• Gyermekkel a rendelőben: az eredményes kommunikáció titka

        Szerző: Borsos Réka Flóra, orvostanhallgató, Semmelweis Egyetem ÁOK

        Az emberek többsége nem szívesen jár orvoshoz. A szülőknek különös stresszt okoz, amikor a gyermekük betegszik meg, és nem tudják, hogy vehetnének részt a leghatékonyabban az orvosi rendelésen.

        Vannak, akik „nem akarják húzni az időt”, így inkább nem tesznek fel olyan kérdéseket, amelyeket az orvos „biztos nem tart fontosnak”. Sok szülő abba a hibába esik, hogy internetes kutatás alapján saját diagnózist állít fel, mire gyermekével a rendelőbe ér, megnehezítve ezzel a szakember dolgát.

        Íme egy kis összefoglalás arról, a valóságban milyen „programot” futtat le az agyában a kezelőorvos, és hogy egy felelős szülő mit tehet az eredményes kommunikáció érdekében.

        Hirdetés

        „Azt olvastam, hogy...”

        Először is tudnunk kell, hogy számos orvosnak a szülővel való kommunikáció nagyobb kihívás, mint magával a gyermekkel. Sok gondoskodó anyuka szeret tájékozódni az interneten, különféle honlapokon arról, hogy milyen betegség jelei lehetnek azok a tünetek, melyeket csöppsége mutat. Egyes esetekben azonban fals információkba ütközhetünk az interneten, akármilyen meggyőzőnek tűnnek a leírások. Ezeket a tévhiteket az orvosnak el kell oszlatnia, és meggyőznie a szülőt arról, hogy inkább rá hallgasson, anélkül, hogy megbántaná vagy kétségeket hagyna benne. Ez bizony kommunikációs készségeket és időt igényel, ami – egyik vagy másik – sajnos nem mindig valósul meg... Az együttműködést szülőként jelentősen megkönnyíthetjük, ha tisztában vagyunk azzal, hogy nem mi vagyunk a szakemberek, hanem ők!

        „Mire gondolt a költő?”

        „A gyermek tonsilláján folliculusok vannak.” Ismerős a helyzet? Az orvosok gyakran használnak szakzsargont a beteg vizsgálata során. Az emberek, különösen a szülők, (akik nemcsak magukért, hanem gyermekükért is felelősek) ilyenkor tudatlannak érzik magukat és igyekeznek bőszen hallgatni arról, hogy fogalmuk sincs arról, mit mondanak nekik. Azonban ezt az orvosok nem fellengzésből teszik; az orvosi szaknyelv mindennapos használata mellett észre sem veszik, hogy nem magyarul beszélnek. Az orvosnak mellőznie kellene a latin kifejezéseket, és meg kéne bizonyosodnia arról, hogy a páciens érti, amit mond. Mit tegyünk szülőként, ha ez mégsem történik meg? Szégyenérzet nélkül kérdezzük meg, pontosan mit ért a doktor a mondandója alatt! Ha túl sok az információ, röviden összefoglalva visszakérdezhetünk, hogy megbizonyosodjunk róla, jól értettünk-e mindent. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb orvos ezáltal (a gyermekpáciens szülőjének segítsége által) érthetőbben fogja megfogalmazni a dolgokat.

        Ez a cikk is érdeklheti Önt! Kisgyermekkel az orvosnál - Praktikus tanácsok szülőknek

        A listakészítés jótékony hatása

        „Hallgatni arany” – tartja a közmondás. Azaz aranyat ér, ha az orvos meghallgatja a páciensét. Dr. Pilling János szerint azonban sok orvos a betegeit csak 18 másodpercig hallgatja megszakítás nélkül, mivel a betegekre fordítható ideje nagyon korlátozott. Ez gyakran a gyermek problémáinak hiányos leírását eredményezi, a rejtett vagy megmagyarázatlan tünetek több mint fele maradhat rejtve. Azon a tényen, hogy sok orvos az ember szavába vág, még mielőtt az igazán lényeges (vagy minden lényeges) információk elhangoznának, nem nagyon tudunk változtatni. Mégis van egy jó módszer, amit bátran alkalmazhatunk: jegyzetek készítése. Még mielőtt elindulnánk az orvoshoz, érdemes kulcsszavakban leírni a legfontosabb észrevételeinket, és amikor az orvos kérdez, akár elő is vehetjük és felolvashatjuk. Ez nem telik olyan sok időbe, mintha a megfelelő szavakat keresve, kissé terjengősen számolnánk be a mondanivalónkról. Így nem maradhatnak figyelmen kívül olyan információk, melyeknek elhallgatásából a gyermeknek esetlegesen hátránya származna. Az orvos pedig lehetőséget fog nyújtani az általa fontosnak vélt információk részletezésére.

        A gyermek együttműködése

        A gyermek pácienst bevonni a kommunikációba olykor nehéz kihívás az orvosnak. Másként kell ugyanis megközelíteni egy 5 éves gyereket, mint egy 10 évest vagy egy kamaszt. A szülők szerepe is az életkortól függően változik az orvos-gyermek kommunikációban:

        • 6-7 éves korig: A szülő tölti be a tolmács szerepét a gyermek tüneteit, kérdéseit, kívánságait illetően.
        • 6-12 éves korig: A gyermekek e korosztályában a szülők szerepe, hogy ösztönözzék a gyermeket az orvossal való kommunikációra, buzdítsák a tüneteik saját szavaikkal való kifejezésére és csak szükség esetén nyújtsanak segítséget.

        Habár a szülő azt gondolhatja, sokkal egyszerűbb, ha ő beszél a gyermeke helyett, célszerűbb hagyni a gyerkőcöt beszélni a saját panaszairól, hiszen ő tudja legjobban, mit érez. Ezáltal fontosnak érzi magát, mert az orvos figyel rá, és sokkal együttműködőbb lesz, be fogja tartani az orvosi utasításokat. Figyeljék meg, otthon maga a gyermek fogja mondani: „Kérem a gyógyszeremet, a doktor bácsi azt mondta, reggel kell bevenni.” A gyermek vizsgálatában való együttműködésben úgy tud segíteni a szülő az orvosnak, hogy elmondja, a gyermek például mitől fél, vagy mit szeret. Természetesen máshogy fogja megközelíteni azt a gyermeket az orvos, aki különösen fél a spatulától, mint azt, akinek ezzel nincs problémája. Ha az orvos tudja a gyermek kedvenc elfoglaltságát, vagy hogy melyik a kedvenc állata, az segíthet abban, hogy elnyerje bizalmát; egy kellemetlen vizsgálat közben arról fog vele beszélgetni, amit különösen szeret, így eltereli a figyelmét.

        Mint látható, rengeteg praktika bevethető annak érdekében, hogy a gyermek mihamarabb meggyógyuljon, és a szülő se „betegedjen bele” az orvosi látogatásba.

        Olvasson tovább! Kommunikáció a rendelőben: a jó kapcsolat titka

        (Borsos Réka Flóra, orvostanhallgató, Semmelweis Egyetem ÁOK)

        Felhasznált irodalom:

        Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018

        https://www.parents.com/health/doctors/7-ways-to-have-a-good-doctors-visit/

        https://softis-ped.pixel-online.org/files/training/IO2/Translations/TR02/Training_HU.pdf

        http://medicalonline.hu/cikk/az_orvosgyermekszulo_kommunikacios_haromszog

        Módosítva: 2018.11.22 09:36, Megjelenés: 2018.11.20 14:45
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Anyaságra készülve

        Anyaságra készülve

        Dr. Farkas Ágnes

        10 dolog, amivel segíthetjük, hogy egészséges terhességünk legyen a jövőben.

        Ismét felméri a gyermekek tápláltsági állapotát az OGYÉI

        A Gyermek Tápláltsági Állapot Vizsgálatot (COSI) a 2019/20-as tanév első félévében harmadik alkalommal végzik el. A felmérés az éves iskolai egészségügyi szűrések részeként várhatóan október 1. és 31. között lesz.

        Bébiételek - házilag

        A csecsemők egészséges fejlődése érdekében az anyatejes táplálás fontossága vitathatatlan. Az Egészségügyi Világszervezet véleménye szerint a bébiételek fogyasztása nem is ajánlható a kicsik 6 hónapos koráig - majd csak ezután iktathatóak be az étrendbe a csecsemő elválasztása idején, a kisgyermek étrendjének kiegészítéseként, vagy az általánosan fogyasztott élelmiszerekhez való fokozatos hozzászoktatás folyamán.

        Az egyszülős családban nevelkedő gyermekek is teljes értékűek

        Az egyszülős családban nevelkedő gyermekekből is éppúgy válhat egészséges lelkű kamasz, ifjú, majd felnőtt, mint a hagyományos családmodellben cseperedőkből. Akár az anya vagy az apa neveli válás után csemetéjét, nem légüres térben élik a mindennapjaikat, sőt megtörténik, hogy sokkal nagyobb figyelmet és nyugodtabb légkört tud a válás után nyújtani a gyermekét egyedül nevelő szülő.

        Hogyan tegye bababiztossá a Karácsonyt?

        A karácsony a fénylő díszek, csillogó fenyőfa és gyertyák szezonja - melyeket nézni is gyönyörűség, ám sokkal izgalmasabb megfogni, különösen egy kisgyermeknek!

        A tévénézés hatása - Ez történik a gyerekekkel

        Vitathatatlan, hogy a tévénézés és az iskolai, illetve tanulási eredmények közt szoros összefüggés mutatható ki. Azoknak a gyerekeknek, akiknek a szobájukban van tévékészülék, rosszabb az olvasási-, matematikai- és felfogóképességük, mint kortársaiknak.

        Gyermeket nem magunknak szülünk

        Arra mindenki viszonylag hamar rájön, hogy hiába a sok szakirodalom, könyvből nem lehet gyereket nevelni. Minél több előfeltevéssel indulunk, annál nagyobb csalódások érnek. A nevelés alapelvei I.

        A gyermek jogai: kapcsolattartás, tájékoztatás

        Az ellátásra kerülő gyermeknek joga, hogy értelmi képességének és pszichés állapotának megfelelően számára is megfelelő tájékoztatást kapjon. A szülőnek joga az egészségügyi dokumentáció megismerése, amelyről saját költségen másolatot kérhet.

        A gyermek jogai: ellátás és méltóság

        Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján egészségügyi ellátásuk során a gyermekeket is megilletik ugyanazon jogok, mint a felnőtteket. A különbség ezen a téren csupán a jogok tartalmában mutatkozik meg.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA