A mozgásszegény életmód veszélyesebb, mint az elhízás

A fizikai aktivitás legtöbbször a testsúlycsökkentés egyik módszereként kerül szóba, ugyanakkor a mozgásszegény életmód önmagában is számos betegség kockázati tényezője, és egyes kutatások szerint kétszer annyi halálesetért lehet felelős, mint az elhízás.

A mozgáshiány jelentősebb kockázati tényező

A fizikai aktivitási szint növelése közegészségügyi szempontból legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint az elhízottak arányának csökkentése. A rendszeres testmozgás természetesen mindig is ajánlott módszer volt a túlsúly és az elhízás ellen, ebből azonban az a téves következtetés vonható le, hogy a fizikai aktivitás kevésbé fontos a normál testsúlyúak számára.

A sportolás és az életkornak és állapotnak megfelelő bármilyen mozgásforma testsúlycsökkenéshez vezet, ez azonban csak az egyik hatása. Javítja az erőnlétet, önmagában is hatással van az immun-, a hormonális, a mozgásszervi és az érrendszer működésére. Mindez fontos egészségvédő előny normál testsúlyúak vagy soványak számára is, sőt akkor is, ha a testsúlycsökkentés a mozgás ellenére nem hozza meg a kellő eredményt. Az üzenet egyértelmű: bármilyen testsúlyúak is legyünk, az inaktívról aktív életmódra váltás jelentősen javítja az egészségi állapotot és csökkenti a korai halálozás kockázatát.

Meggyőző adatok

Egy korábbi nagyszabású tanulmányban, amely az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban jelent meg, 334 161 európai férfi és nő adatait elemezték. A résztvevők magasságát, testsúlyát, haskörfogatát és önbevalláson alapuló fizikai aktivitását átlagosan 12 éven át követték figyelemmel.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a mérsékelt mennyiségű testmozgás az inaktív életmóddal szemben jelentősen csökkenti a korai halál kockázatát. A kutatók becslése szerint a 90-110 kalóriát égető testgyakorlatok napi rendszerességgel történő végzése 16-30 százalékkal csökkenti a korai halálozás előfordulását.

A mérsékelt testmozgás ilyen jellegű pozitív hatása a normál testsúlyúak körében volt a legmagasabb, ám a túlsúlyos és elhízott személyek esetében is érzékelhető volt. "Az idő előtti halál leginkább azokat sújtotta, akik nem mozogtak, és ez a normál testsúlyúakra, a túlsúlyosakra és az elhízottakra egyaránt igaz volt" - mondta a tanulmány egyik szerzője, Ulf Ekelund.

Mennyi mozgás szükséges a kockázatcsökkentéshez?

Az inaktív személyek akár csak kismértékű mozgásra tett erőfeszítése is jelentős egészségügyi előnyökkel járhat. A kutatók szerint már egy minimális – például napi 20 perc séta – mozgás is elég ahhoz, hogy a korai halálozás kockázata 30 százalékkal csökkenjen. Becslések szerint szerint a fizikai inaktivitás felszámolásával kétszer olyan mértékben csökkenthető a korai halálesetek száma, mint az elhízás megszüntetésével.

A WHO ajánlásai szerint a heti ajánlott mozgásmennyiség legalább 2,5 óra közepes intenzitású aerob mozgás (ez naponta mindössze 20 perc), valamint heti 2 alkalommal izomerősítő gyakorlatok végzése. Az aerob mozgás javítja a szervezet immunrendszerét, javítja a szellemi teljesítőképességet, fokozza az energiaszintet, erősíti az izmokat és csontokat, valamint csökkenti az olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a cukorbetegség, szív-és érrendszeri megbetegedések vagy a rosszindulatú daganatok. Fontos, hogy minden mozgásforma számít, az intenzív séta vagy a ház körül végzett munka is, a lényeg az üléssel töltött idő csökkentése.

Európában a lakosság 31 százaléka soha sem mozog, további 19 százalékuk ritkán, az Eurostat adatai szerint a halálesetek 10-13 százaléka vezethető vissza a mozgáshiányos életmódra. Míg a dohányzás évek óta enyhén csökken és az egészséges táplálkozás területén is tapasztalható javulás, a mozgáshiány a magas jövedelmű országokban az emúlt évtizedekben csak fokozódott. Ennek két fő oka a képernyő előtt töltött idő növekedése és a gépjárművekkel történő közlekedés.

Ez is érdekelheti Milyen betegségekkel áll összefüggésben a mozgáshiány?

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó