Kell-e védőoltás a nyaraláshoz?

Aki nem csak a poggyászát szeretné biztosíttatni, illetve nem csak baleset esetére szeretné bebiztosítani magát, ha mediterrán, vagy távoli egzotikus országba utazik, de igazán biztonságban szeretné érezni magát, annak fontos tájékozódnia a megfelelő védőoltásokról is.

A legkedveltebb nyaralási célpontok - mint Olaszország, Horvátország, Görögország, Bulgária, Törökország, Tunézia és Egyiptom – közepesen, illetve erősen fertőzöttek hepatitis A és B vírussal, helyenként előfordul a hastífusz is. A legnépszerűbb egzotikus célpontok – a Karib-térség, Dél-Amerika, Afrika, Indonézia és Ázsia dél-keleti része – esetében ezeken a betegségeken túl még a maláriával és sárgalázzal is számolnunk kell.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Dr. Pintér Zsolt, a Dr. Rose Medical Center oltóközpont vezetőjének tanácsa szerint, hepatitis A ellen mindenképp ajánlatos beoltatnunk magunkat, ha a fenti országok valamelyikébe utazunk, hiszen ez a vírus a nem megfelelő higiénés körülmények között terjed, ezért a fertőződéshez elég, ha szennyezett csapvízből készült italokat, koktélokat, jégkockát, vagy szennyezett vízzel mosott zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk.

Utazás előtti védőoltások

Utazás előtti védőoltásokról a Dr. Rose Medical Center honlapján>>

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egyik legkomolyabb, az egész világot érintő betegségnek tartja a hepatitis B fertőzést, ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak kockázatát sem. A hepatitis B vírus szexuális úton, vér és testnedvek által terjed, a fertőzést közvetíthetik fertőzött eszközök is – mint a borotva, körömvágó olló vagy közösen használt törülköző.

Afrika országaiban és a legtöbb trópusi országban gyakori a hastífusz előfordulása, amely a hepatitis A-hoz hasonló módon terjed. Olyan országokban, ahol rossz a közműellátottság, vagy könnyen szennyeződhet az ivóvíz, akár járványok is könnyen kitörhetnek. „A zsúfolt utcák, a közkedvelt turisztikai nevezetességek, éttermek és nyüzsgő piacok remek táptalajt jelenthetnek a vírus számára.” – figyelmeztet Dr. Pintér.

Az egzotikus betegségek közül a maláriát érdemes még kiemelni, amely szinte az összes, magas páratartalommal rendelkező trópusi országban előfordul, ahol rengeteg a szúnyog, amelyek a maláriaparazitát terjesztik emberről emberre. Malária ellen nincs védőoltás, a védekezés gyógyszeresen úton oldható meg.

Dr. Pintér szerint sokan az utolsó pillanatra hagyják az oltások beadatását, pedig a védelem általában az oltás beadásától számított egy hónap múlva alakul ki, és ha ismétlő oltásra is szükség van, akkor akár fél évet is kell hagyni a két oltás beadatása között. Az oltás általában több évre, a hepatitis B elleni oltás életre szóló védettséget biztosít.

Egzotikus betegségek - Áttekintés
Betegség	Malária	Sárgaláz	Vérzéses dengue-láz	Tífusz	Kolera
Előfordulás	Afrika,  Dél-Ázsia,  Dél-Amerika	Dél-Amerika,  Afrika	Dél-Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika	Afrika,  Dél-Ázsia,  Dél-Amerika	Dél-Ázsia
Fertőzés forrása	szúnyog	szúnyog	szúnyog	emberi ürülék	ember
Első tünetek	igen magas láz rohamok formá- jában, hányás, vérszegénység	influenzaszerű tünetek, fényre történő érzékenység	influenzaszerű tünetek, nyirok- csomók meg- nagyobbodása	fokozatosan emelkedő láz, fejfájás	hasmenés intenzív folyadék- veszteséggel
Védőoltás	nincs	van	nincs	van	nincs
Első teendők	kórházi kezelés szükséges	tápanyagpótlás folyékony formában	lázcsillapítás, kórházi kezelés	kórházi kezelés szükséges	folyadék-, só és cukorpótlás

Utazás előtti védőoltások

Gyermekkori emlékeztető oltásokat – diftéria (torokgyík), tetanus (merevgörcs), polio (gyermekbénulás), pertussis (szamárköhögés), MMR (mumpsz), rubeola (rózsahimlő), kanyaró – elegendő utazás előtt 1-2 nappal beadni. 21 éves kor felett ajánlott a gyermekkori oltások megismétlése. Tetanusz és pertussis elleni védőoltás 10 évente javasolt. Olvasson bővebben a gyermekkori védőoltásokról>>

Hastífusz, paratífusz (enterális láz)

A hastífusz és a paratífusz tünetei több héttel a megfertőződés után jelentkeznek. A betegség tünetei kb. két héttel a fertőződés után kezdődnek, fejfájás, fokozatosan emelkedő láz, és a láz emelkedését nem követő szívfrekvencia-fokozódás jellemzőek, a máj és a lép megnagyobbodnak. Annak ellenére, hogy a fertőzés a gyomor-bélrenszert érinti, a hasmenés nem jellemző tünet. Hastífusz, paratífusz (enterális láz)>>

Hepatitis A – minden 1 évnél idősebb gyermeknek és minden egészséges felnőttnek ajánlott, aki járványveszélyes területre látogat - Közép- és Dél-Amerika, Mexikó, Ázsia (Japán kivételével), Afrika, Kelet-Európa és egyes dél-európai, mediterrán országok érintettek. Egyetlen adag oltás 10-14 nap alatt megfelelő védelmet nyújt az utazónak.

Ajánlott ismétlő oltás: 6-60 hónap múlva az első oltás felvételét követően. Így minimum 20 évre szóló védettség szerezhető. Egyetlen hepatitis A oltás 5 évre nyújt védettséget. A vakcina más oltásokkal egyidőben is alkalmazható, de más helyre adandó. Olvasson bővebben a Hepatits A-ról a WEBBetegen>>

Hepatitis B – az utazásig hátralévő idő határozza meg az oltás felvételének menetét. Ha nem több mint egy hónap áll rendelkezésre, 3 oltás felvétele javasolt. Az első oltás után 7 és 21 nappal kell ismételni. Ebben az esetben 12 hónap múlva emlékezetető oltás beadása szükséges. A négy dózis felvétele után életreszóló védettség szerezhető.

Amennyiben több idő áll rendelkezésre utazás előtt, megfelelő védettség szerezhető két darab, 1 hónapos kihagyással beadott oltás felvételével. Ebben az esetben az első oltás után 6 hónappal egy harmadik oltás felvétele szükséges a teljeskörű hepatitis B elleni védelemhez. A közel 100%-os védettség csak a 3. oltás felvétele után kb. egy hónappal alakul ki. A hepatitis B elleni védőoltás újszülött kortól adható. 11-15 éves kor között 2-szeri ismétlés elegendő. Olvasson bővebben a Hepatits B-ről a WEBBetegen>>

Hepatitis A és B kombinált védőoltás – az adagolás módja megegyezik a Hepatits B oltáséval. Hepatitis B ellen közel 100%-os védettség, csak a 3. oltás felvétele után kb. egy hónappal alakul ki, míg hepatitis A ellen már a 2. oltás után 10-14 nappal). A hepatitis A és B elleni kombinált védőoltás 1 éves kortól adható.

Hepatitis A

Az A vírus hepatitisfertőzés a gyomor-bélrendszer útján jön létre. A vírus a fertőzött ember székletével a környezetbe kerül, ahol nagyon sokáig életképes, majd szennyezett étel, ital, kéz, csatorna, szabad vizek közvetítésével más emberekre is átterjed. Hepatitis A>>

Sárgaláz - Ez az egyetlen kötelező oltás, amelyről bizonyos országokba lépve a hatóságok kérhetik az oltást igazoló okmányt. Sárgaláz elleni oltóanyagot csak a Nemzetközi Oltóközpontban lehet felvenni. Az oltást minden 9 hónapnál idősebb személynek ajánlatos beadatni, aki járványos területre vagy olyan országba utazik, ahol a védettséget igazolni kell. Az oltási igazolvány 10 nappal a beadást követően válik érvényessé! A védőoltást célszerű legalább 6 héttel az indulás előtt beadatni.10 évre szóló védettséget biztosít. Olvasson a sárgalázról a WEBBetegen bővebben>>

Hastífusz - egy adag vakcina 2 hét után biztosít kb. 95%-os védelmet biztosít 3 éven át. Ezután az oltás ismétlése csak akkor ajánlott, ha ismét fertőzött területre utazunk. 2 éves kortól adható.

Gennyes agyhártyagyulladás - egy adag oltás 5 évre szóló védettséget biztosít, a védelem a beadást követően 2 hét múlva alakul ki. Az öt év eltelte után az oltás megismétlésére csak akkor van szükség, ha fertőzött területre utazunk. A nem-konjugált vakcina 2 éves kortól adható.

Veszettség elleni védőoltást 3 alkalommal 0-7-21 napos oltási sémában kell beadatni, utazás előtt. Veszettségre gyanús sérüléskor újabb oltás beadása szükséges. Tartós veszélyeztetettség esetén – például munkakörből kifolyólag - 1-2 évenként meg kell ismételni az oltást.

Kolera - utazás előtt két alkalommal kell felvenni 1 hetes időközzel, így 2 évre szóló 85-90%-os esélyű védettség szerezhető a betegséggel szemben. Olvasson bővebben a koleráról a WEBBetegen>>

A salmonellosis (szalmonella-fertőzés)

A salmonellosis, a köznyelvben rendszerint fertőzött étel fogyasztása után kialakuló gyomor-bélrendszeri panaszokat jelöl. A kórokozónak azonban számos, különböző panaszokat okozó alfaja is létezik. Fertőzés bármikor kialakulhat, ám a járvány kialakulásának kockázata nyáron a legmagasabb. Hazánkban a bakteriális hasmenéses betegségek vezető kórokozói a Salmonellák. Háromféle típusú fertőzést okoznak. Ezek közül is a leggyakoribb az akut bélhurut, az enterocolitis. Bizonyos törzsek az egész szervezetet érintő, kiterjedt fertőzést (szepszist) váltanak ki. A typhoid vagy enterális lázat a S. typhi és S. paratyphi okozzák. A salmonellosis (szalmonella-fertőzés)>>

Malária – a betegség ellen nincs védőoltás, helyette többféle gyógyszer is rendelkezésre áll, melyekkel megelőzhető a fertőződés. A készítmények napozásra és alkoholfogyasztásra való javallataikat tekintve különböznek. Egyes készítményeket az utazás előtt egy héttel kell elkezdeni szedni, más gyógyszerek adagolását elég elkezdeni az indulást megelőző napon is, így a „last minute” utazók számára is van megoldás

Néhány malária parazitafaj rezisztens bizonyos gyógyszerekben található hatóanyagokra, ezért ezekkel a készítményekkel a rezisztens fajok ellen nem lesz hatékony a védekezés. A terhes kismamáknak nem ajánlott a malária elleni gyógyszerek szedése, a kisgyermekek védelme azonban megoldható.

Ha valaki épp gyermeket tervez, ügyeljen arra, hogy a malária elleni gyógyszernek ki kell ürülnie a szervezetéből a fogantatás ideje előtt. Némelyik készítménynél ez akár több hónapot is jelenthet.
A malária készítményekről érdemes mindenképpen kikérni az oltóközpontok ajánlását, mivel fontos, hogy olyan gyógyszert válasszunk, amely biztosan véd az adott úti célországban előforduló változat ellen. Hazatérés után még folytatni kell a készítmények szedését. Hogy meddig, az szintén attól függ, milyen hatóanyagú a készítmény. 

Tudjon meg többet az egzotikus betegségekről a WEBBetegen!>>

(Dr. Rose Medical Center)