Tények és tévhitek a divatdiétákról

A gyors eredményt ígérő diéták kevés eredményt hozhatnak, sőt szervezetünknek károkat is okozhatunk velük. Néhány tévhitet feltétlenül érdemes tisztázni ezekkel kapcsolatban, hogy mire is érdemes figyelni, mielőtt egy hangzatos diétába fogunk.

Miről ismerhető fel egy divatdiéta?

Számos olyan étrend terjed az interneten, ami túl gyors fogyást ígér, teljes élelmiszercsoportokat tilt, miközben egy-egy élelmiszerhez (vagy ezen alapuló étrend-kiegészítőkhöz) köti a sikert, és nem ösztönöz hosszú távú életmódváltásra. Az életmód és a testsúly azonban minden esetben az energiaegyensúlyon múlik: akkor működik, ha szervezetünk több energiát használ fel, mint amennyit beviszünk, mindezt fenntartható módon és minden szükséges tápanyag biztosítása mellett. A divatdiéták ezen szempontok miatt buknak meg.

Követésük fokozott kockázatot jelenthet serdülőkorban, terhesség idején, illteve krónikus betegségben szenvedők közül különösen cukorbetegeknek, krónikus vesebetegeknek.

Gyakori tévedések

1. „Egy hónap alatt lefogyhatok 10 kilót is” – Tartósan és egészségesen nem

A rövid idő alatt gyors eredményt beígérő módszerek aligha idomulnak szervezetünk igényeihez. Megfelelő kalóriabevitel és mozgás mellett az egészséges és tartós testtömegvesztés nem több mint hetente -0,25-1 kg, vagyis 1 hónap alatt átlagosan 2 kg az ideális mennyiség. A reális és egészséges diétás cél az, hogy 3-6 hónap alatt veszítsük el a kiindulási testsúly 5-10%-át.

Drasztikus esetben lehet, hogy valaki eléri az egy hónap alatt leadott 10 kg-ot is, ám az éhezés egyrészt a szervezetre káros hatásokkal jár (hiánybetegségek), arról nem is beszélve, hogy amint eléri a megfelelő testtömeget és felhagy a diétával, nem csak a leadott 10 kg-ot szedi vissza, hanem ezt még túl is lépheti. Ez az úgynevezett jojó-effektus.

2. Nem fogyasztok mást, csak káposztát, kávét, almát stb., ezáltal leadok 5-10-20 kilót is – Veszélyes

Sajnos ezen diéták erős tápanyaghiány kialakulásához vezetnek. Az ennyire egyoldalú táplálkozással sem fogunk tartós eredményt elérni, legyen szó például a 90 napos szétválasztó diétáról, vagy akár léböjtkúráról. Lehet, hogy rövid távon sikert érünk el, de testünk súlyos tápanyaghiánytól fog szenvedni. Sőt, mivel ezeket a diétákat csak egy bizonyos ideig – 1-2 hét, hónap – tartjuk, miután letelt az időszak, nagy valószínűséggel visszaállunk eredeti étrendünkre, a testsúlyunk pedig emelkedni fog.

3. Szénhidrát-, zsír- vagy fehérjegazdag diétát válasszak? – Egyiket se!

Szénhidrátban gazdag diéta például a rizsdiéta, Pritkin-féle diéta, Schrott-kúra. Ezekre jellemző, hogy fehérjében, vitaminokban és ásványi anyagokban szegények, valamint egyhangúak. A gyümölcsdiéták tartása sem kedvező, bár magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuk van, de mint minden egyoldalú étrend, ezek sem fedeznek minden szükséges tápanyagot.

A zsírdús diéták az alábbiak: Atkins-diéta, Mayo-diéta, pontdiéta, fehérjedús diéta például a túródiéta, a rotációs, és a Hollywood-diéta. Ezek mellett nem elegendő az elfogyasztott szénhidrátok mennyisége, ugyanakkor magas a zsír- és a fehérjetartalmuk. Rossz vesefunkció, köszvény esetén a fehérjebevitelt korlátozni kell, így túltott fogyasztásuk kockázatos lehet.

Tudni kell, hogy a szénhidrátok között felépítésükben és biológiai hatásukban jelentős különbségek vannak: a gyorsan felszívódó, egyszerű szénhidrátok arányát valóban érdemes alacsony szinten korlátozni, de a teljes kiőrlésű gabonákban, zöldségekben található, lassan felszívódó (alacsony glikémiás indexű) szénhidrátok fontos részei az egészséges táplálkozásnak is.

4. Étkezzünk úgy, mint azt az őseink tették – Tévhit

Nem tudhatjuk, csak elképzelhetjük, hogy őseink mit fogyasztottak, és mi nem képezte az étrendjüket. Nem láthattuk, hogyan is néztek ki, és milyen betegségek sújtották őket. Amit viszont tudunk, hogy életünk és életmódunk jelentősen megváltozott a paleolitikum óta. Természetesen mindenkinek ajánlható az ultrafeldolgozott élelmiszerek kerülése, és számos eleme fontos részét képezi az orvosilag megalapozott diétáknak is. Összességében a paleo étrend alapjai a táplálkozástudomány szempontjából erősen megkérdőjelezhetőek, hosszú távú előnyös hatása nem igazolt.

5. Érdemes kipróbálni a sokat ígérő új termékeket - Tévhit

Számos csodaszernek kikiáltott terméket nem vizsgáltak be hivatalosan. A bizonytalan forrásból származó szerek akár ártalmasak is lehetnek, de a régóta forgalmazott és megbízható helyről beszerzett termékekről is tudni kell, hogy hatékonyságukat nem kell igazolni, csak azt, hogy fogyasztásuk nem veszélyes.

6. Számít, mikor eszünk?

A krononutríció számos szemponttal egészíti ki az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteinket. Valóban célszerű étkezésünket döntősen a nappali időszakra összpontosítani, életteni szempontból, az alvásra gyakorolt hatása miatt a késő esti étkezéseket kerülni kell. Az időszakos böjt (intermittent fasting) azonban szintén nem csodaszer, és sikere alapvetően az energiaegyensúlyon múlik (azaz a bevitt és felhasznlt energia egyensúlyán), és nem az időzítésen.

Amit a táplálkozástudomány is ajánl

Léteznek olyan diéták, amelyek az orvosi ajánlások fontos részét képezik és táplálkozástudományi bizonyítékokon alapulnak, ezek nem keverendőek össze a csodadiétákkal. Magas vérnyomásban szenvedőknek például terápiás és a testsúlyra is kedvezően ható étrend a DASH-diéta, epilepsziáben a ketogén étrend, illetve általános egészségmegőrzési céllal is mindenkinek ajánlott a mediterrán diéta.

Ezekre az jellemző, eltérően a divatdiétáktól, hogy

• tartós étrendi ajánlások, nem kúraszerűen alkalmazandóak
• nem igényelnek éhezést, drasztikus koplalást
• mindenféle tápanyagot megfelelő arányban tartalmaz
• nem állítják magukról, hogy önállóan is eredményesek, hanem fontosnak tartja testmozgást is

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember