Szívbetegek szexuális élete

Az erektilis diszfunkciónak (ED, merevedési zavar) számos oka lehet, úgy pszichés, mint fizikai egyaránt. Az esetek nagy részében a merevedési zavar oka az erek rossz állapota, azaz az egész szervezetet érintő érelmeszesedés, az arterioszklerózis.

Az arterioszklerózis nagyfokú jelenléte a szív funkcióját is befolyásolja, számos esetben férfiak körében a merevedési zavar együtt jelentkezik a szív- és a keringési rendszer megbetegedésével.

Gyakori, hogy az erek generalizált arterioszklerózisának egyetlen jele az ED. Mivel a szexuális tevékenység olyan fiziológiai változásokat indukál a szervezetben, amelyek alapján a szexuális aktus fizikai munkának tekinthető, figyelemmel kell lenni a szexuális folyamatok szívre gyakorolt hatására is.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

WEBBeteg adattárak

Éljen egészségesen, és figyeljen oda arra, hogy milyen anyagokat fogyaszt! Ebben nyújt segítséget Önnek a WEBBeteg Adattár oldala!

A merevedési zavar és az arterioszklerózis talaján kialakult szív- és érrendszeri megbetegedések kapcsolata oda- vissza jelentkezik, így szükséges volt egy olyan rendszer kidolgozása, mely ezt figyelembe veszi.

Az 1999 óta megrendezendő Princeton Kongresszus Konferenciák feladata volt elkészíteni azt a beosztást, mely a kardiovaszkuláris betegségben szenvedő férfiak szexuális aktivitásukkal összefüggő szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát határozta meg. Ezeken felül útmutatásokat dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a merevedési zavar értágító hatású gyógyszerekkel való kezelése és a keringési rendszer kórállapotai milyen hatásokkal lehetnek egymásra.

Elkészült egy kockázati csoportosítás, amely azt mutatja meg, hogy a beteg szexuális tevékenysége a fennálló szív- és érrendszeri rizikótényezők alapján mekkora kockázatot jelent a kardiovaszkuláris betegség szempontjából, vagyis mekkora eséllyel ront a beteg keringési betegségének állapotán.

Alacsony kockázatúak az alábbi betegek

1. Tünetmentes betegek, akik háromnál kevesebb elsőrendű kockázati tényezővel rendelkeznek, melyek a következők: életkor (az idősebb kor nagyobb kockázatot jelent), magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, a vér zsír- és koleszterinértékeinek emelkedése, fizikai inaktivitás, a családban korábban előfordult szívbetegség.

Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

A szívritmuszavar veszélytelen fajtái esetén a kezelés nem szükséges. Orvosa akkor javasolhat valamilyen terápiát, ha az arrhythmia súlyos tüneteket okoz, vagy valamilyen más súlyos megbetegedés kockázatát növeli. További kezelési megoldások még: Gyógyszeres kezelés Kardioverzió Beültethető készülékek (pl. Pacemaker) Kamrai aneurizma műtét Tudjon meg még többet a szívritmuszavarokról a WEBBeteg segítségével!

2. Magas vérnyomásban szenvedő betegek, akiknek vérnyomása legalább egy gyógyszerrel, de egyensúlyban tartott.

3. Enyhe stabil angina pectoris: szív eredetű mellkasi fájdalom, mely terhelésre jelentkezik, de pihenésre szűnik.

4. A szívvel kapcsolatos invazív beavatkozások utáni állapot: ide azok a betegek tartoznak, akiknél előzőleg katéteres szívkoszorúsér tágítás (PTCA) vagy szívkoszorúsér-bypass műtét történt, s azok megfelelő szívfunkciót eredményeztek.

5. Szívinfarktus utáni állapot, amennyiben eltelt legalább 6-8 hét.

6. Enyhe szívbillentyűbetegségek.

7. A szívelégtelenség kezdeti stádiuma (NYHA I.).

8. Egyéb kardiovaszkuláris kórállapotok (szívburokgyulladás, a mitrális billentyű prolapsusával járó billentyűzavar, jól kontrollált pitvarfibrilláció).

Nagy kockázatú betegek

Az elzáródást követő szívizom elhalás sémás ábrázolása (Forrás)

1. Instabil angina pectoris (olyan angina, mely pihenésre nem szűnik, vagy a panaszok egyre gyakrabban jelentkeznek).

2. Nem megfelelően kezelt magas vérnyomás.

3. A szívelégtelenség késői stádiumai (NYHA III-IV.).

4. Kevesebb, mint 2 hete lezajlott szívinfarktus.

5. "Malignus" szívritmuszavarok (ezen szívritmuszavarok legtöbbje pacemaker beültetést igényel, aminek beültetése után a kockázat jelentősen csökken).

6. Közepes vagy súlyos billentyűbetegség (főleg az aortastenosis, amely az aorta eredésénél meglévő szűkületet jelent).

Közepes vagy meghatározatlan kockázatú betegek

Videó

Dr. Török: Így hat a potencianövelő szer

1. Tünetmentes betegek, akik három vagy több elsődleges kockázati tényezővel rendelkeznek.

2. Szívinfarktus  utáni állapot, ha az azóta eltelt idő 2-6 hét.

3. A szívelégtelenség közepső stádiuma (NYHA II.).

4. Klinikailag nyilvánvaló érelmeszesedés (vagyis az arterioszklerózis már tüneteket okoz).

Az alacsony kockázatú betegek szexuális tevékenysége várhatóan nem befolyásolja a a szív- és érrendszer állapotát, míg a nagy kockázatú betegek szexuális szokásaik átalakítására kényszerülhetnk.

A beosztás alapján jól látható, hogy a szív- és keringési rendszer betegségeinek kezelése során a szexuális tevékenység külön odafigyelést igényel. Amennyiben az orvos elmulasztaná az ezzel kapcsolatos tájékoztatást, mindenképpen kérdezzünk rá!

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a merevedési zavarral orvoshoz forduló betegek kardiovaszkuláris kivizsgálása elengedhetetlen.

A két eltérő betegségcsoport tüneteinek kezelése a későbbiekben az urológus és belgyógyász, vagy kardiológus szakorvosok együttműködését igényli, mivel az előírt terápiák jelentősen befolyásolhatják egymás hatásait!

(Dr. Kónya Judit)