• Hogyan diagnosztizálható a Lyme-kór?

        WEBBeteg - Dr. Lakos András, fertőző betegségek szakorvosa
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lakos András, fertőző betegségek szakorvosa

        A legtöbb esetben a klinikai tünetek szabályszerűek, így a Lyme-kórt többnyire telefonon szoktuk diagnosztizálni. Sok esetben azonban a laboratóriumi vizsgálat nélkülözhetetlen. A rutin laboratóriumi vizsgálatokban (vérkép) még az idült folyamatokban sincs eltérés.

        A téma cikkei

        4/1 A Lyme-kór kevésbé ismert tünetei
        4/2 Hogyan diagnosztizálható a Lyme-kór?
        4/3 Lyme-pozitív? = Lyme-kór? Nem biztos!
        4/4 Valóban a Lyme-kórt kezeljük?

        Lyme-kór igazolására ún. szerológiai vizsgálatokat használunk. Ez a vérszérumban kimutatott, a Lyme-baktériumhoz (Borrelia burgdorferi) kötődő ellenanyagok vizsgálatát jelenti. Megkülönböztetünk IgM és IgG osztályú antitesteket. Az IgM jelenik meg először, viszonylag rövid idő alatt eltűnik, miközben megjelenik az IgG, és ameddig a fertőzés fennáll, folyamatosan emelkedik. Bár számos ellentétes vélemény kering a szakmai és a laikus körökben, ez a folyamatos emelkedés alapszabály, mi 30 év gyakorlata és kétszázezer vizsgálat alapján nem látunk ez alól kivételt.

        A szerológiai vizsgálat formái

        Az ELISA – az egyébként sokféle – ellenanyag között nem tesz különbséget, emiatt csak tájékoztató eredményt ad, szűrővizsgálatra, vagy talán még arra sem alkalmas. Technikai hibája, ingadozása tesztenként változó, gyakran jelentős. Ehhez képest tizedes pontosságú eredményt szoktak megadni, ami kifejezetten félrevezető. Az eredmények nagy szórása miatt korábban előírás volt, hogy legalább 3 mérést végezzünk minden vizsgálati mintán, az utóbbi időkben – nyilván anyagi okokból – erről megfeledkeznek. A teszt nem alkalmas a betegség gyógyulásának a követésére.

        A Western blot (immunoblot) vizsgálatnak számtalan változata létezik. Az általunk használt módszer esetén a magunk által termelt Lyme-baktériumot felaprítjuk, majd a fehérjéit molekulasúly szerint szétválasztjuk, és az ezekhez kötődő ellenanyagok mennyiségét vizsgáljuk. Így 30 antitestet különítünk el. Ezek diagnosztikus értéke eltérő, pl. a csillóhoz kötődő (flagellum-) antitest kiscsecsemőkor után már mindenkinél „pozitív”, mert a bélben élő E. coli baktérium csillója csaknem azonos a Lyme-kórt okozó baktérium csillójával. A csecsemő az első reszelt alma elfogyasztásakor fertőződik az E. colival, és egyben immunizálódik is, ellenanyagokat termel vele szemben. Emiatt ezt a csillóantitestet az értékelésnél nem vesszük figyelembe (ellentétben másokkal). E példából sejthető, hogy az egyes tesztek között jelentős eltérés lehet, és a vizsgálatok értékelésében is nagy különbségek vannak. A Western blot során különböző intenzitású csíkok keletkeznek, ahány csík, annyi antitest. Vannak, akik a csíkok intenzitását (a reakció erősségét) számokkal, mások keresztekkel jelölik. Ezek nem sokat jelentenek, néhány ezzel foglalkozó szakemberen kívül nem érti senki sem, hogy mire is utalnak.

        Hirdetés

        A tesztek működéséről

        A szerológiai vizsgálatok 4-5 rétegű szendvicsre hasonlítanak, ahol legalul van maga a borrelia, erre jön a vizsgált savó, majd a kötődő ellenanyagok kimutatására szolgáló egyéb anyagok. Nem nehéz elképzelni, hogyha az egyes rétegek mennyiségét vagy koncentrációját változtatjuk, elérhető, hogy minden minta „pozitív” vagy épp „negatív” legyen. Az optimális koncentrációk meghatározására vannak ugyan módszerek, de ezek költségesek, és általában nem is alkalmazzák ezeket. A tesztek között számtalan kisebb-nagyobb eltérés van, emiatt az eredmények nem hasonlíthatók össze. Bár a Western blot technikának számos előnye van a sokkal olcsóbb ELISÁ-hoz képest, a rosszul beállított tesztek itt is hibás eredményeket adnak.

        Van néhány tényező, ami kevésbé ismert, ámde fontosak:

        1. Az egyes ellenanyagok meghatározott sorrendben jelennek meg. Így tudunk következtetni a fertőzés időpontjára. Ez azért érdekes, mert ha egy tünet 2 éve fennáll, de az immunológiai kép nem utal ilyen hosszú ideje tartó fertőzésre, akkor pozitív lelet ellenére a Lyme-kór diagnózisa nagyon bizonytalan, nem érdemes antibiotikum-kezelést kezdeni.

        2. Mivel immunválaszt mérünk, pozitív lehet a lelet egy régen lezajlott, és már gyógyult, akár tünetmentesen átvészelt fertőzés esetén is. Ilyen esetekben sok csíkot látunk, de ezek mindegyike halvány, intenzitásuk gyenge, „kopottak”. Kimondható, hogy a fennálló tüneteknek nincs közük a pozitív Lyme lelethez.

        3. Bizonyos tünetekkel karakteres immunológiai (Western blot) kép társul. Pl. Lyme-kór okozta ízületi gyulladásban kivétel nélkül mindig roppant erőteljes reakciót látunk IgG-ben, gyakran mind a 30 általunk mérhető antitest kimutatható. Ugyanez érvényes az acrodermatitisre és az egyéb krónikus Lyme formákra is. Míg a korai formákban, pl. a kezdeti Lyme-folt idején sokszor még nem mutatható ki immunválasz, a többszörös Lyme-folt esetén, amikor a kórokozó már szóródott és átjárta az egész szervezetet, mindig heves immunválaszt látunk, de csak IgM-ben.

        Az ELISPOT LTT az immunológiailag aktiválható fehérvérsejtek vizsgálatán alapul. A forgalomban lévő teszt használhatatlan, akárcsak a vérből („direkt, mikroszkópos vizsgálattal”) történő borrelia kimutatás.

        Töltse ki tesztünket! Mit tud Ön a kullancsokról?

        Dr. Lakos András, infektológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lakos András, infektológus, MTA doktora, Kullancsbetegségek Ambulanciája (www.kullancs.huwww.lyme.hu)

        Módosítva: 2019.05.07 18:35, Megjelenés: 2017.05.14 12:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Szájszárazság

        Szájszárazság

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi hajlamosít szájnyálkahártya-gyulladásra, és mi okozhat szájszárazságot?

        Éjszakai ágybavizelés

        Éjszakai ágybavizelés

        Dr. Sándor György

        Sok a tévhit, a félrevezető vélekedés és szinte mindenkinek van véleménye.

        Rengeteg a nemi fertőzés

        Négy, szexuális kapcsolattal terjedő betegségről adott ki jelentést az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és ebből kiderül, hogy a HIV-et és a HPV-t nem számítva is rengetegen kapnak el valamilyen nemi fertőzést.

        A kullancsot minél hamarabb el kell távolítani

        A testben talált kullancsot minél hamarabb el kell távolítani, mert a betegségek kialakulásában nagy jelentősége van annak, hogy mennyi idő telik el a csípés és az eltávolítás között - közölte Földvári Gábor parazitológus kutató.

        Kullancsveszély - Fontos tudnivalók

        A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok nem a fákról támadják meg áldozataikat és nem is kizárólag az erdőben jelentenek veszélyt. A fűben, bokrok alacsony ágain tartózkodnak, és az arra sétáló állatok szőrébe vagy az ember ruháira akaszkodnak fel.

        Mikor forduljunk orvoshoz kullancscsípés után?

        Csak, ha valamilyen tünetünk, panaszunk van. A légúti betegségek sokkal gyakoribbak, mint a kullancs által terjesztett fertőzések. Számtalan írás említi, hogy a Lyme-kór, vagy a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás „influenzaszerű” tünetekkel jár. Ez tévedés. Az előbbi betegségek egyike sem jár légúti tünetekkel. Lázas betegség egyéb klinikai tünetek nélkül szinte sohasem a kullancs által terjesztett fertőzés következménye.

        Kullancs terjesztette betegségek és tüneteik

        Európában tucatnyi fertőzést terjesztenek a kullancsok. A négy legfontosabb betegség (kullancsencephalitis, Lyme-kór, TIBOLA, nyúlpestis) tüneteiről, lappangási idejéről, kezeléséről és a prognózisáról is bővebben olvashat cikkünkben.

        A borreliosis, azaz a Lyme-kór okai és tünetei

        A borreliosist (más néven Lyme-kórt) fertőzött kullancs csípése okozza. Az élősködők tápcsatornájában élő Borrelia nevű kórokozó a közvetlen felelős, amely a kullancscsípés helyén jut a bőrbe, ezt jellegzetes bőrpír jelezheti, ám ez a tünet nem minden esetben észlelhető. A kórokozók a véráramba jutva további tüneteket okoznak.

        Kullancsok - Tények és tévhitek

        Mind a mai napig, számos tévhit kering a köztudatban a kullancsokkal és annak eltávolításával kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a félreértéseket oszlatjuk el.

        Kullancs-térkép: Melyek a veszélyeztetett területek?

        Kíváncsi, hogy az elmúlt években földrajzilag hol fordult elő a legtöbb kullancs okozta megbetegedés? Melyek hazánkban a nagy fertőzéskockázatú területek? Nézze meg az elmúlt évek adatait!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.