Hány petesejt szükséges a sikeres megtermékenyítéshez?

Szerző: MTI

Mintegy tizenöt petesejtet kell leszívni egyetlen menstruációs ciklus leforgása alatt ahhoz, hogy a legnagyobb legyen az esélye a lombikbébi kezelés általi teherbe esésnek - jelentették be szerdán brit szakemberek.

A közép-angliai Birminghami Egyetem kutatói több mint 400 ezer lombikbébi kezelés adatait elemezték, amelyeket 1991 és 2008 között végeztek Nagy-Britanniában. A kutatók szerint nagyjából tizenöt petesejt egyidejű leszívása esetén a legmagasabb a statisztikai valószínűsége a teherbeesésnek. Az eredmények a petesejt-termelést serkentő, közepes mennyiségű, erős hormondózisok használata mellett érvényesek.

Az anya kora meghatározza a teherbeesés valószínűségét

A női meddőség


Meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres szexuális élet mellett sem következik be a teherbeesés egy év időtartam alatt. A párok körülbelül 15-20 százaléka meddő, azonban orvosi segítséggel jelentős arányban létrejöhet a terhesség. A női meddőség>>

A sikeres fogantatás valószínűsége 15-20 petesejt leszívása esetén a legmagasabb és a petesejtek számának emelkedésével fokozatosan csökken. A tizenöt petesejt egyidejű leszívását követő teherbeesési arány 2006 és 2007 folyamán a 18 és 34 év közötti nők körében negyven, a 35 és 37 éveseknél harminchat, a 38 és 39 éves korosztály esetében huszonhét, míg a negyven, vagy annál idősebbek körében 16 százalékos volt.

A Human Reproduction című európai szakfolyóiratban megjelent tanulmánynak köszönhetően a jövőben sokkal hatékonyabbá válhatnak a lombikbébi eljárások - állítják a szakemberek, akik szerint elkerülhetővé válhat az értékes petesejtek elpazarlása, valamint a petefészek veszélyes túlserkentésének kockázata.

Korábbi kutatások már foglalkoztak a petesejtek száma és a teherbeesési arányok közötti összefüggésekkel, ám ez az első tanulmány, amely az élve születések száma - legalább egy élve született gyermek - tekintetében közelített a kérdéshez. A lombikbébi kezelés során a leszívott petesejteket laboratóriumi körülmények között ondósejttel megtermékenyítik.

A korai-stádiumban lévő embriók egy részét beültetik a méhbe, annak reményében, hogy legalább egyikből biztosan gyermek születik, habár nem szokatlan, hogy több is sikeresen megtapad a méhfalon.

A be nem ültetett embriókat általában lefagyasztják, hogy a későbbiekben újabb beavatkozásokhoz tudják felhasználni őket. A tanulmány elkészítésekor a szakemberek nem tettek különbséget a "friss", vagy lefagyasztott embriókra visszavezethető élve születések között.

Mi állhat a meddőség hátterében?


A ciszta magyarul hólyagot, tömlőt jelent, vagyis a petefészekben megjelenő ciszták folyadékkal telt, hártyával vagy vastagabb fallal körülvett elváltozások. Jelentős részben semmiféle tünetet nem okoznak, ugyanis fogamzóképes korban a petefészekben növő tüszők a peteérést követően – amennyiben nem reped meg a tüsző fala – tovább növekedvén könnyen cisztává alakulhatnak. Mi állhat a meddőség hátterében?>>

(mti)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

A COVID-19 veszélyesebb a terhes...

A járvány kitörését követő első hónapokban úgy vélték, hogy a COVID-19 nem jelent nagyobb veszélyt a terhes nőkre és magzataikra. Időközben...

Ajánlott szűrővizsgálatok...

Manapság egyre több pár kénytelen orvosi segítséget kérni a teherbeeséshez, és sokan vannak azok, akiknek egyetlen lehetőségük a gyermekáldásra a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.