Hogyan függnek össze a környezeti tényezők a szénanáthás tünetekkel?
megjelent:
A szénanátha, vagyis a szezonális allergiás nátha különböző virágos növények (fák, füvek) pollenjével (virágpor) és kültéri allergén gombák spóráival (leggyakrabban Alternaria és Cladosporium) szemben jelentkezhet az arra érzékenyeknél.
Az allergia kialakulásában és az allergiások körében a tünetek jelentkezésében és súlyosságában is szerepe van környezeti faktoroknak, úgymint például a légszennyezettségnek és a klímaváltozásnak, de életmódunknak is.
| Mi is a szénanátha? |
| A szénanáthás emberek szervezete az egyébként ártalmatlan anyagokat (virágpor, a szóban forgó gombaspóra) tévesen veszélyesként értékeli, és védekező reakciót indít be ellene, emiatt jelentkezhetnek olyan tünetek, mint tüsszögés, orrdugulás és orrfolyás, szemviszketés és néha enyhe köhögés is. |
Milyen szerepet játszanak a környezeti tényezők?
A genetikai hajlam mellett környezeti tényezőknek is szerepük van abban, hogy kialakul-e az allergiás megbetegedés. Továbbá ezek a faktorok befolyásolják a tünetek súlyosságát is.
Légszennyező anyagok: a kipufogógázok és a finom szálló por önmagukban is irritálják a nyálkahártyát, bizonyos határérték felett az egészséges emberekét is! Mivel a nyálkahártya így sérülékenyebb, ezen anyagok jelenléte a levegőben súlyosbítja az allergiás tüneteket. A légszennyezettség érzékenyebbé teszi az immunrendszert, fogékonyabbá az allergiára. A finom porrészecskék ráadásul képesek megtapadni a virágporszemcsék felületén, és együtt sokkal agresszívebb tüneteket váltanak ki, mint a pollen önmagában. A széndioxid hatására a növények úgy reagálnak, hogy több virágport bocsátanak ki magukból, és a virágporban nagyobb mennyiségben lesznek jelen azok a fehérjék, amikre az allergiások szervezete érzékenyen reagál.
Klímaváltozás: egyrészt az emelkedő hőmérséklet miatt a pollenszezon hosszabbra nyúlik, így a pollenallergiások hamarabb és tovább tapasztalhatnak tüneteket. Másrészt a klímaváltozás miatt egyes növényfajok olyan területeken is képesek elterjedni, ahol korábban nem voltak a számukra ideálisak a körülmények. Szintén a terjedésnek kedvez a globális kereskedelem és utazás. Így került be a kontinensünkre és terjedt itt el az eredetileg Észak-Amerikában honos parlagfű is.
Városi életmód: a higiéna hipotézis szerint azok a gyerekek, akik életük első éveiben nem kerülnek kapcsolatba bizonyos mikroorganizmusokkal, sokkal nagyobb eséllyel lesznek allergiásak, mint azok, akik vidéki környezetben, növények és állatok természetes közelségében nevelkednek. A túlzott fertőtlenítés, és a potenciális allergének kerülése pont az ellenkező eredményt éri el. Természetesen fontos a tisztaság, és a fertőzéseknek, betegségeknek a megelőzése. A baj a sokszor túlzásba vitt sterilitásra való törekvéssel van, hiszen ez megakadályozza, hogy a gyermek immunrendszere megfelelőn fejlődhessen.
Időjárási körülmények: Esős időben és eső után a pollenszint csökken a levegőben. Száraz, meleg, napos időben viszont fokozódik a pollenszórás mértéke, a szél is kedvez a virágpor és spórák terjedésének.
| Mi segíthet szénanátha ellen? |
|
Tovább
- Allergiás tünetek nyáron: Alternariák is okozhatják
- Hogyan zajlik az immunterápiás kezelés? Gyakorlati tudnivalók
- A klímaváltozás hatása az egészségre
Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; Wie hängen Umweltfaktoren und Heuschnupfen zusammen? (Allergia Informationsdienst)
