Angina pectoris: a szív eredetű mellkasi fájdalom

Az angina pectoris (röviden angina) a szívizom átmeneti oxigénellátási zavara miatt fellépő szorító jellegű mellkasi fájdalom. Oka általában a szívkoszorúér-szükület, és gyakran egy későbbi szívinfarktus első tünete.

Mi történik egy anginás epizód alatt?

Az anginás epizód közvetlen kiváltó oka, hogy a szív által igényelt aktuális vérellátás, oxigénigény több, mint amit a szívet körülvevő koszorúerek szállítani képesek. Ez az oxigénhiány mellkasi fájdalom formájában nyilvánulhat meg. Leggyakoribb oka a koszorúérben a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület.

Képzeljük el, hogy egy útépítés során az egy sávra szűkült úton csúcsforgalmi időben átmenetileg nagy forgalmi akadály alakulhat ki, ugyanakkor az éjszaka arra közlekedők nem érzékelik ezt a nehézséget. Ez a hasonlat segíthet elképzelni, mi is zajlik a szívben angina pectoris során, miért csak bizonyos helyzetekben és csak átmenetileg jelentkezik a panasz.

Az angina pectoris tünetei

Az angina pectoris szó szerinti jelentése mellkasi szorítás. A fájdalom típusosan a bal mellkasfélben, a szegycsont mögött érezhető, és nyomó, szorító jellegű, mintha prés alatt lenne a mellkas.

Az angina pectoris tüneteként a fájdalom sokszor a bal vállba, karba is kisugározhat. A betegek sokszor a torkukban és az állkapcsukban is égő fájdalmat éreznek, és hátba kisugárzó fájdalom is felléphet. A fájdalomhoz olykor társulhat nehézlégzés, verítékezés, hányinger is.

A fájdalom általában csak pár percig tart. A pihenés, megállás enyhíti, a nyelv alá tett nitroglicerin hatóanyagtartalmú tabletta vagy spray-permet szinte azonnal megszünteti a panaszokat.

A mellkasi fájdalomnak több oka is lehet, szív és nem szív eredetű egyaránt, ám leggyakrabban angina pectoris miatt alakul ki, a tünetek jellegzetességei segíthetnek azonosítani a kiváltó okot.

Milyen formái vannak az angina pectorisnak?

• Stabil angina pectoris: rendszerint ugyanakkora terhelésre jelentkező, visszatérő mellkasi fájdalom, melynek jellege, intenzitása, időtartama nagyjából állandó.
• Instabil angina pectoris: sokkal kisebb fizikai terhelésre, illetve nyugalomban is jelentkező mellkasi fájdalom, melynek erőssége fokozódik, időtartama elhúzódik. Az instabil angina pectoris mindig sürgős orvosi vizsgálatot igényel, hiszen egy közelgő szívinfarktus fenyegető előjele is lehet.
• Prinzmetal angina pectoris: a mellkasi fájdalmat nagyobb koszorúerek spontán izomgörcse (koszorúérgörcs) váltja ki. Általában nyugalomban jelentkezik, gyakran a hajnali órákban. A prinzmetal angina is sürgős orvosi vizsgálatot igényel.

Mi váltja ki a fájdalmat?

Bár nyugalomban is felléphet angina, legtöbbször olyan helyzetekben jelentkezik, amikor megnő a szívizmok oxigénigénye. Vérvizsgálatok elvégzésére is sor kerül.

Általában fizikai megterhelés, pl. lépcsőzés, sietés, tehercipelés váltja ki. A lényegesebb kiváltó tényezők között szerepelnek az emocionális tényezők, a fokozott stresszhelyzet. Megfigyelések szerint a hideg, szeles időjárás is fokozza az anginás panaszok gyakoriságát. Egy kiadós étkezés után is előfordulhat mellkasi panasz, amikor a vérkeringés a hasi zsigereket ellátó erekben fokozódik, ezáltal csökken a szív vérellátása.

Mit tegyünk anginás panasz esetén?

Mindenképp orvoshoz kell fordulni anginás panaszokkal, akkor is, ha néhány percen belül véget ér az epizód. Kiváltképp akkor fontos a kivizsgálás, ha egyre gyakrabban jelentkeznek és egyre hosszabb ideig tartanak.

Ismert koszorúér-szűkület esetén a betegnél általában található nitroglicerin hatóanyagú gyógyszer, ami egy ún. nitrát típusú értágító. Ezek alkalmazása rövid időn belül megszünteti a panaszokat.

Az anginás panaszok kivizsgálása

Kardiológus által végzett vizsgálatok során a panaszok előidézhetőek kontrollált körülmények közt, terheléses EKG végzése mellett.

Szükség esetén szívkatéteres vizsgálatot végeznek. Ezt az eljárást koszorúérfestésnek, latinul coronarographiának is nevezik. A vizsgálat során a beteg egyik ütőerén keresztül (ez többnyire a lágyékhajlatban lévő nagy alsóvégtagi ütőér, vagy a csuklónál futó kisebb ér) felvezetnek egy hosszabb csövet, úgynevezett katétert, amelyet a koszorúerek eredéséig tolnak. Ott kontrasztanyagot fecskendeznek a katéteren keresztül a koszorúérbe, így röntgen képerősítő alatt láthatóvá válik a koszorúérben a meszes plakkok által okozott szűkület. A coronarographia kimutathatja, hogy a panaszok hátterében az éren lévő egy vagy két szűkület áll. Szükség esetén a károsodott érszakasz tágítására azonnal lehetőség nyílik.

Előfordulhat, hogy a jellegzetes panaszok ellenére a coronarographia azt állapítja meg, hogy a nagyobb koszorúereknél nincs szűkület. A panaszok hátterében ilyenkor a koszorúér hajszálér hálózatában lévő több apró szűkület állhat. Ezek főleg cukorbetegség, zsíranyagcsere-betegség következményei.

Előfordulhat, hogy a beteg érhálózata egészséges, de bizonyos provokáló tényezők hatására az ér „görcsbe rándul” (koszorúérgörcsnek is nevezik). Ez hasonló tünetekkel jár, mintha szűkület állna fenn. Ezt a görcsöt gyógyszeresen lehet kezelni.

Bővebben Szívkatéterezés - Mikor van szükség rá és hogyan zajlik?

Mi a különbség a szívinfarktus és az angina között?

Abban az esetben beszélünk szívinfarktusról, ha a mellkasi fájdalom, az angina pectoris 20 percen túl is fennáll. Ha a pihenés és a nitrátkészítmény a panaszokat nem szünteti, a fájdalom fokozódik, akkor késlekedés nélkül (a 20 percet nem megvárva) mentőt kell hívnunk, és a szakemberekre bíznunk a további kezelést! Sajnos még mindig sokan vannak, akikhez nem jut el időben a segítség és hirtelen meghalnak.

Infarktus esetén általában a koszorúér teljes elzáródása áll a panasz hátterében. Különösen instabil angine pectoris esetében nagy az infarktus bekövetkezésének kockázata. Az oxigénellátási hiány miatt elpusztulhatnak a szívizomsejtek és a szívizom-károsodás mértéke a laborvizsgálatok által is kimutathatóvá válik. Az infarktus általában képalkotó vizsgálattal, pl. szívultrahang-vizsgálattal is kimutatható, az ultrahangképen az a szívizomrész, amelyet az elzáródott ér látna el, mozgásában a többi részhez képest elmarad, vagy egyáltalán nem is mozog.

Az infarktus nagysága attól függ, hogy mennyi idő telik el a panaszok jelentkezésétől az ér újbóli átjárhatóvá válásáig. Ha ez az időintervallum rövid, akkor a betegnek ún. kis infarktusa lesz, ami kevesebb szívizomvesztéssel jár. Hosszabb késlekedés nagyobb infarktust eredményez. Az infarktus nagysága azonban attól is függ, hogy az elzáródott ér mögött mekkora az ellátott terület. Az ér eredésénél következik be az elzáródás, akkor nagyobb az infarktus, ha az érszakasz vége felé, akkor kisebb.

Lásd még A szívinfarktus tünetei | Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Hogyan kezelhető a szívinfarktus?

Megfelelő kórházi körülmények szükségesek mindenekelőtt az infarktusos beteg ellátásához.

• Vérrögoldó kezelés: Sokat segít, ha a beteg a panaszok kialakulásának kezdetétől számított 30 percen belül vérrögoldó gyógyszert kap. Néhány évtizeddel ezelőtt nagy találmánynak számított a vérrögoldó kezelés, az úgynevezett fibrinolysis. Ezekkel óriási eredményeket lehetett elérni. Olyan emberek, akik korábban meghaltak volna, túlélték a szívinfarktust a kezelésnek köszönhetően. Manapság a gyógyszeres vérrögoldást túlnyomórészt felváltották a szívkatéteres tágítások. Mégsem feledkezhetünk el teljesen a vérrögoldó gyógyszerekről, ugyanis ma is ezeket alkalmazzák abban az esetben, ha a szívkatéteres laborba való eljutás időjárási, távolsági és útviszonyok miatt akár másfél órába is telhet.

• Szívkatéteres tágítás (PCI, percutan intervenció): A beavatkozás a már említett szívkatéteres vizsgálathoz hasonlóan egy katéter felvezetésével és kontrasztanyagos vizsgálattal kezdődik. Egy kissé bonyolult eljárással ezt az érszakaszt megfelelő módon kitágítják és egy kifeszített dróthálóval (ún. sztenttel) teszik huzamosabb ideig átjárhatóvá, a környező érszakaszok számára megfelelő keresztmetszetűvé. Ezután a beteg további gyógyszeres kezelésben részesül, mely általában tartós véralvadásgátlókkal történik.

A szívinfarktusnak jóval súlyosabb szövődményei lehetnek, mint az átmeneti anginás panaszoknak. Ritmuszavar léphet fel, mely hirtelen szívhalált okozhat. Nagyobb infarktus esetén a betegnél szívelégtelenség, fulladás, nehézlégzés, keringési elégtelenség jelentkezhet. Manapság már ritkaságnak számít, ha a betegnél a szívizom az elhalás következtében a csúcsnál kiboltosul, úgy nevezett aneurysma alakul ki. Ritkán látjuk, hogy a szív két kamrája közt rés keletkezik a nagymértékű elhalás miatt, rés esetleg a szív szabad falán is keletkezhet. Ezek már komoly szövődmények.

Angina pectoris esetén a háttérben álló koszorúér-szűkület kezeletlenül maradása a legfőbb kockázat.

Koszorúérbypass

Komplex, több eret érintő elváltozás esetén a betegeket szívsebészeti módszerrel, úgynevezett koszorúér-bypass műtéttel gyógyítják. Erre koszorúér-betegség miatt sor kerülhet anginás panaszok, vagy szívinfarktus bekövetkezése esetén is.

A koszorúérbypass olyan szívsebészeti megoldás, melynek során a szűkült érszakaszt egy másik érrel hidalják át és ezáltal a szív vérellátását javítják. A műtétet általában szívmegállásban operálják, de akár mesterségesen meg nem állított szíven is elvégezhető. Az áthidaló érszakasz lehet véna, amit rendszerint az alsó végtag vénás rendszeréből vesznek ki a műtét során. Ezt az érszakaszt a szívet elhagyó nagy verőér és a szűkület utáni érszakasz közé helyezik. Lehetőség van artéria, verőér felhasználására is, erre általában a mellkas belső falát ellátó artériát használják. Többször próbálkoznak a csukló verőereinek ezen célokra történő felhasználására, ezek tartósabban nyitva maradnak, mint a vénák. A legtartósabbak a mellkasfal belsejéből preparált ütőerek.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vincze Dóra, kardiológus és Tóth Sára Rebeka