Egészségügy
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
Az orvos-beteg találkozás a leggyakoribb és talán a legfontosabb helyzet az orvosi hivatás gyakorlatában. Egy orvos szakmai életpályáján 160 - 300 ezer alkalommal találkozik pácienssel, mindegyik kapcsolat lehet előrevivő, mindkét fél részéről megerősítő, illetve akár gyógyító is, de lehet frusztráció forrása is.
Minden a kommunikációs készségeken múlik, fontos, hogy interaktív legyen a kapcsolat, amely megteremti a kölcsönös bizalom légkörét, őszinte lesz a beteg az orvossal, és viszont.
Az orvosi kommunikáció elsajátítható, tanulható és fejleszthető, igen szorosan összefügg az orvosi pszichológiával. A már végzett és több éve praktizáló háziorvosoknak és szakorvosoknak kreditszerző továbbképzéseket szerveznek, előadásokkal, esetmegbeszélésekkel, filmvetítésekkel, fontos helyet kap a Bálint-csoportmódszer - mondja a WEBBeteg kérdésére prof. dr. Molnár Péter, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézetének professor emeritusa. A Bálint Mihály által kidolgozott módszer lehetőséget kínál az orvosok számára az orvos-beteg interakciók elemzésére, az orvos önismeretének gyarapítására.
Amennyiben önmagát - hibáit, erősségeit is - megismeri az egészségügyben dolgozó szakember, csak akkor tud segíteni másokon, ezután tud nyitni a külvilág felé.
A valódi ok |
70 ezer panaszos bejelentést vizsgáltak az USA-ban abból a szempontból, hogy mi volt a beteg első, eredeti panasza, amiért megtette a feljelentést. Az esetek közel 70 százalékában a kommunikáció állt a háttérben, mert nem beszélték meg a problémát, mert nem hallgatta meg az orvos, mert mást mondott, mert nem értette meg, stb. |
Az idő nagyúr, egy felmérés szerint a doktor átlagosan 15-16 másodpercet hagyja beszélni a beteget, aztán közbekérdez, mert rendszerint nem derül ki ennyi idő alatt, mi a valódi panasz, minden másról szó esik. Amennyiben türelmes lenne még kb. 6-10 másodpercig, a páciens magától elmondaná a panaszát. Ebből következik - teszi hozzá Molnár professzor -, hogy fél percet rá kell szánnia az orvosnak a betegére, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy nyugodtan, félelem nélkül elmondja, miért ment a rendelőbe.
A türelmetlen orvos feszélyezteti a beteget, aki egyébként is fél a kiderülő problémától, a rá váró kezeléstől, attól, hogy most egy jó időre kiesik a munkából. Ezt a félelmet enyhítheti a türelem, az odafigyelés, az empátia.
Gyakran előfordult, hogy a beteg szorongását, félelmét patológiás esetként értelmezte a háziorvos, ezért gyógyszert írt fel a bajra, holott elegendő lett volna megbeszélni a problémát, meghallgatni a másik fél félelmeit. Nem jó megoldás, ha minden problémát „medikalizál” az orvos.
Semmiképpen sem használ a kapcsolatnak, ha konkrét diagnózissal tér be a rendelőbe a beteg, az orvos erre rendszerint rosszul reagál, és rendre utasítja a pácienst, akinek ettől pillanatok alatt megváltozik a hangulata, félelem lesz rajta úrrá, vagy éppenséggel ellenségessé válik. Van egy jó kérdés erre az esetre - mondja a professzor. „Ezt miből gondolja?”
Ezzel a kérdéssel megoldódik a kommunikációs szakadék, a beteg elmondja a panaszait, az orvos pedig felállítja - a pácienssel együttműködve, megbeszélve - a diagnózist. Igen, közös munkának, közös döntéshozatalnak kell történnie, mert ezzel motiválva lesz a beteg, aki többes számba beszél: „az orvossal közösen arra jutottunk, együtt hoztunk meg a döntést a kezeléssel kapcsolatban, stb”.
Milyen ne legyen az orvos? |
(Juhász Pál: Az orvos és a beteg kapcsolata - Medicina) |
Prof. dr. Molnár Péter úgy véli: ahogyan nem létezik ideális házasság, úgy ideális orvos és ideális beteg sincs. Van viszont kölcsönös elfogadáson alapuló jó kapcsolat orvos és betege között, különösen igaz lehet ez a háziorvos esetében.
Évek, évtizedek óta ismeri a családot, akár generációkon keresztül is, ebben a helyzetben személyes kapcsolat alakul ki a családokkal, már a rendelőbe való belépéskor érzi a gyógyító, mi nem stimmel a pácienssel.
Készült egy kutatás, amely arra kereste a választ, hogy mi az elvárás az orvossal szemben. Tíz szempontot értékeltek a páciensek, ebből kiderült, hogy az első 5 helyen a hivatástudat, a pontos diagnózis felállítása, az önfeláldozás, a biztonság az elhatározásban, a felkészültség állt, az idő a hatodik, az őszinteség pedig a hetedik helyen szerepelt, az utolsó három helyre csúszott a tekintély, az érdektől mentes gyógyítás és az udvariasság.
(WEBBeteg-T.A., újságíró)
Közétkeztetésben dolgozó séf nyerte meg a Főzz másképpen! receptversenyt
Pákozdi Norbert séf nyerte meg a Magyar Elhízástudományi Társaság és a Kor Kontroll Társaság receptversenyét. Az okleveleket a két társaság elnöke: Dr. Halmy Eszter és B. Király Györgyi adta át a MET XXVII. kongresszusán Budapesten.
Több fájdalomcsillapító is receptkötelessé válik
Az olyan készítmények, melyeknél a biztonságos napi dózis (1200 mg ibuprofén, 600 mg dexibuprofén) túllépésének veszélye fokozott (600 és 800 mg ibuprofént, 300 mg dexibuprofént tartalmazó tabletták, vagy javallat reumatikus betegségek kezelésére), vénykötelessé válnak, mivel az orvosnak ismernie kell a beteg kórtörténetét.
Időmegtakarítás és a hatékonyság növelése a megfelelő kommunikációval
A folyamatos időhiány sajnos a mindennapos kommunikációt is megváltoztatta. Manapság egyre jobban elszemélytelenedtek a kapcsolatok és a pontos információk közlése is nehézzé vált. Ugyanígy az orvosi rendelőben is nehézségek merülhetnek fel, mivel az orvosok is állandóan idő szűkében vannak.
Orvos-beteg kommunikáció az egyszerűbb közös munkáért
Alapvető probléma manapság az orvosok és betegek körében, hogy nem minden esetben találják meg a közös hangot, nem értik meg egymást és ezáltal a gyógyuláshoz vezető út is meghosszabbodik.
Látásjavítás lézeres szemműtéttel
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!