Csecsemőtáplálás és ételallergia

A csecsemő táplálása, valamint a hozzátáplálás sorrendje és időzítése alapvető hatással van a baba immunrendszerének érésére. A gyakori allergének étrendi bevezetésének létezik egy optimális időszaka, amivel csökkenthető az ételallergiák kialakulásának kockázata.

Anyatejes táplálás az ételallergia megelőzésében

A kizárólagos anyatejes táplálás védelmet nyújt a baba számára az allergiás betegségekkel szemben. Az anyatej számos, az immunrendszer érését befolyásoló anyagot tartalmaz, továbbá támogatja az egészséges bélflóra kialakulását.

Az anyatejjel minimális az idegen allergén fehérjék bejutása a baba szervezetébe. A szoptatás időszakában az anyának nem kell kizárnia saját étrendjéből a gyakori allergéneket, sőt minél változatosabban kell táplálkozni, bár az erősen allergén ételek (tej, tojás, hal, mogyoró) mennyiségét érdemes korlátozni. Amennyiben súlyos allergiás tünetek jelentkeznének a babánál, abban az esetben azonban az anyai étrendből is ki kell zárni a panaszokat okozó összetevőket.

Meddig tartson a kizárólagos szoptatás?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Európai Gyermek Táplálkozástudományi Társaság (ESPHAN) és a hazai szakmai szervezetek ajánlása alapján kizárólagos anyatejes táplálás javasolható közel 6 hónapos korig. A hozzátáplálást ideálisan 17-26 hetes kor között kell megkezdeni, azaz nem korábban, mint 4 hónapos korban és nem később, mint 6 hónapos korban.

Sok szakember allergiára hajlamos babáknál régebben azt javasolta, hogy bizonyos élelmiszerek - főleg tej, liszt, tojás - bevezetését egészen 1 éves korig vagy tovább is érdemes késleltetni. Az újabb tudományos vizsgálatok szerint azonban nem igazolható sem a késleltetve, jóval 6 hónapos kor után kezdett hozzátáplálás, sem bizonyos konkrét élelmiszerek (pl. tej, tojás) kerülésének allergiát megelőző hatása. A vizsgálatok eredményei pont ellenkezőleg, arra utalnak, hogy a hozzátáplálás túl késői elkezdése éppúgy fokozza a táplálékallergia kockázatát, mint a túl korai.

Az ételallergia az immunrendszer téves reakciója, amikor a szervezet a szokványos élelmiszerek elfogyasztásakor is úgy reagál, mintha számára káros, idegen anyag jutott volna be, és védekező, vagyis immunreakciót produkál. Ahhoz, hogy ez az immunreakció ne alakulhasson ki, meg kell tanítanunk, hozzá kell szoktatnunk a bélcsatornánkat és immunrendszerünket az egyes tápanyagokhoz.

Ennek a tanulásnak is van egy optimális időszaka, amikor a legjobb eséllyel alakul ki tolerancia, elfogadás az adott táplálékfehérjével szemben. Ez a tolerancia ablak a csecsemő bélcsatornájának immunrendszere esetében valahol a 17-26. élethetek között, tehát a 4. hónaptól kezdődően 6-7 hónapos korig tart. Ennél korábban nem várható el a baba immunrendszerétől a megfelelő adaptáció, a túl kései hozzátáplálás pedig nem ad lehetőséget a tanulási folyamatra.

A hozzátáplálás alapelvei

A hozzátáplálást legkésőbb a baba 26 hetes koráig el kell kezdeni, de ez még inkább kóstoltatás legyen, kezdetben kis adagokkal. Ha a baba nem kéri, legközelebb ismét meg kell próbálni. Az egyes ételcsoportok bevezetése fokozatosan történjen, legalább 3-3 nap különbséggel, közben figyelve a tüneteket.

Nem célszerű azonnal teljes szoptatást kiváltani, a szoptatás folytatható a baba egyéves korán túl is. Az új ételek bevezetése mellett a szoptatás folytatása gátolja az allergiás folyamatokat az anyatejben levő számos immunológiailag aktív anyag előnyös hatásán keresztül. Igazolt, hogy az így megkezdett hozzátáplálással alacsonyabb az ételallergia előfordulása.

A hozzátáplálás megkezdése előtt igazolt ételallergia esetén természetesen az allergént mellőzni kell az étrendből. Amennyiben a bevezetés során derül fény allergiára, fel kell függeszteni. Fontos azonban tudni, hogy nem minden emésztési vagy bőrpanasz jelez ételallergiát, a szülők jellemzően többször gondolnak erre, mint ahányszor ténylegesen allergiás reakció áll a háttérben. A csecsemőkori ekcéma hátterében sem mindig ételallergia áll, önmagában az ekcéma nem indokol szigorú allergénmentes diétát. Ételintoleranciára utaló panaszok esetén csökkenteni kell a panaszokat kiváltó élelmiszer mennyiségét, de ebben az esetben nem kell felfüggeszteni.

Ezt olvasta már? Ételallergia csecsemőkorban

A hozzátáplálás megkezdése

A hozzátáplálást kezdjük gyümölccsel, zöldséggel, majd gabonapéppel. A gabonafélék, lisztes ételek tehát szintén adhatóak már a 17-26. héttől kezdődően. A 4 hónapos életkornál korábbi bevezetés komoly panaszokat okozhat, ugyanakkor 6 hónapos kortól napi kb. 100 mg glutén bevezetése előnyös a lisztérzékenység (cöliákia) megelőzése céljából.

A magyar védőnői ajánlás az egyszerű és olcsó beszerzés miatt naponta fél db vagy kétnaponta egy db háztartási keksz adását javasolja kezdetként, lefejt anyatejben vagy tápszerben pépesítve. A háztartási keksztől sok anyuka ódzkodik a hozzáadott cukor és az adalékanyagok miatt, ők nyugodtan kezdhetnek lefejt anyatejben elkevert 2-3 mokkáskanálnyi búzapehellyel, zabpehellyel vagy tönkölypehellyel.

A hozzátáplálás részeként 6 hónapos kortól adhatóak húsfélék, hal és tojás is, utóbbiaknál figyelve az esetleges allergiás reakciókat.

Tejtermékek bevezetése

Az állati tej bevezetése nagyobb körültekintést igényel, mivel túl korán és túl nagy mennyiségben megterhelheti a baba szervezetét, ugyanakkor a tejfehérje-allergia szempontjából nem előnyös túl sokáig várni sem, és nem bizonyított, hogy a késői bevezetésnek bármilyen előnye lenne a 6-7 hónappal szemben. A tehéntej halasztása 1 éves korig, illetve egyes ajánlások szerint akár 2-3 éves korig nem az allergia megelőzést szolgálja, hanem azon a régóta ismert megfigyelésen alapszik, hogy a natúr tehéntej a csecsemő szervezetét túlterheli zsírral és fehérjével, viszont igen alacsony a szénhidrát-, ásványianyag-, valamint vitamintartalma, továbbá gátolja a vasfelszívódást.

A hazai ajánlások szerint 6 hónapos kort követően a hozzátáplálási időszakban adhatóak tehéntejalapú termékek, ez azonban ne natúr tej formájában történjen, hanem joghurt, kefir, főzelékbe kevert túró, reszelt sajt formájában, legfeljebb 100 ml mennyiségben. Az erjedés (fermentáció) és a főzés során a tejfehérje és a laktóz részben lebomlik, így könnyebben emészthetővé válik, ugyanakkor a csecsemő immunrendszere mégis megismeri a tejfehérjét.

Tápszerek és allergiamegelőzés

A tehéntej helyett ajánlott tejalapú csecsemőtápszerek, illetve az egyéves kortól javasolt „babatejek” gyártásakor az alapul szolgáló tejport dúsítják a baba igényeinek megfelelően, de az allergén tejfehérjét ezek teljes egészében tartalmazzák, tehát tudnunk kell, hogy allergia tekintetében tejterméknek számítanak.

A hipoallergén (HA) tápszerek a tejfehérjét részlegesen lebontott formában tartalmazzák, tehát elvileg csökkentik a tejallergia veszélyét. Klinikai vizsgálatok alapján az allergiára hajlamos csecsemőknél a HA tápszerek valóban csökkentik a korai csecsemőkori ekcémás tünetek gyakoriságát, de 2 éves korra ezek az előnyök megszűnnek és későbbi hatásuk allergia megelőzés szempontjából nem jelentős. Allergiás szülők kisbabájánál tehát lehet némi előnye a hipoallergén tápszer adásának, de ezek rutinszerű adása egészséges csecsemőknek anyatej pótlásaként, allergia megelőzése céljából nem tűnik indokoltnak.

Szerző: Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus