A csecsemők egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozása

A táplálás célja a csecsemő és gyermek egészséges növekedésének és fejlődésének biztosítása minőségileg és mennyiségileg az életkornak megfelelő táplálék biztosításával. Az optimális táplálás fontos szerepet játszik a megfelelő súlygyarapodásban, az immunrendszer érésében, a mozgás fejlődésében, az értelmi és érzelmi élet alakulásában.

A csecsemőtáplálás módjai közül a legideálisabb a kizárólagos szoptatás, melyet a csecsemő 6 hónapos koráig mindenképpen folytatni kell, majd fokozatos hozzátáplálás mellett legalább 12 hónapos korig, igény szerint 2 éves korig ajánlott az anyatejes táplálás. Elégtelen anyatej esetén csecsemőkorban tápszert kell adni, melynek egyszeri mennyisége 150-200-250 ml, a napi etetések száma 5.

A szükséges energiamennyiség életkor szerint

• 1-3 hónapos korban 100-120 kcal/kg/nap
• 3-6 hónapos korban 90-110 kcal/kg/nap
• 6-9 hónapos korban 80-100 kcal/kg/nap
• 9-12 hónapos korban 80-100 kcal/kg/nap.

A bevitt energia 50-60 százaléka szénhidrát (15-20 g/kg/nap), 25-40 százaléka zsír (3-4 g/kg/nap) és 10-15 százaléka komplett fehérje (2,0-2,5 g/kg/nap).

Szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok

A szénhidrátok szerepe az energiabiztosítás, az agy és idegrendszer fejlődése, a normál bélflóra kialakítása, a kötőszövetek felépítése. A zsírok energiaforrások, a zsíroldékony vitaminok felszívódásában, az étvágy szabályozásában, a sejtmembránok felépítésében fontosak. A fehérjék feladata az enzimek, hormonok, immunglobulinok, transzportfehérjék biztosítása. Az állati eredetű fehérjék tartalmazzák azokat az esszenciális aminosavakat, amelyek elengedhetetlenek a növekedéshez és fejlődéshez, ezeket a növényi eredetűek nem tartalmazzák, így a vegetarianizmus nem engedhető meg csecsemő- és kisgyermekkorban.

A vitaminok szerepe a fejlődésben rendkívül összetett. A zsírban oldódó vitaminok közül az A-vitamin fontos a látásban, szöveti differenciálódásban, hiányában szürkületi vakság, túladagolása esetén hányás léphet fel. A D-vitamin szerepe a kalciumháztartás szabályozása, hiánya angolkórt, túladagolása étvágytalanságot, lázat, hányást okozhat. Az E-vitamin antioxidáns, hiányában izomgyengeség jelentkezhet. A K-vitamin a véralvadásban játszik fontos szerepet, hiánya esetén vérzés lehetséges.

A B-vitaminok szerepe

A vízben oldódó vitaminok közül a B1-vitamin (tiamin) szerepe a szénhidrát anyagcserében van, hiányában beri-beri lép fel. A B2-vitamin (riboflavin) szintén a szénhidrát anyagcserében fontos, hiánya nyelv- és szájgyulladást okoz. A B3-vitamin (niacin) jelentős a DNS szintézisben, elégtelen fogyasztása bőrbetegségeket von maga után. A B5-vitamin (panthotensav) a koenzim A része, hiánya során izomgyengeség jelentkezhet. A B6-vitamin (piridoxin) a glikogén, zsír és hormon anyagcsere szereplője, hiányában csecsemőkori görcsök, bőrgyulladás lehetséges. A B12-vitamin (kobalamin) a vörösvértestek érésében és a központi idegrendszer anyagcseréjében szerepel, hiánya hasmenést, gyengeséget, anorexiát okoz. A folsav a DNS szintézisben kiemelt szerepet érdemel, hiányos bevitel esetén velőcsőzáródási rendellenesség a következmény. A biotin a zsír és szénhidrát anyagcserében fontos, a C-vitamin antioxidáns, skorbut jelentkezhet hiánya esetén.

Az ásványi anyagok közül kiemelten fontos a vas a vérképzésben, a jód a pajzsmirigyhormon termelésben, a fluor a fogzománc képződésében, a szelénium pedig antioxidáns.

Az elválasztás során a baba egyre több idegen fehérjével találkozik. Minél éretlenebb a gyomor- és bélrendszerének nyálkahártyája, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy táplálékallergia alakul ki nála. Ezért is javasolt, hogy a hozzátáplálást anyatejes etetés mellett 6 hónapos kor után kell elkezdeni. A mennyiséget és az étkezések gyakoriságát fokozatosan kell emelni. 3-4 napig csak egy újdonságot próbáljanak adni a babának, hiszen számára eddig teljesen ismeretlen, új ízeket kóstol. Ha nem ízlik, akkor nem szabad erőltetni, mert ez a későbbiekben gondot okozhat a többi étel elfogadtatásában. Ha az elválasztás a cél, akkor 2-4 hét alatt kell kiváltani egy szopást.

Az életkornak megfelelő étrend

A kisbaba számára változatos étrendet kell biztosítani, hogy minden tápanyaghoz egyformán hozzájusson.

• 0-4 hónapos kor között: anyatej vagy tápszer etetése szükséges.
• 4-6 hónap: tápszer mellett már adható rizs, vastartalmú cereáliák (búza, árpa, rozs, zab). A glutén tartalmú ételeket 7 hónap előtt fokozatosan mindenképp be kell vezetni, mivel csökkenti a lisztérzékenység, a cukorbetegség kockázatát. Anyatejes táplálás esetén továbbra is elegendő csak a tejet adni a babának.
• 5-7 hónap: zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök minden édesítés, ízesítés nélkül. Ezek bevezetése csökkenti az édességekre való igényt, segít kialakítani a helyes táplálkozási szokásokat. Anyatejes vagy tápszeres etetések között gyümölcslé, majd gyümölcspép (40-50 g) adható.
• 6-8 hónap: joghurt, túró, tojás sárgája, darabolt hús, száraz kenyér, (fehérje, vitamin, vas bevitel növelése, emellett segíti a rágás tanulását) adása ajánlott.
• 8-10 hónap: főtt, darabos zöldség, falatméretű hús (baromfi, hal), hetente egyszer hüvelyesek. Főzelékfélék közül burgonya, répa, borsó, paraj, karfiol, tök, cékla adható.
• 9-12 hónap: már próbál önállóan enni. Továbbra is zöldségek, gyümölcsök, búzafélék, kenyér, sajtok fogyaszthatók.
• 1 éves: már tojásos ételeket is ehet, valamint ihat kakaót.
• 1 éves kor után: már a család vegyes kosztját fogyaszthatja.
• 2 éves kor végére: általában önállóan eszik.

Folyadékpótlásra adható szénsavmentes víz, hársfatea, kamillatea, limonádé és frissen facsart gyümölcslevek.

Tovább

• Csecsemőtáplálás és táplálékintolerancia
• Csecsemőtáplálás és ételallergia

Forrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember