Tegyünk a 6 legveszélyesebb rizikófaktor ellen!

Szerző: Oxygen Medical

A WHO nemrégiben megnevezte azokat a rizikófaktorokat, amelyek a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhatnak. Dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyász, kardiológus, diabetológusa az egyén felelősségére hívta fel a figyelmet.

4 betegség - 6 rizikófaktor

Nemrégiben a The Lancet című szaklapban publikálták azt a cikket, amely összegzi a WHO hosszútávú célkitűzéseit a négy legelterjedtebb, nem fertőző betegséggel kapcsolatban. A betegségek ugyanis – nevezetesen a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, a daganatok és a cukorbetegség – mind erősen összefüggenek az életmódunkban rejlő kockázati tényezőkkel. A nemzetközi szervezet szerint, ha sikerül visszaszorítani a 6 legveszélyesebb rizikófaktort, az a következő 15 évben több, mint 37 millió idő előtti halálozást előzhet meg.

  • A szakértők egyetértenek abban, hogy jelentős változásokra van szükség. A fő célok:
  • A dohányzás visszaszorítása 30-50 százalékkal.
  • Az alkoholfogyasztás 10 százalékos csökkentése.
  • A sóbevitel 30 százalékos redukciója.
  • A magas vérnyomás 25 százaléknyi csökkentése.
  • Az „elhízás-járvány” megállítása.
  • A magas vércukorszint, az inzulinrezisztencia terjedésének megakadályozása.

Állami beavatkozással

A szívinfarktus okai, rizikófaktorai

A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, menopauza után azonban a nők esélye is megemelkedik. Bár a nem és a genetikai adottság nem módosítható, a rizikófaktorok többsége módosítható illetve kiiktatható. A szívinfarktus okai, rizikófaktorai>>

A kutatók szerint, ha sikerülne elérni a kitűzött célokat, az a követező 15 évben 16 millió 30 és 70 év közötti ember életét menthetné meg világszerte, míg a 70 fölöttieknél 20 millió fő élhetne tovább. A legnagyobb előnnyel a magas vérnyomás és a dohányzás visszaszorítása járna. A WHO szerint a legnagyobb változtatásokat az alacsony- és közepes GDP-vel rendelkező országoknak kell megtenniük, ugyanis a gazdagabb társadalmak már jelentős lépéseket tettek e téren. Ilyen például az alkoholra és a dohánytermékekre kirótt magas adó, a nyilvános helyeken való dohányzás tilalma és az élelmiszerek sótartalmának törvényi visszaszorítása.

Az egyéni felelőssége vitathatatlan

Az állami intézkedések mellett nyilvánvaló az egyén felelőssége is a betegségek megelőzésében, kezelésében. Az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttesét (a metabolikus szindrómát) ugyanis jórészt az életmódi hatásoknak tudják be. A jelenségre külső jegyek is felhívhatják a figyelmet, mint például az úgynevezett alma-típusú elhízás, amely leginkább a törzset, a hasat érinti. A túlsúly mértéke azonban nem mindig utal az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere változással.
- A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a metabolikus szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett. A szakértők által javasolt és ellenőrzött életmódváltás a gyógyszerszükségletet fokozatosan csökkentheti, sőt idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat mellette – mondja dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyász, kardiológus, diabetológusa. - A testsúly-csökkentés és a rendszeres testmozgás így megszakítja a betegségek ördögi körét, a rendszeres orvosi ellenőrzés pedig megadja a szükséges iránymutatást.

(www.oxygenmedical.hu)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Diabétesz Diabétesz

A cukorbetegség bőrön megjelenő tünetei és következményei.

A szív- és érrendszeri betegségek...

A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az...

A szívelégtelenség típusai

Szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szív a szervezetet már nem tudja megfelelően ellátni vérrel és oxigénnel, a szív teljesítménye nem...

Hideg lábak: mi az oka és mit tehet...

Az őszi-téli időszaknak is megvannak a szépségei, de némi kellemetlenséggel is járhat. Szervezetünknek a hideg nagy megterhelést jelent, nemcsak a...

Szedhetik-e a szívbetegek az...

Az ACE-gátlók és az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) általánosan alkalmazott gyógyszerek szívbetegeknél a vérnyomás csökkentésére és...

A szív és érrendszeri betegségek...

A szív- és érrendszeri megbetegedések – a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség – halálhoz, illetve rokkantsághoz...

A délutáni alvás csökkenti a...

A délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Régóta ismert tény, hogy a szieszta jót tesz az egészségnek. Az emberi...

Szív- és érrendszeri...

A halálozási statisztikák első helyén továbbra is a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak. Annak ellenére, hogy már életmódunk számos...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.