• A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről

        Szerző: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

        A méhnyak laphámkarcinómáját hosszú lappangási-átalakulási folyamat, ún. diszplázia előzi meg, melynek során a hámsejtek fokozatosan elvesztik az alapvető határoló és szigetelő funkciójukat, és ezzel egyidejűleg a küllemük is megváltozik. Mindennek hátterében a humán papillomavírus vagy röviden HPV fertőzése áll.

        A vírus nemi úton terjed és több mint 100 típusa van, melyek mindegyikét jellemzi, hogy a laphámsejtekben szeretnek szaporodni. A sokféle típus jelentős része a fertőződést követő gyulladás és sejtpusztulás következtében néhány hét leforgása alatt eltűnik a méhnyak szöveteiből, egyesek ugyanakkor hosszan fennmaradó aktív fertőzést és a hámsejtek növekedésének zavarát, a DNS stabilitásának felborulását okozzák. 

        Utóbbiak a méhnyakrák kockázatát mindezzel jelentősen fokozzák, ezért magas rizikójú típusoknak nevezzük. Kimutatásuk molekuláris biológiai módszerekkel lehetséges, sőt, szükséges a tényleges kockázat megbecsülése érdekében. Szerencsére a HPV-fertőzés még magas rizikójú esetben is döntő többségében spontán elmúlik.

        Hirdetés

        A méhnyakrák szűrésének előnyei más daganattípusokhoz képest

        A vírusfertőzés következtében a hámsejtek megjelenése jelentősen változik, de a méhnyakrák előállapotainak és természetesen maguknak a rákos sejteknek a képe is igen jellegzetes, amit egy mikroszkópos vizsgálat könnyen megállapíthat. Egészen különleges az a lehetőség, hogy a nőgyógyászati vizsgálat során egy egyszerű mintavevő eszközzel, minden fájdalom nélkül mód van olyan intakt sejteknek a kinyerésére, melyek a meglehetősen gyakori HPV-fertőzést és annak következményét, a hámdiszpláziát tükrözik. A legtöbb gyakori daganatos betegség esetében ilyen mintavétel csak komolyabb beavatkozással (kolonoszkópia, bronchoszkópia, stb.) sikerülhet, ami széleskörű, szűrő jellegű beavatkozásokat lényegében nem tesz lehetővé.

        A patológia nélkülözhetetlen szerepe a méhnyakrák felismerésében

        Az első citológiai vizsgálat
        A módszer alapjait egy Papanicolaou nevű, görög származású nőgyógyász fektette le New Yorkban az 1940-es években és kevés módosítással a mai napig is hasonlóan használatos.

        A méhnyakrák citológiai vizsgálat másik nagy előnye a viszonylagos olcsósága, hiszen a sejteket tárgylemezre kenve, egy egyszerű és gyors festési eljárás után lehet a mikroszkópban tanulmányozni.

        Természetesen a vizsgálat legbonyolultabb része az egyes sejttípusok, eltérések azonosítása és értelmezése a méhnyak kenetben, amit alapos szövettani és citológiai, valamint biológiai ismeretek nélkül nem lehet elvégezni. A nőgyógyászati vizsgálat hátterében tehát ott áll a teljes citopatológiai tudás és tapasztalat, ami a szűrővizsgálat eredményességének legfontosabb eleme.

        A citológiai ismeretek mára oly mértékben kifinomultak, hogy a rák esetleges kialakulásának legkorábbi gyanúját is ki lehet szűrni, de azonosíthatók pl. egyes bakteriális, gombás fertőzések is.

        A citológiai jellemvonások egységes alkalmazására született az ún. Bethesda osztályozás, melynek segítségével a citológiai leletek jól összehasonlíthatók, ismételt vizsgálatok esetén a folyamat lefolyása is követhető. A citológiai szűrővizsgálat során még a bizonytalan, vagy nehezen megítélhető hámelváltozásoknak is jelentősége van, a nőgyógyászati teendők (pl. újabb minta vétele) ilyen esetekre is pontosan szabályozva vannak.

        Mintavételi eljárások - Mikor és melyik típus indokolt?
        Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen. Például daganatok típusának, kiindulási helyének (vagyis hogy melyik szervből származik), stádiumának és az áttétek keresésének eszköze lehet. A sebész például szövettani minta ismeretében határozza meg az eltávolítani kívánt szervrészlet vagy szerv nagyságát, továbbá az alkalmazott terápia tervezésében is nagy jelentősége lehet a vizsgálatok eredményének.

        Bővebben a mintavételi eljárásokról

        A pozitív citológiai lelet, ill. bizonytalanság esetén mára döntő szerepe lett a HPV-típusok kimutatásának, melyet hagyományosan ismételt mintavétel kapcsán, de egyre gyakrabban az első kenet vételekor kinyert sejtmaradványból végzik centrális molekuláris laboratóriumokban. Az arra alkalmas mintából a magas-, ill. alacsony rizikójú vírusfertőzés ténye megbízhatóan megállapítható, a gyakoribb HPV-típusok konkrétan meghatározhatók. A magas rizikójú HPV-típus esetleges kimutatása azonban természetesen nem egyenértékű a citológiai vizsgálattal, az utóbbi ugyanis részleteiben is tükrözi a méhnyak hámjában már lezajlott folyamatokat. 

        A fentiekből következik, hogy a nőgyógyászati szűrővizsgálat elsődleges célja a klinikailag még nem, de citológiai és molekuláris patológiai módszerekkel már igen hatékonyan kimutatható, potenciálisan rosszindulatú méhnyak folyamatok, az esetlegesen már kialakult daganatok azonosítása és a hosszabb távú követés vagy az elkerülhetetlen beavatkozások kezdeményezése.

        (WEBBeteg - Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke)

        Legutóbb frissült: 2017.09.06 21:41
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Most kell ellenőriztetni az anyajegyeket!

        Az őszi hónapok a legalkalmasabbak arra, hogy ellenőriztessük az anyajegyeinket. Az emlékező bőrről, a gyanús jelekről, az eltávolítás lehetőségeiről dr. Boros-Gyevi Márta, bőrgyógyász-kozmetológus beszélt.

        HPV-vakcina: a teljes átoltottság a cél

        Az elmúlt három évben több mint százezer család igényelte a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást - mondta az InfoRádiónak Szőnyi György, a G1 Intézet orvosigazgatója.

        Stresszes az élete? Komoly bajokat idézhet vele elő

        Az emberek többsége nap mint nap számtalan stresszhelyzetnek van kitéve, amelyek kezeletlenül szinte időzített bombaként fenyegetik az egészséget. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

        Lakossági szűrővizsgálatok - Mikor? Hol? Hogyan?

        A XXI. században (szemben a XIX. és XX. századdal) már nem a különböző fertőzések jelentik a legnagyobb egészségügyi problémát, hanem az egyre több embert érintő krónikus megbetegedések. A szűrővizsgálatok célja a betegségek és egyes betegségmegelőző állapotok korai felismerése, lehetőleg a tünetmentes szakban, amikor a biológiai elváltozás már kialakult, de klinikai tünetek még nem jelentkeznek, a beteg panaszmentes.

        Önellenőrző tesztek: otthoni segítség gyanú esetére

        Rohanó világunkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy életünk egyik legértékesebb kincse a saját egészségünk. Sokszor tapasztalunk magunkon bizonyos tüneteket, amelyekkel nem foglalkozunk időben, vagy elhanyagoljuk már meglévő betegségünk rendszeres orvosi ellenőrzését.

        HPV-elleni védőoltás: igen, fiúknak is!

        Nemtől függetlenül 12 éves kortól egészen 65 éves korig javasoljuk a HPV-oltást. Egyre többen igénylik, bár nem minden szülő veszi igénybe térítésmentesen lány gyermekük számára az oltást. Dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászát kérdeztük.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.