Allergia: miért van egyre több beteg?
frissítve:
Az allergia a szervezet egy nem megfelelő immunválasza, melyet valójában ártalmatlan környezeti anyagokkal szemben produkál. A válaszreakció, az allergia súlyossága enyhe viszketéstől, náthától, múló bőrkiütésen át súlyos, halálos anafilaxiás reakcióig terjedhet.
A téma cikkei |
| 8/1 Allergia vagy nátha? - Az allergia tünetei |
Mit jelent az allergia?
A szervezet egy bonyolult rendszer, melynek működéséhez elengedhetetlen a belső környezetének azonossága. Ez csak igen szűk eltérést engedélyez a pH-nak, hőmérsékletnek, ozmolaritásnak és szabályozását nagyon pontos, egymásra kölcsönösen ható mechanizmusok végzik. Ennek a bonyolult szabályzó rendszernek a része az immunrendszer is, ami védi a belső környezetet a testidegen molekuláktól.
Az allergia egy váratlan, megváltozott immunválaszt jelent, ami egy tágabb fogalomba sorolható be: ez a túlérzékenység (hiperszenzitivitás). A hiperszenzitivitás azt jelenti, hogy az egyén a környezetéből bármi olyanra reagál, amire mások nem.
Tágabb értelemben az allergia tehát egy nem megfelelő immunválasz olyan allergénekkel szemben, melyek idegen anyagok a környezetünkből, és önmagukban nem okoznak kárt, nem veszélyesek a szervezetre (pollenek, állati szőrök, gombák, tojásfehérje stb). Ezek az anyagok olyan immunválaszt képesek generálni, melyeket – erre hajlamos egyéneknél – a szervezetbe jutott ártalmatlan anyagokkal szemben termelt specifikus antitest, az IgE-antitest közvetít.
Az allergia kutatásának története |
| A XIX-XX. században az immunológiai ismereteink még szerények voltak, az orvosok azzal próbálkoztak, hogy bizonyos fertőzést előidézve védetté tegyék, és ezáltal megvédjék a szervezetet különböző, nemritkán halálos fertőzésektől. Az ilyen kísérletek gyakran sikerrel jártak, egymás után találták fel a különböző fertőző betegségek elleni oltásokat. A kísérletek alatt azonban előfordult, hogy az idegen fehérjének a bejuttatása súlyos tüneteket produkált és halált okozott. 1906-ban Bécsben Von Pirquet a Streptococcus baktérium elleni védőoltást kutatva hasonló jelenséget írt le, amikor a védettség helyett káros reakció alakult ki a második vagy harmadik injekció után rövid idő alatt. Ő ezt allergiának nevezte el, ami két görög szó, az allos (más, másként) és ergein (dolgozni, munkálkodni) összetétele. A későbbi kutatások aztán megtalálták ennek a reakciónak is az okozóját, egy immunglobulint. Ezt 1966-ban Ishizaka és Johanson egymástól függetlenül azonosították és immunglobulin E-nek vagyis IgE-nek nevezték el. Ez az allergiás reakciók mechanizmusának egyik főszereplője, ma már azt is tudjuk, hogy van nem IgE-mediált allergiás reakció is. |
Egyre többen allergiásak
Az allergiás megbetegedéseket korunk nem fertőző járványának nevezték el. Magyarországon egyes felmérések szerint a lakosság 20 százaléka érintett valamilyen allergiás tünet vagy betegség által.
Az allergia kialakulásához jelenlegi ismeretink szerintkét feltételre van szükség. Egyik a genetikai, a született hajlam arra, hogy másképpen reagáljon a szervezet a környezetben levő ártalmatlan anyagokra. A genetikai adottságot atópiának nevezzük és örökölhető. A másik maga a környezet, mely a könyezetszennyezés és vegyi anyagok fokozott előfordulása miatt szenzitizációt, érzékenységet okoz.
Ha a szülők közül egyik allergiás, akkor a születendő gyermek is fokozottan ki van téve az allergiás megbetegedés kockázatának. Ha mind a két szülő allergiás, akkor a statisztikai valószínűség közel 50 százalék körül alakul. Az allergia minden örökölhető hajlam nélkül is kialakulhat, megfigyelések szerint ez főleg a környezeti hatásokkal függ össze.
Miért terjed ilyen ütemben az allergia?
A genetikai adottság nem változik olyan gyors ütemben, mint ahogy ezt az allergiások számának ugrásszerű növekedése indokolná. Sőt, az allergének száma, mint például füvek, fák pollenjeinek mennyisége sem növekszik olyan gyorsan, mint ahogy a betegség előretörését tapasztaljuk. Azzal sem magyarázható a nagymértékű növekedés, hogy manapság a pontos diagnosztikának köszönhetően több beteget fedeznek fel, mint korábban.
A jelenséget, az allergia egyre gyakoribbá válását sokféleképpen próbálták magyarázni. Az egyik lehetséges magyarázat az úgynevezett "higiénia hipotézis", mely szerint a steril, hipoallergén környezet, az antibiotikumok korai és indokolatlan esetben, illetve nem előírásszerűen történő használata, a megváltozott táplálkozási szokások, az anya dohányzása gátolja a gyermek immunrendszerének természetes érését, így a korai életkorban ennek a folyamatnak a megzavarása idézi elő a szervezet túlérzékenységét.
Ezzel szemben az anyatejes táplálás, a bélmikrobiom korai életkorban történő kialakulása, a nagyobb létszámú család, ahol egyik gyermek a másiktól kapja meg a fertőzést, "edzi", "kiképezi" és sikeresen elősegíti az immunológiai érést. Ehhez társul az úgynevezett "falusi életmód" is, a háziállatok közelsége, ahol a gyermek bélrendszerébe hamar bejutnak egyes baktériumok és endotoxinok, a kisgyermek pedig nem lesz hajlamos az allergia kialakulására.
A hipoallergén környezet egyik hátulütője, hogy mivel a gyermek nem találkozik kórokozókkal, az emberi szervezetre veszélyes baktériumok mellett a normál bikrobiomot képezőkkel sem, a szervezet természetes védekező rendszere nem tud megfelelően fejlődni, és az alulstimulált immunrendszer így olyan dolgokat is károsnak érzékel, amik valójában nem azok. Az immunrendszer minden amúgy ártalmatlan anyagot megtámad: mogyorót, tojást, búzát, tejet, polleneket, és ez heves allergiás reakciókat eredményez.
Az immunrendszerünk kialakulása, érése, működése érzékeny folyamat, ezért valószínűleg az allergiához vezet okok is összetettek. Kialakulása nem vezethető vissza egyetlen okra, hanem több környezeti tényező együttes hatása válthatja ki.
A környezetünkben egyre fokozódó légszennyezés is nagyobb mértékben elősegíti az allergiák megjelenését. Például a kipufogógázban lévő anyagok "agresszívebbé" teszik a polleneket, és elősegítik a légúti gyulladások fokozásával az allergia kialakulását, mivel a gyulladt nyálkahártyán keresztül könnyebben jut be a szervezetbe az idegen anyag, ami az allergiát kiváltja.
A globális felmelegedés következtében a virágos növények pollenszórási időszaka kitolódik, valamint egyre több idegenhonos, akár behurcolt faj is képessé válik megtelepedni olyan területeken, ahol korábban nem élt meg, ilyen például a parlagfű.
Tovább Hogyan függnek össze a környezeti tényezők a szénanáthás tünetekkel?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, allergológus, pulmonológus
