Szívinfarktus: a nők kilátásai rosszabbak

Az infarktuson átesett nők gyógyulási kilátásai lényegesen rosszabbak, mint a férfiakra jellemző mutatók. Az összefüggés fiatalabb és idősebb életkorú nők, illetve a rövid és hosszú távú prognózis vonatkozásában is igaz.

Korábban a szívinfarktust a férfiakat sújtó betegségnek gondolták, és különösen a fiatalabb nőket gondolták védettnek a szívrohammal szemben. Az alaposabb vizsgálatok nyomán azonban az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a menopauza utáni nők infarktuskockázata ugyanolyan magas, mint a hasonló életkorú férfiaknál, sőt a menopauza előtti nők körében is a férfiakkal közel azonos szintre nőtt a koszorúér-betegségek előfordulása.

A legutóbbi évek vizsgálatai azt is megállapították, hogy a szívinfarktus prognózisa nők esetén szignifikánsan rosszabb, mint a férfiaké. Ez azt jelenti, hogy ha a fiatalabb nőknél némileg ritkábban is következik be infarktus, nagyobb valószínűséggel halnak meg ezen ok miatt, mint a hasonló jellemzőkkel bíró férfiak. A magyarországi statisztikai adatok szerint a szív-érrendszeri betegségek (a szívinfarktus mellett más kardiológiai betegségeket is beleértve) a női halálozási okok több mint felét teszik ki, míg a férfiak körében alacsonyabb, mintegy 40 százalékos ez a betegségcsoport.

Mit mondanak a kutatások a szívinfarktuson átesett nők kilátásairól?

Egy 2023-ban publikált európai vizsgálat megállapításai szerint a női betegeknél két-háromszor nagyobb volt a kedvezőtlen kimenetelek valószínűsége. Az elemzés kiszűrte az egyéb befolyásoló tényezők hatását, mint a vizsgált betegcsoport életkora, a társbetegségek fennállása, a kórházi kezelés megkezdésének ideje, tehát az eredmények valóban a nemek közötti különbségekből adódnak. Az elemzés szerint a szívinfarktuson átesett nők 11,8%-a halt meg egy hónapon belül, míg a férfiak 4,6%-a, öt év múlva pedig a nők közel egyharmada (32,1%) halt meg, szemben a férfiak 16,9%-ával.

A kutatás elemezte a premenopauzális (55 év alatti) és posztmenopauzás (55 év feletti) nők közötti különbségeket is. Megállapították, hogy az 55 évesnél idősebb nőknél a rövid és hosszú távú kimenetel is kedvezőtlenebb volt a férfiakéhoz képest, míg az 55 évnél fiatalabb nőknél a rövid távú (30 napos) halálozási arány a férfiakéval azonos, a hosszabb távú (5 éves) mortalitás azonban már magasabb, mint a hasonló korú férfiaké. A menopauza utáni időszakban tehát a nők megbetegedései ugyanúgy jelentkeznek, mint a férfiak esetében, az infarktus következtében a halálozás azonban magasabb.

Hasonló eredményre jutottak más kutatások is. Egy hat országban, köztük az Egyesült Államokban végzett nagyszabású tanulmány (2024) ugyancsak azt állapította meg, hogy a nők nagyobb valószínűséggel haltak meg súlyos szívrohamban.

Egy korábbi németországi vizsgálat a cukorbeteg nők és férfiak szívinfarktus miatti halálozási arányát hasonlította össze. A diabétesz a szívbetegségek egyik legfontosabb kockázati tényezője. Eredményeik szerint szívinfarktus után a cukorbeteg nők hosszútávú halálozása (a megfigyelési időszak 4,3 év volt) lényegesen rosszabb, mint a férfiaké. A heveny infarktus utáni első hónapban nem észleltek különbséget sem a nők és a férfiak, sem a cukorbetegségben is szenvedő, illetve ezzel a kockázati tényezővel nem terhelt szívbetegek között. A későbbi időszakban viszont nagy eltérés jelent meg a nők és a férfiak között: a cukorbeteg nők lényegesen nagyobb arányban haltak meg szívinfarktust követően, mint a férfiak.

Mi okozza a nők magasabb halálozási arányát?

Az összefüggés nem teljesen tisztázott, a kutatások több valószínűsíthető okot is feltártak, illetve továbbra is vizsgálatok tárgyát képezi.

Kezdetben a magyarázatok többnyire arra koncentráltak, hogy a nők sok esetben más ellátást kapnak a kórházi gyakorlatban, mint a férfiak. Ennek oka, hogy a drasztikusabb beavatkozásokat (angioplasztika és stent beültetése) a nem egyértelmű helyzetekben gyakrabban végzik el férfiakon, mint nőkön. Tényező az is, hogy egyes orvosi beszámolók szerint a férfiak szívének nagyobb artériái könnyebben műthetők, mint a nők szívének kisebb, kanyargósabb artériái.

További ok lehet az is, hogy a nők átlagosan körülbelül 8 évvel később kapnak infarktust mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor már rendszerint idősebbek, betegebbek: nagyobb arányban van jelen náluk a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere zavara is. Későbbi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a nők azonos vagy magasabb halálozási kockázata akkor is fennáll, ha kizárólag a stentbeültetésben részesülő vagy azonos alapbetegségekkel rendelkező eseteket hasonlítják össze.

A legtöbb kutató egyetért azonban abban, hogy a női szívinfarktus atipikus tünetei döntő mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy nőknél sokszor nem vagy késve ismerik fel az infarktust, emiatt lassabban kerülnek orvoshoz, és késve kezdődhet meg a terápia. A női szívinfarktusban ugyanis ritkábban jelenik meg a mellkasi fájdalom, a nők gyakran csak nyomásként írják le a panaszaikat és légszomjat tapasztalnak, illetve gyakrabban fordulnak elő a kevésbé egyértelmű tünetek is, mint az émelygés, hányinger, rossz közérzet.

A nem egyértelmű tünetek miatt a beteg vagy környezete sem gondol szívinfarktusra, a mellkasi fájdalom kezdetétől a mentő hívásáig eltelt idő így sokkal hosszabb lehet, sőt néha az orvosi vizsgálat sem tekinti azonnal sürgősségi ellátást igénylő helyzetnek a panaszokat.

A kedvezőtlen tendencia folytatódásában sok kutató kiemeli azt is, hogy napjainkban egyre kevésbé mondható el, hogy a fiatalabb nők egészségesebben élnek, mint a hasonló korú férfiak. Sok fejlett országban a fiatal korosztály körében a nőket is ugyanolyan arányban éri a stressz, és ma már több fiatal nő dohányzik, mint férfi. Ennek fényében nem meglepő, hogy egy amerikai vizsgálat szerint a szívinfarktus miatt kórházba szállított nők körében 20 év alatt 21-ről 31 százalékra nőtt a fiatalabb (35-54 éves) korosztály aránya.

Fontos Női szívinfarktus: mások is lehetnek a tünetek

WEBBeteg összeállítás - European Society of Cardiology, MTI, Medipress
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta