A munkanélküliségtől jobban félünk, mint az asztmától

Szerző: Orvostkeresek Egészségmagazin - dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus

A betegek többsége fél bevallani, ha úgy véli, hogy a munkahelyi körülmények is szerepet játszanak az asztmája kialakulásában. Mit tegyen, ha asztmás és erősen szennyezett, a légutakat károsító környezetben dolgozik?

A munka megbetegít?
Újabb kutatás bizonyítja, hogy a sokak által ismert rizikófaktorok: a munkával járó stressz, rendszertelen étkezés, vagy mozgáshiány mellett a munkakör jellege önmagában is károsíthatja egészségünket. Mely szakmákban dolgozók a leginkább veszélyeztetettek?

A munka megbetegít?

Az Annals of Allergy, Asthma and Immunology, az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Kollégium (ACAAI) tudományos kiadványában megjelent közlemény szerint, az asztmás betegek mindössze 15 százaléka beszéli meg orvosával, hogy a munkája miként hat a betegségére. Egzisztenciális félelmeik miatt a legtöbben inkább figyelmen kívül hagyják ezt a tényt, mert attól tartanak, hogy egészségük megőrzése érdekében a szakember munkahelyváltást, vagy pályamódosítást javasolna.

A foglalkozási asztma létező betegség: az asztma megjelenése, vagy a meglévő betegség rosszabbodása a munkahelyi körülményekhez köthető. A legveszélyeztetettebb munkakörök, ahol a munkavállaló tartósan a légutakra káros környezetben dolgozik. A betegség kialakulásában, ill. a meglévő asztma rosszabbodásában a klasszikus allergiás eredet mellett a légúti irritánsok hosszú távú ismétlődő belégzése játszik szerepet – mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus.

Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr-, a pékek liszt-, a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek-, a lakkokkal dolgozók izocianát- és a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Veszélyeztetett csoport még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók köre is.

Dohányzás és asztma - Mi az összefüggés?
Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Nem asztmás dohányosokban is gyakran alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok, így érthető, hogy az asztmás betegek esetében a füstölgés káros hatásai hatványozottan érvényesülnek.

Dohányzás és asztma - Mi az összefüggés?

Sokkal többen betegek, mint amennyien tudnak róla

A betegség jellemzően aluldiagnosztizált, hiszen a betegek töredéke ismeri be orvosának, hogy munkájának köze lehet a betegség megjelenéséhez, vagy tünetei rosszabbodásához. A közleményben megjelentek szerint, habár mindössze 15 százalék vállalja fel a betegségét, valójában 46 százalék az, akinél a panaszok valamilyen formában összefüggésbe hozhatók a munkahelyi körülményekkel. Adódik a kérdés, hogy mit tehet az, aki hasonló helyzetbe kerül és választania kell a megélhetés és az egészség közt.

Dr. Potecz Györgyi szerint mindenekelőtt fontos utána járni, hogy a betegség valóban foglalkozási asztma-e. Gondoljuk át, hogy milyen gyakran tapasztalunk esetleg rohamokban jelentkező köhögést, nehézlégzést a munkahelyen. Ha a tünetek a hétvége, szabadság folyamán javulnak, majd hétfőn ismét felerősödnek, akkor feltehetőleg valóban a munkahelyi környezetben található a kiváltó ok.

Ekkor érdemes szakemberhez fordulni, aki a megfelelő vizsgálatok – allergia teszt, légzésfunkció - elvégzését követően személyre szabott asztma kezelési tervet állít össze. Kiegészítve a munkavédelmi előírások betartásával – szájmaszk viselése, megfelelő szellőzés – sok esetben már megoldást jelent a betegség kezelésére, ezáltal a zavartalan munkavégzésre is.

A munkavállalók elsődleges célja természetesen a munkahely megtartása, de sokaknak mégis szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy jelenlegi munkahelyük súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. Ebben az esetben a váltás elengedhetetlenné válik – teszi hozzá a főorvosnő.

(orvostkeresek.hu; forrás: www.tudokozpont.hu)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

NSAID NSAID

Mikor alkalmazhatóak a nemszteroid gyulladáscsökkentők, és mikor nem?

Mortons neuroma Mortons neuroma

Egészségtelen lábbelik viselése is okozhatja. Milyen tünetei lehetnek?

Otthoni légzésfunkciós eszköz:...

A tüdő aktuális állapotát, az úgynevezett kilégzési csúcsáramlást, azaz a PEF (peak expiratory flow) értéket légzésfunkciós vizsgálattal lehet...

A súlyos asztma kétszer gyakoribb a...

A súlyos asztma csak az asztmás betegek kis százalékában fordul elő, de ezeknek a betegeknek az ellátása az asztmából származó egészségügyi...

A munkanélküliség súlyos pszichés...

Világszerte és így hazánkban is nagy probléma a munkanélküliség. A munkahelyüket elveszítő embereknek az állástalanság nemcsak anyagi, hanem...

Hörgőtágító gyógyszerek

A légzőszervi betegségek sokszor járnak hörgőszűkülettel, ami nehézlégzést okoz. Ezen kórképek kezelésében alapvető szerepük van a...

Betegséget okozó tartós...

A munkaügyi központokban tartanak a depressziós, lelki beteg álláskeresőktől, márpedig a hozzájuk fordulók többsége pszichés problémákkal küzd....

Belebetegedhetünk állásunk...

Az állás elvesztése nem csak gazdasági gondok elé állítja az érintetteket, hanem beteggé is teheti őket: akiknek megszűnik a munkahelyük...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.