A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről

szerző: Dr. Méhes Gábor a Magyar Patológusok Társaságának elnöke
megjelent: 2017.09.06.

A méhnyak laphámkarcinómáját hosszú lappangási-átalakulási folyamat, ún. diszplázia előzi meg, melynek során a hámsejtek fokozatosan elvesztik az alapvető határoló és szigetelő funkciójukat, és ezzel egyidejűleg a küllemük is megváltozik. Mindennek hátterében a humán papillomavírus vagy röviden HPV fertőzése áll.

A vírus nemi úton terjed és több mint 100 típusa van, melyek mindegyikét jellemzi, hogy a laphámsejtekben szeretnek szaporodni. A sokféle típus jelentős része a fertőződést követő gyulladás és sejtpusztulás következtében néhány hét leforgása alatt eltűnik a méhnyak szöveteiből, egyesek ugyanakkor hosszan fennmaradó aktív fertőzést és a hámsejtek növekedésének zavarát, a DNS stabilitásának felborulását okozzák.

Utóbbiak a méhnyakrák kockázatát mindezzel jelentősen fokozzák, ezért magas rizikójú típusoknak nevezzük. Kimutatásuk molekuláris biológiai módszerekkel lehetséges, sőt, szükséges a tényleges kockázat megbecsülése érdekében. Szerencsére a HPV-fertőzés még magas rizikójú esetben is döntő többségében spontán elmúlik.

A méhnyakrák szűrésének előnyei más daganattípusokhoz képest

A vírusfertőzés következtében a hámsejtek megjelenése jelentősen változik, de a méhnyakrák előállapotainak és természetesen maguknak a rákos sejteknek a képe is igen jellegzetes, amit egy mikroszkópos vizsgálat könnyen megállapíthat. Egészen különleges az a lehetőség, hogy a nőgyógyászati vizsgálat során egy egyszerű mintavevő eszközzel, minden fájdalom nélkül mód van olyan intakt sejteknek a kinyerésére, melyek a meglehetősen gyakori HPV-fertőzést és annak következményét, a hámdiszpláziát tükrözik. A legtöbb gyakori daganatos betegség esetében ilyen mintavétel csak komolyabb beavatkozással (kolonoszkópia, bronchoszkópia, stb.) sikerülhet, ami széleskörű, szűrő jellegű beavatkozásokat lényegében nem tesz lehetővé.

A patológia nélkülözhetetlen szerepe a méhnyakrák felismerésében

Az első citológiai vizsgálat
A módszer alapjait egy Papanicolaou nevű, görög származású nőgyógyász fektette le New Yorkban az 1940-es években és kevés módosítással a mai napig is hasonlóan használatos.

A méhnyakrák citológiai vizsgálat másik nagy előnye a viszonylagos olcsósága, hiszen a sejteket tárgylemezre kenve, egy egyszerű és gyors festési eljárás után lehet a mikroszkópban tanulmányozni.

Természetesen a vizsgálat legbonyolultabb része az egyes sejttípusok, eltérések azonosítása és értelmezése a méhnyak kenetben, amit alapos szövettani és citológiai, valamint biológiai ismeretek nélkül nem lehet elvégezni. A nőgyógyászati vizsgálat hátterében tehát ott áll a teljes citopatológiai tudás és tapasztalat, ami a szűrővizsgálat eredményességének legfontosabb eleme.

A citológiai ismeretek mára oly mértékben kifinomultak, hogy a rák esetleges kialakulásának legkorábbi gyanúját is ki lehet szűrni, de azonosíthatók pl. egyes bakteriális, gombás fertőzések is.

A citológiai jellemvonások egységes alkalmazására született az ún. Bethesda osztályozás, melynek segítségével a citológiai leletek jól összehasonlíthatók, ismételt vizsgálatok esetén a folyamat lefolyása is követhető. A citológiai szűrővizsgálat során még a bizonytalan, vagy nehezen megítélhető hámelváltozásoknak is jelentősége van, a nőgyógyászati teendők (pl. újabb minta vétele) ilyen esetekre is pontosan szabályozva vannak.

Mintavételi eljárások - Mikor és melyik típus indokolt?
Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen. Például daganatok típusának, kiindulási helyének (vagyis hogy melyik szervből származik), stádiumának és az áttétek keresésének eszköze lehet. A sebész például szövettani minta ismeretében határozza meg az eltávolítani kívánt szervrészlet vagy szerv nagyságát, továbbá az alkalmazott terápia tervezésében is nagy jelentősége lehet a vizsgálatok eredményének.

Bővebben a mintavételi eljárásokról

A pozitív citológiai lelet, ill. bizonytalanság esetén mára döntő szerepe lett a HPV-típusok kimutatásának, melyet hagyományosan ismételt mintavétel kapcsán, de egyre gyakrabban az első kenet vételekor kinyert sejtmaradványból végzik centrális molekuláris laboratóriumokban. Az arra alkalmas mintából a magas-, ill. alacsony rizikójú vírusfertőzés ténye megbízhatóan megállapítható, a gyakoribb HPV-típusok konkrétan meghatározhatók. A magas rizikójú HPV-típus esetleges kimutatása azonban természetesen nem egyenértékű a citológiai vizsgálattal, az utóbbi ugyanis részleteiben is tükrözi a méhnyak hámjában már lezajlott folyamatokat.

A fentiekből következik, hogy a nőgyógyászati szűrővizsgálat elsődleges célja a klinikailag még nem, de citológiai és molekuláris patológiai módszerekkel már igen hatékonyan kimutatható, potenciálisan rosszindulatú méhnyak folyamatok, az esetlegesen már kialakult daganatok azonosítása és a hosszabb távú követés vagy az elkerülhetetlen beavatkozások kezdeményezése.

(WEBBeteg - Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Emésztési problémák Emésztési problémák

Mi okozhat székrekedést, és mi hasmenést? Mikor mi segíthet? (x)

Vérszegénység Vérszegénység

Mit takar az elnevezés? Mi okozhatja ezt az állapotot? Mik a tünetei?

Méhnyakrákszűrés: segítünk értelmezni a leletét

A méhnyakrák lassan kialakuló, progresszív betegség, több rákmegelőző állapoton keresztül jön létre, éppen ezért fontos az időben elvégzett...

Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi...

Citológiai mintavétel - Mikor kerülhet rá sor?

A sejtek vagy kisebb sejtcsoportok mikroszkópos vizsgálata útján történő diagnosztikai eljárást citológiának vagy citopatológiának nevezzük...

Milyen információk találhatóak a patológiai leleten?

A patológiai lelet gyakran meglehetősen hosszú és bonyolult. Az alábbi cikkből megtudhatja, pontosan milyen információk szerepelnek a kézhez kapott...

A szövettan és a molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében és kezelésében

A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és...

A gyomorrák típusai és stádiumai

Az emésztőrendszerünk egyik kiemelten fontos helye a gyomor. Egy falat lenyelése után a nyelőcsőből közvetlenül ide jut a táplálék, amely nem...

4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

Az egészségügyi ellátást végző szakemberek közül talán a legtöbb homály a patológusok munkáját fedi. Éppen emiatt lehet az, hogy a mai napig...

Kérdések a patológiáról - Hogyan állapítja meg a patológus a halál időpontját?

A kórboncolással foglalkozó patológus feladatainak egyike a halál idejének megállapítása. Vajon milyen tényezők alapján becsülhető meg az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.