Méhnyakrákszűrés terhesség alatt

A nőgyógyászati daganatok előkelő helyen szerepelnek a statisztikákban, ennek ellenére még mindig kevesen járnak méhnyakrákszűrésre. A méhnyakrák hátterében csaknem mindig (hosszabb ideje fennálló) magas kockázatú humán papillomavírus (HPV) fertőzés áll.

Mivel a betegségnek kezdetben nincsenek tünetei, kiemelten fontos a korai felfedezés. A méhnyaki kenetvételből már az esetleges rákmegelőző állapotokra is fény derülhet. Pozitív lelet esetén javasolt a HPV-tipizálás, mely során beazonosítják a jelen levő HPV törzse(ke)t. Ez azért fontos, mert a már említett magas kockázatú humán papillomavírusok felelősek a különféle, nemi szerveket érintő daganatos elváltozások nagy részéért.

Tekintve, hogy a HPV főként nemi érintkezés útján terjed, minden szexuálisan aktív nőnek évente-kétévente ajánlott részt venni nőgyógyászati szűrővizsgálaton. Az emberek négyötöde élete során legalább egyszer megfertőződik valamely HPV törzzsel. A fertőzés egészséges immunrendszer esetén spontán gyógyul, azonban a vírus az esetek kis részében a fertőződés után körülbelül tíz évvel hámelváltozást okozhat.

A méhnyakat többrétegű laphám borítja, ennek megfelelően a méhnyakrák kialakulása is több lépcsőben zajlik. Az úgynevezett rákmegelőző állapotban csak a hám alsó sorát érinti az elváltozás (CIN I), az esetek többségében ez a rendellenesség magától gyógyul. Bizonyos helyzetekben azonban a kóros folyamat ráterjed a többi sejtsorra is (CIN II-III), amely állapotok már csak kisebb részükben gyógyulnak spontán.

Megdöbbentő a tény, mely szerint a méhnyakrákkal diagnosztizált betegek mintegy 40%-a korábban sosem járt szűrővizsgálaton.

Terhesség és HPV

A várandósság alatti számtalan orvosi találkozás kiváló alkalmat kínál a méhnyakrákszűrésre. Ezen időszak ugyanúgy szól az anya, mint a születendő gyermek egészségének folyamatos ellenőrzéséről is. Annál is inkább, mivel az adatok alapján a kismamák HPV-fertőzöttsége magasabb lehet, mint a velük azonos korú, nem várandós hölgyeké.

Nem mindegy azonban, hogy mikor kell várni és mikor kell megkezdeni a kezelést az állapotos betegek esetében.

Mi a teendő várandósan HPV-fertőzöttség esetén?

Az enyhe elváltozások a terhesség alatti hormonális, valamint immunológiai változások következtében gyakran visszafejlődnek és csak megfigyelést igényelnek, ezért az esetleges kimetszéssel érdemes a szülés utáni időszakot megvárni. Megjegyzendő azonban, hogy a (korábban) dohányzó, illetve a magas kockázatú HPV 16-os törzzsel fertőzött betegeknél kisebb az esély a rendellenes állapot visszaalakulására.

Diagnosztikai eljárás terhesség alatt

A kolposzkópos biopszia (melynek során nagyításban átnézik és festékekkel megjelölik a méhnyakat, majd apró szövetmintát vesznek) teljesen biztonságosan elvégezhető terhesség alatt is. A mintavételt követően ritkán fokozott vérzés jelentkezhet, ez azonban nem indokolja a páciensek részéről a szorongást és a művelet elutasítását. Fontos megjegyezni: a kolposzkópos biopszia nem növeli a koraszülés és a vetélés kockázatát! A szakorvosnak azonban gondosan kell megválasztani a mintavétel helyét, mivel a lehetséges vérzés miatt elképzelhető, hogy csak egyszer van lehetőség a biopsziára a várandósság ideje alatt.

Vrandósság alatt kerülendő beavatkozások

A szövetmintavétel céljából végzett endocervicális kürettálás (méhnyakkaparás, nőgyógyászati küret) azonban nem elfogadható eljárás terhes páciensek esetében. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a méhben bárminemű kaparóeszközzel végzett eljárás növeli a terhesség elvesztésének kockázatát. Hasonló a vélemény az úgynevezett excíziós biopsziáról, melynek során a méhnyak egy rétegét eltávolítják a daganatmegelőző állapot kivágása céljából. Ezeket a műveleteket tehát javasolt szülés utánra halasztani.

További fontos tudnivalók

A magas kockázatú HPV vírus okozta elváltozások nagyobb eséllyel alakulnak daganattá, melyekre jellemző a plakkszerű növekedés, mozaikszerűség és a fokozott érrendszer. Amennyiben egy nőnél az orvosok ilyen elváltozást találnak, a beteget megfigyelés alá kell helyezni és további vizsgálatokat szükséges végezni (kolposzkópia, citológia, HPV-teszt). Javasolt konzultálni nőgyógyászati onkológus sebésszel és magzati orvostudományra specializálódott szakemberrel is. Előrehaladott elváltozás esetén általában kolposzkópos biopsziát végeznek, míg alacsony fokú elváltozásnál szülés után tanácsos a nőbeteget újból vizsgálni.

A kutatások alapján a szülés módja nem befolyásolja az elváltozás továbbfejlődését. Abban az esetben, ha az orvos nagy kiterjedésű, invazív méhnyakrákot diagnosztizál, ott a daganat továbbterjedésének megakadályozása céljából általában császármetszés ajánlott. Ezekben az esetekben több szakértőt magában foglaló orvoscsapat konzultál a baba és anya egészségének megfelelő leghatékonyabb, ugyanakkor legkíméletesebb megoldás megtalálása érdekében.

A méhnyakrákszűrés egy fájdalommentes, maximum kis kellemetlenséggel járó vizsgálat, mely a rákszűrés mellett fizikai és ultrahangvizsgálatot is tartalmaz. A szűrés teljesen biztonságos a magzatra és az anyára nézve is, így elvégezhető a terhesség alatt is. A szülés körüli időszak orvosi látogatásai nem csupán a szűrővizsgálatok, hanem az esetleges további – babát és/vagy kismamát érintő – intézkedések okán is rendkívül fontosak.

Tovább A méhnyakrák előjele: cervikális diszplázia

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Felhasznált irodalom: Cervical cancer: Perinatal care offers an ideal time for screening (Obstetrics and Gynecology)