A férfi nemi szerv, ahogy egy urológus-sebész ismeri

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Megjelent: 2022.08.12

Dr. Sturla Pilskog norvég urológus-sebész Pénisz címen írt művében a szerv tárgyilagos leírása, működésének bemutatása, az egyéb szervrendszerekkel (a kiválasztással, de az agyműködéssel) való kapcsolata is oly érzékletesen és pontos magyarázatokkal történik, hogy olvasóink mellett, az iskolai oktatást szervezők figyelmébe is szívesen ajánljuk.

A nagy tapasztalattal rendelkező szakorvos munkája nyomán jobban érthetjük az emberi szervezet – egy igen fontos területének, a szaporodásnak és az abban részt vevő, sőt igen jelentős szerepet játszó szerv funkciójának – mibenlétét. Az író szakszerűen, mégis hétköznapi nyelven, egyszerűen fogalmaz, eközben érdekfeszítően szinte mesél, így teljesen megfelel annak az elvárásnak, amit az ember egy tananyaggal (illetve egy cikkel) szemben támaszt. Nem csak evolúciós, biológiai, napi aktualitások, hanem kultúrtörténeti, filozófiai szempontból is kiegészíthetné mindazt, amit eddig tudtunk (vagy még csak nem is sejtettünk) a humán működésről, és az ebben kiemelkedő szerepet betöltő hímtagról.

Ha pénisszel születtél, egész életedben valamiféle viszonyt kell vele ápolnod” – írja a férfiaknak egyik – egyesek szerint a legfontosabb – szervük anatómiáját, működését, a vizeletkiválasztásban betöltött helyét bemutató könyvében a norvég dr. Sturla Pilskog általános sebész, urológus (Haukeland Egyetemi Kórház, Barum Kórház). Mindennek magyarázatát pedig értelemszerűen a legelején kezdi...

Már magzati korban is

Azok a sejtek, sejtcsoportok, amikből a nemi szervek kifejlődnek, kezdetben minden magzatnál azonosak, majd több hét alatt differenciálódnak, és a 17. hét tájára alakul ki egyértelműen a nemi jelleg. A férfijelleget hordozó Y kromoszóma már a fogantatást követő 7. héten kezdi ’érvényesíteni’ szerepét. Az aktiválódó SRY gén ugyanis ekkor indítja be a here kialakulására ható fehérje termelését. Megjelennek a Sertoli sejtek, ezek hozzák létre a spermiumot a Leydig-sejtek kialakítását követően. Mindez már az anyaméhben is elengedhetetlen a hímekre jellemző testi fejlődéshez, mivel így képződik a tesztoszteron.

A terhesség 12. hetében fejlődik ki a pénisz, majd akár azonnal, meg is merevedik. A magzat 16 hetes korától a születésig rendszeresen erektál, alkalmanként 8-10 percig tartóan. A pénisz kellő fejlődéséhez van erre szükség, mert ez biztosítja a szerv jó vérellátását. Az újszülöttnek egy nap alatt többször is lehet erekciója.

A merevedésről
A hímtag belsejében 4 fő szerkezeti elem van: fölül teljes hosszban végig fut két nagy hengeres párna – ezek a barlangos testek (corpus cavernosum), alattuk a keskenyebb szivacsos test (corpus spongiosum), aminek közepén van a húgycső (urethra). A szervben igen sok ér helyezkedik el – az érfalakban lévő izmok pedig alapvető fontosságúak: az összehúzódott erek az elernyedt hímtagba csak a szövetek oxigénellátásához szükséges vérmennyiséget engedik bejutni. Erekció idején viszont izmai ellazulnak, így a beáramló sok vér kitágítja az üregeket, s közben a nagyobb vénák nem tudják a másik irányba elszállítani a vért. Ennek mechanizmusa, hogy a péniszben található erős hártyák összeszorítják az ereket, az így létrejött zsiliprendszer a vért a péniszben tartja. Csak a két barlangos test lesz kemény, a hímtag alján végigfutó szivacsos testben harmad akkora nyomás lép fel – ugyanis a szivacsos testből vért elszállító vénák nem olyan mértékben nyomódnak össze. Ennek célja, hogy utat tudjanak biztosítani az ondó kilövelléséhez.

Az egyes részek fiziológiája

A péniszről alkotott képzet korszakonként, kultúránként változott, ám a szerv elsődleges funkciója 30 ezer éve változatlanul ugyanaz: fajunk fennmaradása. Az, hogy e fajfenntartási feladat egyben öröm, élvezet forrása is, bónusz, amit az evolúció a gének továbbadásának motiválására vezetett be. E testrészről a hétköznapi ember leginkább azt gondolja, hogy nem más, mint „az ondósejtek (az alkalmanként 2-3 milliónyi spermium) kilövőállványa” – írja dr. Pilskog, ám az élet folyamán, valójában, leggyakrabban vizelésre használják. Az urológus azt is megjegyzi, igaz, erre a célra egy rövid belső cső és hozzá egy testnyílás, épp úgy megtenné, mint ahogy a nőknél megteszi.

A pénisz pozíciója

Egyes hímtagok merev állapotban derékszögben állnak, mások inkább felfelé néznek – e pozíció kialakulásáról a szeméremcsont aljához tapadó sok kis ín tehet. Ha hosszú és laza az ín, nincs ágaskodás. Amúgy minden pénisz kissé félrelóg. A bevett hiedelem, hogy az aktívabban maszturbáló kéz irányába hajlik el, tévedés, a pozíciónak genetikai oka van. Attól függően tér el az elméleti középvonaltól a hímtag, hogy milyen hosszú az ín, ami a medencéhez rögzíti.

A makkról

A pénisz további része: a makk olyan párna, ami tompítja az aktus heves lökései során fellépő ütközés erejét, így védi az érzékeny szervet a sérüléstől. A húgycső nyílása a makk középtengelyénél általában lejjebb van – ha veleszületetten máshová esik a kivezetés, ez a hypospadiasis. Ezen eltérés, enyhe vagy súlyosabb formában, 300-ból 1 újszülöttnél fordul elő. Bár a péniszen és a herezacskón végigfutó sötétbarna vonal (raphe penis et scroti) mentén bárhol kialakulhat(na), ismert olyan eset, hogy a herezacskón vagy a gáton jelenik meg a vizeletet kivezető nyílás. Ilyenkor műtéttel kell a húgycső végét áthelyezni.

A pénisz legérzékenyebb rész a corona glandis, aminek az ejakuláció elérésében jut fontos szerep. A makkot és a kéjérzetért felelős agyi központot összekötő idegek számát 6-8 ezerre teszik a szakemberek. A legtöbb receptorsejt a perem körül és/vagy alján helyezkedik el, a fityma-makk találkozásánál. A sok idegszál egy nagy szeméremideggé fonódik össze, ez fut a gerincvelőbe – éppen úgy, ahogyan a nők csiklójából érkező idegek lépnek a gerincvelőbe.

A makkon lévő kiütés, bőrpír, az égő, fájdalmas érzés felületi gyulladásra utalhat. A balanitis oka lehet mechanikus irritáció, de baktérium-, gomba okozta fertőzés is előidézheti. A fityma belső oldalán képződő bevonat, kenőcsös anyag (szmegma, görögül szappan) a környező mirigyek váladékából, levált hámsejtekből, zsír kevercséből áll össze, bár védő hatású, de rendszeresen el kell távolítani, lehetőleg tiszta vízzel, mielőtt a szaga is jelzi, hogy e jó táptalajban baktériumok szaporodtak el. A védelemhez szükséges utánpótlás amúgy folyamatosan képződik. A pénisz és a herezacskó körül sok a verejtékmirigy, erre higiéniai szempontból gondolni kell!

A makkot a kiszáradástól nyálkahártyája óvja, ami egyes kutatók szerint mára elcsökevényesedett. Több tudós úgy gondolja, épp úgy nincs funkciója, mint ahogyan nincs a vakbélnek sem. E kérdésről azonban nincs megegyezés az urológus szakmán belül. A tiltakozó orvosok arra hivatkoznak, a makk mintegy 65 millió éve létezik, s ezen – mondhatni – nem rövid időszak alatt is, változatlan maradt.

A fityma

Ami a fitymát illeti, minél hosszabb volt, a görögök annál esztétikusabbnak látták. Még nyújtották is – a makkon túl lógó részre erősített vékony bőrszíj (neve: künodeszmé, kutyapóráz) végét szorosan a hashoz kötötték – ezt a szokást művészeti ábrázolásban vázák díszítéseként, múzeumban ma is látni.

A makkot lazán körülvevő fitymát az aljánál, ahol a legtöbb ideg van, fék (frenulum) tartja. Ez a húr, az erős súrlódó mozgás miatt, heves aktus közben elpattanhat. Mivel sok benne az ér, erősen vérzik. Ha rövid a fék (ekkor még a merev pénisz makkja is lefelé hajlik), nagyobb a szakadás kockázata. Gyakori, hogy fitymafék plasztikázása nélkül az aktus ilyenkor nem is kivitelezhető.

Több kultúrában, egyes vallások hívei a fitymát a megszületés után azonnal eltávolítják. Az Egyesült Államokban 10 fiúbabából 6 fityma nélkül hagyja el a szülészetet, vallási és/vagy higiéniai okokra hivatkozva. A körülmetélés gyakorlata 15 ezer éves – a világon ma élő férfiak harmadán elvégezték. Náluk kisebb a HIV, a nemi úton terjedő egyéb betegségek kockázata, és kevesebb a péniszrákos eset is. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a circumcisio súlyos szövődménnyel jár. 2021-ben egy 13 naposan körülmetélt baba halt meg Oslóban – hivatkozik helyi adatra a norvég dr. Sturla Pilskog. Előfordulhat vérmérgezés, üszkösödés is. Akár szoros a fityma (ez a fimózis), akár nem, tisztántartására nagy hangsúlyt kell fordítani. A szűkületet többnyire megoldja az élet. Szikére akkor van szükség, ha fertőzés miatt visszatérően begyullad.

Méret és plasztika, egyéb műtétek

A péniszméret a partnerválasztás egyik kritériuma, tartja a közvélekedés. Mégis, a statisztikai adatokból az olvasható ki (feltéve, ha meg lehet bízni az alanyok válaszának őszinteségében) a nők interjúhelyzetben azt vallják, hogy kívánság-listájukon a humor, az intelligencia, a kedvesség, a testalkat megelőzik a méretre vonatkozó elvárást. Több nagy tanulmány összegzése is azt mutatja, hogy a nők 85%-a elégedett partnere (szervi) adottságával. Ha pedig mégsem, ma már a tehetőseknek van hová fordulniuk. Igaz, a „növesztési” eljárások, a plasztikázás eredménye meglehetősen kétséges – mondja a norvég urológus-sebész.

A pénisznagyobbítás mára milliárdos iparág lett. Van tabletta, krém, vákuumpumpa, jelqing (nyújtógyakorlat). A műtét kockázatát nem érdemes vállalni – hangsúlyozza a szerző, ám a súlyos kockázat, a bizonytalan eredmény tudatának ellenére, a nagyobb pénisz reményében, évente ezrek és ezrek fekszenek kés alá.

Pénisztörés – ha az erektált pénisz kicsúszik, és a következő újabb erős behatolásnál elvéti a nyílást, elreped a barlangos testet körülvevő erős hártya. Az elpattanás belső vérzéssel jár. A pénisz elgörbül – évente pár tucat férfi kerül emiatt kórházba. Messze a misszionárius póz a legveszélyesebb. Ezt követi az a pozitúra, amikor a férfi a nő mögött áll, s a kockázati sorban harmadik, amikor a nő a férfin ül.

A pénisz törés nélkül is elferdülhet, a Peyronie-betegség kialakulása esetén. A férfiak 3%-ánál fordul elő, hogy az eredetileg csaknem egyenes pénisz meggörbül – ezt Peyronie francia sebész írta le (1743-ban). Hérakleiosz bizánci császár ferde péniszét kortársai az istenek büntetésének tekintették amiatt, hogy saját unokahúgát vette nőül. Hímtagja oly mértékben hajlott felfelé, hogy vizeléskor saját képét találta el. A legvalószínűbb magyarázat erre a szervezet öngyógyító képességének túlpörgése lehet. A sérült kötőszövetben való hegképződés során túlzott a reakció. Így a heg megnő, megkeményíti, összehúzódásra készteti a szövetet. A 30 fokos görbület még elfogadható, nem akadályozza a szexet. Ha 60 foknál nagyobb, akkor műtéttel be kell avatkozni.

Péniszamputáció - Egyéb „műtétek” is történtek a történelem során, ha nem is műtői körülmények között, például a hadszíntéren, mivel a legyőzött ellenség pénisze trófea volt. A vikingek a kasztrációt kényszer-fogamzásgátlásként alkalmazták. A régi izlandi törvények kasztrálták a férfit, ha túl sok törvénytelen gyereke született. A Codex Regius szerint az izlandi csavargókat még akkor is kiherélhették, ha ezzel maradandó sérülést, halált okoztak. Más az a péniszamputáció (penektómia), ha hímtagot a rák igen ritka formája miatt kell eltávolítani. Norvégiában évi 50-60 férfinál történik ilyen. Arra nincs adat, hány férfival esik az meg, hogy hűtlenkedésért vágja le a felesége. Az 1970-es években Thaiföldön elszaporodtak az ilyen esetek, a nők arra buzdították egymást, ha elaludt a delikvens, „késsel vágd le, dobd ki az ablakon, egye meg a kacsa, a disznó”. Egy bangkoki kórházban 18 így járt férfit operáltak meg. Szégyenérzetből egyik se jelentette fel a feleségét.

A leggyakoribb műtéti eljárás a ligamentolízis. Ennek során a péniszt a medencéhez kötő (rögzítő) ínszalagot átvágják, amitől 1-3 centivel lejjebb lóg a hímtag. Nem lett hosszabb, csak úgy néz ki, mintha. Különben meg minden ugyanaz maradt, csak lejjebb ereszkedett. Ez tehát valójában nem több és más, mint egy nyugalmi állapotú (látszólagos) kozmetikai meghosszabbítás, aminek semmi hatása nincs a merevedéskor kialakuló méretre.

A körfogat növelésére a plasztikai sebészek azt eszelték ki, hogy a hasról vett zsírszövetet injektálnak a pénisztörzsbe. E furcsa bővítés részleteiről nem szól ez a nagyon alapos orvosi munka. Nem is csoda, elvégre nem a plasztikai sebészek munkáját akarta mélyebben megismertetni, pláne nem állt szándékában népszerűsíteni. Csak edukálni akart, hogy az olvasónak is legyen némi fogalma arról, miféle trükközés folyik a nemi térfélen – az ő tudtával és hozzájárulásával, de talán csak részben annak tudatában, hogy valójában mi is történik mindeközben vele, nemi szervével.

Rekordok
Érdekes adalék, hogy a világ leghosszabb péniszét, az 1999 óta ismert Jonah Falcon hordja. Tagját, mikor merev volt 34,3, ernyedten 24 centiméteresnek mérték a – ’gazdáját’ ezek szerint fel nem izgató – független zsűritagok. 2015-ben támadt egy riválisa. Ám Roberto Cabrera mexikói jelentkezőt, a 48 cm-es mérete ellenére kizárták e versenyből, mivel hosszú fitymájával érte volna el a rekordot. Az alatta rejtőzködő vessző ’csak’ 18 cm volt.

Minden hétezredik férfi esetében megáll a mikropénisz diagnózisa, amikor is erekcióban 3-4 (más források szerint akár 7) centiméteresre tud csak megnőni a hímtag. E méretért a megbillent hormon-egyensúly felelhet, közelebbről az, hogy a tesztoszteron nem kellő, nem az elvárható módon működik. Ha már a gyerek egészen korai életszakaszában felfigyelnek a rendellenességre, amire lenne mód, akkor ezt a problémát is lehetne még kezelni. Van rá példa, hogy némi javulás is elérhető. Felnőttkorban azonban már csak a beültetés hozhat megoldást, azaz, ha péniszprotézist kap az illető. (A norvég sebész pontosan elmagyarázza könyvében, ez mit jelent és mivel jár – például azzal, hogy az illetőnek mindig olyan a pénisze, mintha éppen erekciója kezdődne, vagy – rosszabb esetben – mintha csontkinövése volna… )

Efféle „kinövésnek” a feltételezése nem is olyan valóságtól elrugaszkodott gondolat, ugyanis a legtöbb főemlősnél (csimpánz, gorilla, kutya, medve, rozmár, patkány, mosómedve) létezik a péniszcsont (baculum) – ami azért alakult ki náluk, hogy képesek legyenek hosszú ideig közösülni, így biztosítva, hogy – nagy valószínűséggel – adott egyed spermája végezze el a megtermékenyítést, az ő génjei örökítődjenek tovább a közösségben. Ezáltal ugyanis, míg ez a csontos rész a nőstény testében van, a promiszkuitást (azaz egymás után több partnert is) kedvelő nőstény nem tud mással közösülni. A baculum azon fajoknál fejlett, ahol ’elhúzódó’ (azaz 3 percnél tovább tartó) a közösülés. A 3 perc relatíve hosszú idő, ha arra gondolunk, hogy sokféle állatfajnál az orgazmus eléréséhez elég mindössze pár másodperc is.

Ezek után talán nem meglepő információ az, hogy a csimpánz, a macska, a denevér péniszének felületén keratinból lévő tüske található. Az már esetleg megdöbbentő újdonság lehet, hogy 6 millió évvel ezelőtt még a mai ember ősének is volt ilyen tüskéje. Megismétlem: 6 millió évről beszélünk, mire ez a változás, a tüske eltűnése bekövetkezett! A feltételezett elmélet szerint – a macskákra vonatkoztatja a magyarázatot a könyv tudós szerzője –, ez a tüske azáltal képes serkenti az ovulációt, hogy kihúzásakor felsérti a hüvelyt.

Cikkünk rövidesen folytatódik, a második részben a férfi nemi szervről mint a szexuális öröm forrásáról írunk.

WEBBeteg logó

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: Dr. Sturla Pilskog: Pénisz - Felhasználói kézikönyv

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Anorexia Anorexia

Hogyan vegyük észre időben a tüneteit?

A túlhajszoltság átka A túlhajszoltság átka

Potenciagondokkal is szembesülhetnek a stresszes életmódú férfiak. (x)

A merevedési zavar kialakulása

A merevedési zavar hátterében fizikális és nem fizikális okok is szerepet kapnak, sőt gyakran ezek kapcsolatban is vannak egymással. Előfordulhat...

Hogyan kezelhetőek és előzhetőek...

Az állapot hátterében álló ok és az állapot súlyossága mellett érdemes azt is mérlegelni a kezelés kiválasztásánál, hogy mennyi pénzt...

Merevedési zavar - A baj nem jár...

A merevedési zavar hátterében sokszor valamilyen keringési betegség húzódik meg. A kezelésben ezért az urológus, andrológus mellett a belgyógyász...

A férfi nemi szervek: amit még...

Dr. Sturla Pilskog norvég urológus-sebész Pénisz - Felhasználói kézikönyv című könyve alapján cikksorozatunk harmadik részében a herékkel, a...

A férfi nemi szerv, ahogy egy...

A fajfenntartás egyben élvezet forrása is, amit az evolúció a gének továbbadásának motiválására vezetett be. Dr. Sturla Pilskog norvég urológus...

A pénisz daganata

A hímvessző tumoros elváltozása viszonylag ritka, de kiemelkedő fontosságú az, hogy bármilyen aggasztó tünetet észlel, ne halogassa a problémát...

A húgycső, a herék és a hímvessző...

A férfi nemi szervek sérülése (harapás, szúrás, ütés), kékes elszíneződése, a heves fájdalom, duzzanat szakértői segítséget kíván...

Merevedési zavarok - A 40 alattiak...

Merevedési zavarnak, más néven erektilis diszfunkciónak (ED) azt nevezzük, amikor a hímvessző merevségi állapota nem elegendő a közösülés...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.