Diagnózis téma

A nyári kánikulában sokszor fel sem tűnik a szülőknek, hogy gyermekük jóval többet iszik a szokásosnál, ennek ellenére mégis kínzó szomjúság gyötri. Úgy vélik, hogy mindez a meleg miatt van és még csak nem is sejtik, hogy az ártatlannak tűnő dolog mögött azonnali inzulinkezelést igénylő gyermekkori vagy más néven 1-es típusú diabétesz is állhat.

A mai világban, mióta majd mindenki otthonába beköltözött az internet, egyre gyakoribbá vált az a szokás, hogy ha valaki valamilyen tünetet érzékel magán, háziorvosa helyett a Google-höz és egyéb keresőoldalakhoz fordul először. Érthető, hiszen a rendelőben töltött hosszú várakozási idő helyett így pár másodperc alatt többezer oldalnyi találatot kapunk, ahol megtudhatjuk, mi is okozza problémáinkat.

A mesterséges intelligenciát a diagnózis felállításában és a terápiában is hasznosítani fogja a Semmelweis Egyetem abban az egyéves kutatásfejlesztési projektben, amelyet 1,7 milliárd forinttal támogat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) - ismertette az egyetem rektora.

A derékfájdalom olyan általános panasz, ami miatt gyakran felkeressük a szakorvost. Neki azonban nagyon körültekintően kell felállítani a diagnózist, hogy megkezdődhessen egy valóban hatékony kezelés. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás fontos lépéseiről beszélt.

Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal.

A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával. Feladatuk a betegségek folyamatainak vizsgálata a szövetek, valamint a szervek módosulásai alapján.

Az élsportolók között is vannak asztmások, megfelelő kezelés mellett senkinek nem kell lemondania a mozgás öröméről, ehhez azonban elengedhetetlen a korai diagnózis - mondja Dr. Müller Veronika.

Az egyes klinikai kórformákhoz jellegzetes immunológiai kép társul. Ez egy szigorú szabály, mégsem tulajdonítanak neki jelentőséget. A legtöbb klinikus a Lyme szerológiai eredményeket fekete-fehér reakcióként értékeli. Ha pozitív a lelet, akkor antibiotikumot írnak, ha negatív, elvetik a Lyme-kór lehetőségét. Ez a gondolkodás számtalan buktatót rejt magában.

Az allergiás betegségeket kimutató diagnosztikai tesztek palettája az intenzív kutatásoknak köszönhetően folyamatosan bővül.

Még mindig él a kép az emberekben a patológusról, aki a boncasztal mellett áll, diktafont vagy fényképezőgépet tart a kezében, miközben megállapítja a halál okát. Ez a kép ma már nagyon elavult. Ha ábrázolni szeretnénk a huszonegyedik század patológusát, akkor egy mikroszkóp mellett ülve lenne a legtalálóbb. A mikroszkópban pedig olyan szövettani metszet vagy citológiai kenet van, ami élő emberből származik.

Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a krónikus betegek a kezelésükkel kapcsolatban? Részt vettek-e már illetve vennének klinikai kutatásban, mik az ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalatok? Ilyen és hasonló kérdésekre kereste a válaszokat a Szinapszis Kft. legfrissebb, krónikus betegek körében végzett felmérésében, amelyet a cég a Magyar Klinikai Vizsgálati Klaszter megbízásából készített.

Az ételallergia öndiagnózisa a legtöbb esetben téves megfigyelésen alapul. Így azonban a tüneteket kiváltó valódi betegség megállapítása és kezelése elmarad.

Amerikai kutatók az Alzheimer-kór olyan korai jeleit azonosították, amelyek már évtizedekkel az első észlelhető tünetek felbukkanása előtt jelzik az agyi eltéréseket.

Egy diagnózis eredményére várakozva nagyobb a páciensek szorongásának és stresszének szintje, mint annak tudatában, hogy súlyos betegségük van - állapították meg amerikai kutatók kis méretű tanulmányukban.

Felmérések szerint 15-18 másodpercig hallgatja az orvos a beteget anélkül, hogy félbeszakítaná. A betegnek tehát fel kell készülnie, hogy ez alatt mondja el a problémáját – jó, ha összeírja a kérdéseit. A kommunikációt itt is tanítani kell.

Üdvözlöm, Pusztán kíváncsiságból kérdezem. Hogy mi a különbség a demencia és az értelmi fogyaték között? A demencia: a már meglévő képességek elvesztése. (Betegségek) Ahol a kezdeti értelmi szint már megvolt. Értelmi fogyaték: eleve nincs meg

Zárójelentésemben nem értem ezt a Diagnózist: Contusio parietis thoracis 1.s.

Tisztelt Doktornő! Vérvételt követően a laboratóriumi eredmény

Tisztelt Doktornő/Doktor úr! Tájékoztatást szeretnék kapni arról, hogy mely egészségügyi intézményekben lehetséges Budapesten térítésmentesen bipoláris zavar esetén diagnózist kérni szakorvostól. Kerületemben (18.) nem kaptam erről tájékoztatást

infiltratio tumorosa glandulae thyreoidea I.s.struma nodosa colloides.

Vélemény (diagnózis): Morbus scheuermann utáni állapot. Spondylosis et polysicopathia dorsalis.

Tisztelt Doktor Nő/Úr! 6éve van ismert magas vérnyomásom, pajzsmirigy alul működésem. Azóta Asthmás is lettem, allergiás is vagyok/ poratka, kutyszőr, macskaszőr, parlagfű..../. Vesekövem is volt szerdtem gyógyszert így ez elmúlt valamint a fülem

Mit jelent: periauricularis congenitalis fistula Q1780 (1, 3) fül egyéb vele született rendelleneségei R2380 a bőr egyéb és k.m.n elváltozásai

Leleteim a következőket tartalmazza:   Echocard: Tömegesebb mitr billentyű Ant vitorla prolabál II fokú MI I II fokú TI. Endocarditis profilaxis szükséges. Baker cysta 1.s. Interverbális discus rendellenesség.k.m.n Magasvérnyomás betegség (e