

        Étrend és inzulinkezelés

        A cukorbeteg étrend célja az addigi – általában nem megfelelő – étrendnek az egészséges életvitel irányába történő módosítása azért, hogy az optimális testtömeget elérjük és fenntartsuk, valamint az élettani vércukorértékeket elérve és megtartva csökkentsük a vércukor-ingadozásokat.

        Mit tehet a cukorbeteg vércukorszintje karbantartásáért?

        A cukorbetegség kezelése számos szempontból jelentősen eltér más betegségek kezelésétől. A leglényegesebb eltérés, hogy a cukorbeteg eredményes kezeléséhez nem elegendő pusztán az orvos által tanácsolt kezelési mód elfogadása és követése.

        Diétás szabályok cukorbetegség esetén

        A cukorbetegek diétájának összeállítását alapvetően a cukorbetegség fajtája (1-es vagy 2-es típus), valamint az egyéni adottságok (testsúly, életkor, társbetegségek) befolyásolják.

        Diabétesz-szűrés - Kinek, mikor ajánlott ellenőriztetni a vércukorértékeit?

        A cukorbetegség becslések szerint kétszer annyi embert érint Magyarországon, mint amennyi a felismert esetek száma, így az időben történő felismerés érdekében fontos a szűrővizsgálatok elvégzése. Kinek és mikor ajánlott diabétesz-szűrésre látogatnia? Mikor kell megismételni a vizsgálatot? Cikkünkben összefoglaltuk a legfőbb tudnivalókat.

        Hogyan erősíthetik a cukorbetegek az immunrendszerüket?

        A cukorbetegek sokkal hajlamosabbak a test bármely területén kialakuló fertőzésekre, mint a diabéteszben nem szenvedők. Ráadásul a fertőzések nemcsak gyakoribbak, de általában komplikáltabbak és nehezebben kezelhetők náluk. Ez azért van, mert a cukorbetegség befolyásolja az immunrendszert.

        A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei

        A 2-es típusú cukorbetegséget nehéz felismerni a betegség korai stádiumában, ám a betegség az összes szervet érinti, és megfelelő kezelés nélkül súlyos szövődményekhez vezet.

        Mikor mondható ki valakiről, hogy cukorbeteg?

        A cukorbetegség nem egységes kórkép. Több okból alakulhat ki, ennek megfelelően lefolyása és kezelése is eltérő lehet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.