Van még remény?
Tisztelt Doktor Úr! Én egy 19 éves lány vagyok aki, depresszióval, pánikbeteggel, és szorongással küzködik! Kb. 4éve vannak panaszaim, járok pszichiátriára is és szedek gyógyszereket is. A gyógyszereim neve: Frontin0, 5 Sertralin-ratiophart 500mg. Kétségbe vagyok esve mert ha nem szedem ezeket a gyógyszereket akkor ugyan úgy vissza esek! Bágyadt vagyok, nincs kedvem semmihez, szomorú vagyok, azt érzem, hogy senki nem szeret, hogy akiket szeretek megbántottam, többször merült fel bennem az öngyilkosság fogalma, és meg is tenném, de olyankor mindíg gondolkozom azonn, hogy akik szeretnek azok, mennyire szenvednének miatt és nem teszem! Iskolába nem járok már egy 2 éve mert én településen lakom és az iskola meg városban van, és a bejárás gonot okoz nekem! Vagyis nem merek felülni buszra. Az iskola elkezdése után is voltak gondjaim mert úton útfélen leszáltam a buszról, mert bepánikoltam, hogy sokan vannak, és mi lesz ha rosszul leszek, és annyira ideges voltam, hogy rosszul is lettem. Azóta itthon vagyok, csak az a baj, hogy itt helyben nincs munkalehetőség utazni meg nem tudok! Na most én árva vagyok kaptam az árvaellátásomat, és miután otthagytam az iskolát ez megszűnt. Mi írtunk egy kérelmet a nyugdíjfolyósítónak, hogy továbbra is küldjék az árva ellátásomat. Be hívtak elbeszélgetésre, és a végzés ma jött meg és elutasítottak. Kétségbe vagyok esve mert ez volt minden bizodalmam. Nagyon bánt engem, hogy nem dolgozom, és itthon vagyok. Azt szeretném megtudni, hogy ha mi fellebezünk erre a levére mert van mód rá, hogy ezek tudtán, amit én leírtam számíthatok-e arra, hogy továbbra is utalják nekem a pénz! Válaszát várom. Köszönöm
Dr. Veress Dóra válasza pánikbetegség témában
Kedves Kérdező! Ha van lehetőség fellebbezésre, akkor próbálják meg, de én nem ezt látom a jövő útjának az Ön esetében. 19 évesen még nagyon fiatal ahhoz, hogy az egész életét a betegségnek rendelje alá! Nagyon fontos lenne befejezni az iskolát, mert végzettség és papírok nélkül ma egyre nehezebb! Azt mondja szed gyógyszereket. Ha ezek nem szüntetik meg a tüneteket, akkor ezt mondja el a kezelő orvosának, és alakítsák úgy a gyógykezelést, hogy csökkenjenek vagy szűnjenek meg a tünetek, hogy ismét tudjon iskolába járni. Ha lehetősége van rá, akkor érdemes pszichoterápiára is jelentkezni, mert a pánikbetegség leküzdésében ez jelentené a hosszú távú megoldást, nem a gyógyszerszedés. Ezeken kívül utánajárhatna annak is, hogy van-e az iskolájának kollégiuma, ahonnan nem kellene minden nap hazajárni, így elkerülhető lenne a buszozás. Ha van a lakhelyén olyan, aki rendszeresen utazik autóval a városba, akkor megkérhetné, hogy vigye magával, hátha a tünetek az autóban nem jelentkeznek. Végső esetben meg lehet fontolni az iskola közelébe költözést is. Persze azzal tisztában kell lennie, hogy ezek csak átmeneti megoldások, a legjobb az lenne, ha a betegségére tudná megtalálni a megfelelő gyógymódot!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
