Influenzafertőzés esetén gyakoribb a szívinfarktus

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos frissítve:

Télen jelentősen megnő a szívinfarktus és egyéb halálos kardiovaszkuláris események előfordulása. Ebben nemcsak a hideg időjárás, hanem az influenzavírusok és más légúti fertőzések is szerepet játszanak. Ismert szívbetegeknek különösen ajánlott az influenza elleni védőoltás.

Az influenza, illetve más felső légúti megbetegedést okozó vírusok megterhelik a szervezetet, így a szívet és a keringést is. Ennek hátterében az orvosok feltételezése szerint a fertőzéseket kísérő gyulladásos reakciók állnak. A gyulladás kedvezhet annak, hogy a plakkok az erek belső faláról leváljanak és eltömítsék a szívkoszorúér-artériákat, szívinfarktust okozva. A másik probléma, hogy a kórokozókkal szemben kialakuló immunreakció miatt nő a véralvadási hajlam, ami kedvez a vérrögök kialakulásának. Mindez igaz az influenza mellett a koronavírus okozta megbetegedésre és kisebb mértékben bármely megfázást okozó vírusra.

Egyharmaddal több haláleset

A téli hónapokban a kardiovaszkuláris halálesetek száma jelentősen nő. Egy korábbi, a New York-i térség adatait vizsgáló tanulmány szerint a szív- és érrendszeri halálesetek száma 13%-kal nőtt az influenzajárvány után és 9,4%-kal a hideghullám után. Eredményeik szerint tehát a hideg időjárás rizikónövelő hatásánál jelentősebb volt az influenza szerepe a szívinfarktusok számának növekedésében. A kutatók egyértelmű összefüggést találtak, különösen a 65 év feletti korosztályban. Náluk a szívhalál kockázata egy influenzás megbetegedés után 82%-os, más légúti fertőzés után 75%-os növekedést mutatott.

Egy másik tanulmányban a Torontói Egyetem kutatói olyan betegek adatait elemezték, akik 2009 és 2014 között influenzában szenvedtek és a fertőzés előtti vagy utáni egy évben szívinfarktust kaptak. A kutatók összehasonlították, hogy hány betegnél történt szívroham az influenza diagnózisát követő hét napon belül (tehát a megbetegedés ideje alatt), illetve a betegség lefolyását követően. Az influenzás betegek közül a betegség hetében a vizsgált 364 főből összesen 20 betegnél lépett fel szívroham, míg a fennmaradó idő alatt az átlag heti 3,3 eset volt. A szívroham kockázatát tehát az influenzás megbetegedés hatszorosára növelte.

Természetesen az influenzától eltérő fertőző betegségek is gyengítik a szervezetet. A szívinfarktus enyhén megnövekedett kockázatát a kutatók más légúti megbetegedéseknél is megfigyelték, pl. bizonyos gyakori megfázást okozó vírusoknál, azonban ezek infarktusrizikó-növelő hatása lényegesen alacsonyabb volt.

A szívbetegek számára veszélyesebb

Az influenzavírus az alapvetően egészséges személyek számára is kockázatot jelent, a szívbetegeknél azonban jóval veszélyesebb a fertőzés. A veszélyeztetett csoportba tartoznak azok is, akik szív-érrendszeri betegségét nem ismerték fel, de több rizikófaktorral élnek, valamint rejtett, panaszokat még nem okozó érelmeszesedés (atherosclerosis) alakult ki. A gyulladás instabillá teszi a meszes plakkokat, a lázas állapot megterhelő a szívnek, a betegséggel járó folyadékveszteség és elektroliteltérések pedig szívritmuszavarokat idézhetnek elő.

Az influenza elleni védőoltás a szívet is védi

A Magyar Kardiológusok Társasága egyértelműen ajánlja az influenza elleni védőoltást a veszélyeztetett csoportba tartozóknak, a vakcina az egyetlen hatékony megelőzési lehetősége az influenzafertőzésnek. Egy ausztrál kutatás szerint az 50 év felettiek esetében az influenza elleni oltás 45 százalékkal csökkenti a fertőzéssel összefüggésben kialakuló szívinfarktus előfordulását. A szívbetegek körében ráadásul más súlyos szövődmények előfordulása is gyakoribb, így a vakcina a tüdőgyulladással és a stoke-kal szemben is védelmet biztosít.

A veszélyeztetett csoportba tartoznak nem csak az ismert szívbetegek (pl. infarktuson átesettek, szívelégtelenségben vagy szívritmuszavarban szenvedők), hanem a szívbetegségekre hajlamos krónikus betegek (magas vérnyomás vagy érelmeszesedés), a terhes nők és a 60 évnél idősebbek. Mivel a visszatérő járványokat okozó vírustörzsek minden évben változnak, évente újból be kell oltatnia magát.

Mit tehet még a megelőzés érdekében?

A védőoltás mellett is fontos az erős immunrendszer, amit egészséges életmóddal fejleszthet. Mozogjon rendszeresen, tartson gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet, csökkentse az alkoholbevitelt, aludjon eleget! Járványidőszakban kerülje a zsúfolt helyeket, hordjon védőmaszkot, mosson rendszeresen kezet, és kerülje szája, orra, szeme megérintését. Mindez azért is fontos, mert a megfázást okozó vírusok ellen nem léteznek védőoltások.

Mivel hideg időben eleve gyakoribb az infarktus a vérerek összehúzódása, a magasabb vérnyomás, a plakkrepedés kockázata miatt, szívbetegek és idősek nagy hidegben ne tartózkodjanak sokat a szabadban és ne végezzenek megerőltető fizikai tevékenységet.

Lásd még Mi a teendő szívinfarktus esetén?

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító (Nach der Grippe kommt der Infarkt, Grippe - NetDoktor); Magyar Kardiológusok Társasága
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Frissítve: 2026.01.21. 11:00, Megjelent: 2020.03.10. 14:35
Nem mesterséges intelligencia által készített tartalom. ✓
Címkék: Influenza téma, Szívinfarktus téma

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest

Cikkajánló

Influenza
Már az influenza tüneteinek első jelentkezésekor érdemes megkezdeni a kezelést, mivel a betegség szövődményei súlyos, akár életveszélyes betegségek is lehetnek. A rizikócsoportokba tartozók számára minden évben ajánlott a védőoltás beadása az influenza ellen.