• A csecsemők egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozása

        Irinyi-Barta Tünde
        Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        A táplálás célja a csecsemő- és gyermek egészséges növekedésének és fejlődésének biztosítása minőségileg és mennyiségileg az életkornak megfelelő táplálék biztosításával. Az optimális táplálás fontos szerepet játszik a megfelelő súlygyarapodásban, az immunrendszer érésében, a mozgás fejlődésében, az értelmi és érzelmi élet alakulásában.

        A csecsemőtáplálás módjai közül a legideálisabb a kizárólagos szoptatás, melyet a csecsemő 6 hónapos koráig mindenképpen folytatni kell, majd fokozatos hozzátáplálás mellett legalább 12 hónapos korig, igény szerint 2 éves korig ajánlott az anyatejes táplálás. Elégtelen anyatej esetén csecsemőkorban tápszert kell adni, melynek egyszeri mennyisége 150-200-250 ml, a napi etetések száma 5.

        A szükséges energiamennyiség életkor szerint

        • 1-3 hónapos korban 100-120 kcal/kg/nap
        • 3-6 hónapos korban 90-110 kcal/kg/nap
        • 6-9 hónapos korban 80-100 kcal/kg/nap
        • 9-12 hónapos korban 80-100 kcal/kg/nap.

        A bevitt energia 50-60 százaléka szénhidrát (15-20 g/kg/nap), 25-40 százaléka zsír (3-4 g/kg/nap) és 10-15 százaléka komplett fehérje (2,0-2,5 g/kg/nap).

        Hirdetés

        Szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok

        A szénhidrátok szerepe az energiabiztosítás, az agy és idegrendszer fejlődése, a normál bélflóra kialakítása, a kötőszövetek felépítése. A zsírok energiaforrások, a zsíroldékony vitaminok felszívódásában, az étvágy szabályozásában, a sejtmembránok felépítésében fontosak. A fehérjék feladata az enzimek, hormonok, immunglobulinok, transzportfehérjék biztosítása. Az állati eredetű fehérjék tartalmazzák azokat az esszenciális aminosavakat, amelyek elengedhetetlenek a növekedéshez és fejlődéshez, ezeket a növényi eredetűek nem tartalmazzák, így a vegetarianizmus nem engedhető meg csecsemő- és kisgyermekkorban.

        Csecsemőtáplálás és táplálékintolerancia

        A táplálékintolerancia a táplálékallergiához hasonló tünetekkel jelentkező állapot, melyet valamilyen elfogyasztott élelmiszer vált ki, hátterében azonban nincsen tényleges allergiás folyamat. Csecsemőknél ilyen, intoleranciára utaló tünetek lehetnek a görcsös hasfájás (kólika), hasmenés, haspuffadás, gyakori bukások, nehéz etethetőség, bőrkiütések, bőrpirosodás, makacs székrekedés, rossz alvás, állandó éjszakai felsírás, ébredés. Csecsemőtáplálás és táplálékintolerancia

        A vitaminok szerepe a fejlődésben rendkívül összetett. A zsírban oldódó vitaminok közül az A-vitamin fontos a látásban, szöveti differenciálódásban, hiányában szürkületi vakság, túladagolása esetén hányás léphet fel. A D-vitamin szerepe a kalciumháztartás szabályozása, hiánya angolkórt, túladagolása étvágytalanságot, lázat, hányást okozhat. Az E-vitamin antioxidáns, hiányában izomgyengeség jelentkezhet. A K-vitamin a véralvadásban játszik fontos szerepet, hiánya esetén vérzés lehetséges.

        A B-vitaminok szerepe

        A vízben oldódó vitaminok közül a B1-vitamin (tiamin) szerepe a szénhidrát anyagcserében van, hiányában beri-beri lép fel. A B2-vitamin (riboflavin) szintén a szénhidrát anyagcserében fontos, hiánya nyelv- és szájgyulladást okoz. A B3-vitamin (niacin) jelentős a DNS szintézisben, elégtelen fogyasztása bőrbetegségeket von maga után. A B5-vitamin (panthotensav) a koenzim A része, hiánya során izomgyengeség jelentkezhet. A B6-vitamin (piridoxin) a glikogén, zsír és hormon anyagcsere szereplője, hiányában csecsemőkori görcsök, bőrgyulladás lehetséges. A B12-vitamin (kobalamin) a vörösvértestek érésében és a központi idegrendszer anyagcseréjében szerepel, hiánya hasmenést, gyengeséget, anorexiát okoz. A folsav a DNS szintézisben kiemelt szerepet érdemel, hiányos bevitel esetén velőcsőzáródási rendellenesség a következmény. A biotin a zsír és szénhidrát anyagcserében fontos, a C-vitamin antioxidáns, skorbut jelentkezhet hiánya esetén.

        Az ásványi anyagok közül kiemelten fontos a vas a vérképzésben, a jód a pajzsmirigyhormon termelésben, a fluor a fogzománc képződésében, a szelénium pedig antioxidáns.

        Csecsemőtáplálás és ételallergia

        A baba kizárólagos anyatejes táplálása védelmet nyújt számára az allergiás betegségekkel szemben. A kizárólagos szoptatás alatt minimális az idegen allergén fehérjék bejutása a szervezetbe, az anyatej számos, az immunrendszer érését befolyásoló anyagot tartalmaz, és támogatja az egészséges bélflóra kialakulását. Csecsemőtáplálás és ételallergia

        Az elválasztás során a baba egyre több idegen fehérjével találkozik. Minél éretlenebb a gyomor- és bélrendszerének nyálkahártyája, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy táplálékallergia alakul ki nála. Ezért is javasolt, hogy a hozzátáplálást anyatejes etetés mellett 6 hónapos kor után kell elkezdeni. A mennyiséget és az étkezések gyakoriságát fokozatosan kell emelni. 3-4 napig csak egy újdonságot próbáljanak adni a babának, hiszen számára eddig teljesen ismeretlen, új ízeket kóstol. Ha nem ízlik, akkor nem szabad erőltetni, mert ez a későbbiekben gondot okozhat a többi étel elfogadtatásában. Ha az elválasztás a cél, akkor 2-4 hét alatt kell kiváltani egy szopást.

        Az életkornak megfelelő étrend

        A kisbaba számára változatos étrendet kell biztosítani, hogy minden tápanyaghoz egyformán hozzájusson.

        • 0-4 hónapos kor között: anyatej vagy tápszer etetése szükséges.
        • 4-6 hónap: tápszer mellett már adható rizs, vastartalmú cereáliák (búza, árpa, rozs, zab). A glutén tartalmú ételeket 7 hónap előtt fokozatosan mindenképp be kell vezetni, mivel csökkenti a lisztérzékenység, a cukorbetegség kockázatát. Anyatejes táplálás esetén továbbra is elegendő csak a tejet adni a babának.
        • 5-7 hónap: zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök minden édesítés, ízesítés nélkül. Ezek bevezetése csökkenti az édességekre való igényt, segít kialakítani a helyes táplálkozási szokásokat. Anyatejes vagy tápszeres etetések között gyümölcslé, majd gyümölcspép (40-50 g) adható.
        • 6-8 hónap: joghurt, túró, tojás sárgája, darabolt hús, száraz kenyér, (fehérje, vitamin, vas bevitel növelése, emellett segíti a rágás tanulását) adása ajánlott.
        • 8-10 hónap: főtt, darabos zöldség, falatméretű hús (baromfi, hal), hetente egyszer hüvelyesek. Főzelékfélék közül burgonya, répa, borsó, paraj, karfiol, tök, cékla adható.
        • 9-12 hónap: már próbál önállóan enni. Továbbra is zöldségek, gyümölcsök, búzafélék, kenyér, sajtok fogyaszthatók.
        • 1 éves: már tojásos ételeket is ehet, valamint ihat kakaót.
        • 1 éves kor után: már a család vegyes kosztját fogyaszthatja.
        • 2 éves kor végére: általában önállóan eszik.

        Folyadékpótlásra adható szénsavmentes víz, hársfatea, kamillatea, limonádé és frissen facsart gyümölcslevek.

        Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg 
        Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Módosítva: 2017.05.16 07:38, Megjelenés: 2017.05.16 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Fültisztítás

        Fültisztítás

        Dr. Horváth Tamás

        10 hasznos tanács, melyeket betartva számos problémát el lehet kerülni.

        Mi okozhat viszketést?

        Mi okozhat viszketést?

        Dr. Csuth Ágnes

        Hátterében komoly bőrgyógyászati vagy egyéb betegség is állhat.

        Jól vannak a debreceni négyes ikrek

        Jól vannak, szépen fejlődnek a debreceni női klinikán csütörtök este született négyes ikrek - számoltak be az orvosok és a szülők.

        Mitől illatos a babák feje?

        A világon elsőként azonosították az újszülöttek fejillatának kémiai összetételét a Kobe Egyetem professzora, Mamiko Ozaki vezetésével - írta a Medicalxpress a Science Reports alapján. Az illatok kutatásától azt remélik, hogy az felhasználható lesz például a csecsemők elhanyagolásának és az anya-csecsemő közötti kötődési rendellenességeknek a megelőzésére.

        Hogyan szoptassuk refluxos gyermekünket?

        Csecsemőkorban a gyomortáj záródási elégtelenségének, azaz a refluxnak a leggyakoribb oka a gyomorszáj-záróizom lazasága, mely a kor előrehaladtával megerősödik, kivéve, ha a reflux oka veleszületett rekeszsérv.

        Csecsemőtáplálás és ételallergia

        A baba kizárólagos anyatejes táplálása védelmet nyújt számára az allergiás betegségekkel szemben. A kizárólagos szoptatás alatt minimális az idegen allergén fehérjék bejutása a szervezetbe, az anyatej számos, az immunrendszer érését befolyásoló anyagot tartalmaz, és támogatja az egészséges bélflóra kialakulását.

        Csecsemőtáplálás és táplálékintolerancia

        A táplálékintolerancia a táplálékallergiához hasonló tünetekkel jelentkező állapot, melyet valamilyen elfogyasztott élelmiszer vált ki, hátterében azonban nincsen tényleges allergiás folyamat. A táplálékintolerancia is és az allergia is sürgős orvosi kezelést igénylő komoly betegség, amely speciális táplálást igényel.

        Az anyatej és az immunológiai ablak

        Az anyatejben lévő számos fehérje fontos szerepet játszik abban a folyamatban, amelynek következtében a fejlődő kisbaba kiépülő, megerősödő immunrendszere befogadja, tolerálja a bevitt tápanyagokat – állítják az anyatejes táplálás kutatói.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA