• Milyen és mennyi szénhidrát szükséges az edzéshez?

        Szerző: Sportorvosi Központ - Szarka Dorottya, sportdietetikus

        A táplálkozás a hiányzó láncszem az edzés és a teljesítmény között. Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa elmagyarázza, miért fontosak a szénhidrátok a teljesítményhez, és hányféle típusuk ismert.

        A szénhidrát az üzemanyagunk

        A jókedvű, hatékony edzésekhez, versenyekhez fel kell töltetni a testünket üzemanyaggal. Kiemelt figyelmet kell szentelni a szénhidrátoknak, mint leggyorsabban, legkönnyebben hasznosuló energiaforrásoknak. A kívánt intenzitás, edzéshatás eléréséhez, a kifáradás késleltetéséhez, ahhoz, hogy megfelelő erőbedobással és sikerrel tudjuk végezni az edzést, illetve a gyors regeneráció elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a szénhidrátok (vércukor és úgynevezett glikogén formájában) megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre sport előtt, után és akár közben is.

        A mozgást feltöltött szénhidrátraktárakkal kell megkezdeni

        Fizikai aktivitás hatására a szervezet elsőként a véráramban lévő üzemanyagot (vércukrot) fogja energiaként hasznosítani. Amint a véráramban csökken a cukor mennyisége, a szervezet az izmokban és a májban elraktározott szénhidráthoz (glikogénhez) fog nyúlni, hosszabb távon is energiát biztosítva ezáltal. Legyen szó edzésről vagy versenyről, a fizikai aktivitás után is fontos odafigyelni a szénhidrát-visszatöltésre.

        Hirdetés

        A szénhidrát minősége, mennyisége az egyéni célok és a sport intenzitásának függvényében változhat. Továbbá, hogy óvjuk a szénhidrátraktárakat és fenntartsuk a maximális sportteljesítményt, bizonyos sportágakban akár mozgás közben is szükségessé válhat a szénhidrát-pótlás.

        Ugyanakkor az edzésteljesítmény és az edzés hatékonysága, hatása nagyban függ attól, milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk, pótolunk például sportolás közben. A szénhidrátoknak ugyanis különböző formái vannak, sokan hallhattak már a glükózról, a fruktózról, a szacharózról, esetleg a maltodextrinről, de nem mindenki tudja, mi a közös, mi a különböző bennük.

        A szénhidrátok csoportosítása

        • Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok). Ide tartozik például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
        • Kettős szénhidrátok (diszacharidok). Ide soroljuk például a „hagyományos” cukrot (szacharóz), amely egy fruktóz és egy glükóz molekulából áll.
        • Oligoszacharidok. Ebbe a kategóriába tartozik például a raffinóz vagy a maltodextrin. Ez utóbbival kapcsolatosan jó tudni, hogy bár szénhidrát, mégsem kezelik cukorként, és az élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők címkéjén sem kell cukorként feltüntetni. Tehát, ha egy terméken a "cukormentes" felirat szerepel, attól még tartalmazhat maltodextrint, aminek 100 grammja kb. 400 kalóriát tartalmaz (akárcsak a cukor).
        • Összetett szénhidrátok (poliszacharidok). Ilyen szénhidrátféleség található például a keményítőben, a tésztákban, a kenyerekben és a burgonyában, de a glikogén és a cellulóz is ide sorolandó.

        Mi a különbség a szénhidrátforrások között?

        Kémiai összetételükből adódóan különbözik az úgynevezett glikémiás indexük, azaz más-más ütemben emelik meg a vércukorszintet, tehát nem azonos tempóban tudja őket felhasználni a szervezet a fizikai aktivitás során. Pedig ez lényeges szempont!

        Bővebben Mit kell tudni a glikémiás indexről?

        A gyorsan felszívódó (magas glikémiás indexű) szénhidrátok közé tartozik a glükóz, a szacharóz, a malátacukor (tejcukor), a maltodextrin és a keményítő. A lassabban oxidálódó szénhidrátok közt van a fruktóz, a galaktóz, a cellulóz, a pektin, az inulin és bizonyos keményítőfajták (többnyire azok, amelyek nem oldódnak jól vízben).

        Másképp hatnak a gyomorra. Ennek alapjait abban kell keresni, hogy a különböző szénhidrátok különböző molekulatömegűek, ezáltal különböző ozmolaritással (egyfajta koncentráció, oldat „töménység”) is rendelkeznek, aminek következtében - leegyszerűsítve - a felszívódási képességük is eltér. Minél kisebb a molekulatömeg, annál nagyobb az ozmolaritás, tehát annál lassabban ürül ki a gyomorból. Ez pedig azzal jár, hogy kevésbé terheli meg a gyomrot és gyorsabban jut keresztül azon.

        A szénhidrátok közül a maltodextrinnek kimondottan magas az ozmolaritása, vagyis az adott mennyiség kevésbé terhelni meg az emésztőrendszert. Ugyanakkor a nagy arányban fogyasztott glükóz és fruktóz gyomor-bélrendszeri bántalmakat is eredményezhet. Ebből következik, hogy sportolás közben a könnyebben emészthető, főként maltodextrin alapú energiaszeleteket, géleket, zseléket részesítsük előnyben.

        Mennyi és milyen szénhidrát szükséges az állóképesség fenntartásához?

        Az American College of Sports Medicine javaslata szerint egy 60 percnél hosszabb edzés alatt a sportolóknak óránként (egyéni toleranciától, nemtől, alkattól függően) 30-60 g szénhidrátot kellene pótolnia. Az óránként 70-80 grammot meghaladó szénhidrátbevitel nem jár további előnyökkel, sőt, emésztési panaszokat (émelygés, haspuffadás, görcs, hasmenés) is okozhat.

        Továbbá bizonyított, hogy az aktivitás során fogyasztott szénhidrátokat, nem több mint 1g/perc (60g/h) arányban lehet oxidálni („elégetni”), a szénhidrát típusától függetlenül. Vagyis hiába viszünk be többet, csak ennyit tudunk belőlük hasznosítani.

        -  A legtöbb sportoló számára az a legoptimálisabb, ha az elhasznált energiát nem csak egyféle szénhidráttal pótolja. A vegyes szénhidrát-tartalmú sportitalok, energiazselék, energiagélek, energiaszeletek lassabban és gyorsabban hasznosuló, más-más energiatartalmú összetevőket tartalmaznak, amelyek nem terhelik túl a gyomrot sem. Viszont, hogy konkrétan kinek milyen pótlást érdemes alkalmaznia, és milyen étrendet érdemes követnie, az csakis egy dietetikai konzultáción derülhet ki – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa. – Az optimális táplálkozási irányzat kijelölésénél ugyanis nemcsak a sportágat, de az egészségi és edzettségi állapotot, az esetleges érzékenységet, allergiát és a célokat is figyelembe kell venni. Nyilván teljesen más javasolható egy fogyni vágyó, mint egy teljesítményt növelni kívánó sportolónak, más egy edzőtermi sportoló és egy terepfutó dietetikai megközelítése. Továbbá egyéni tolerancia kérdése és ízlés kérdése például az is, hogy mozgás közben eszünk is vagy csak iszunk. Ezeket mind-mind ki kell tapasztalni, meg kell figyelnie a sportolónak és ebben a folyamatban fontos segítség a sportdietetika.

        Ez a cikk is érdekelheti A sporttáplálkozás irányelvei: Mi a sporttáplálkozás?

        Szarka Dorottya, dietetikus, tápláékallergia szakértőBudai Allergiaközpont
        Szarka Dorottya, sportdietetikus

        Módosítva: 2019.08.20 15:06, Megjelenés: 2018.04.25 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Aranyérműtét után

        Aranyérműtét után

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mire ügyeljen a beteg a műtétet követően, hogyan kerülhetők el a szövődmények?

        Ne vigye túlzásba!

        Ne vigye túlzásba!

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A fájdalomcsillapítók túl gyakori használatának veszélyei.

        Sokszor túlfeszítik a húrt az amatőr futók

        Nem biztos, hogy a futás a legjobb mozgásforma mindenkinek, ennek ellenére az amatőr futók túlnyomó többsége még soha nem kérte ki szakember tanácsát edzés előtt.

        Izomdiszbalansz - Mozgás, de hogyan?

        A helyes testtartás fontosságáról rengeteget hallhatunk, mégis egyre több embernél figyelhetőek meg azok a tartáshibák, amelyek célzott mozgásterápiával elkerülhetőek lennének. Melyek ezek? Hogyan ismerjük fel és milyen mozgásformát válasszunk, ha keresztezett szindrómával van dolgunk?

        Hatásos a szénhidrátmentes diéta inzulinrezisztencia esetén?

        Sokan a fogyás érdekében és az egészséges életmód jegyében minimálisra csökkentik a szénhidrátfogyasztást, esetleg teljesen ki is iktatják étrendjükből. Igen ám, de vajon ez tényleg az egészségünket szolgálja? Erről kérdeztük Varga Dórát, az Életmód Orvosi Központ dietetikusát.

        Tények és tévhitek a szénhidrátokról

        Számtalan olyan diétáról olvashatunk manapság, amelyben kisebb-nagyobb mértékben száműznünk kell étrendünkből a szénhidrátokat. Mindezt azért, mert az emberek fő gonoszként a szénhidrátokat okolják az elhízás miatt. Pedig a szénhidrátokra nagy szüksége van szervezetünknek.

        A táplálkozás élettana és biokémiája I. - A szénhidrátok

        Nem mindegy, hogy milyen formában visszük be szervezetünkbe a szénhidrátokat, mert fennállhat az elhízás és a cukorbetegség veszélye.

        A szénhidrát-mentes életmód veszélyeket rejt?

        Táplálkozási szakértők ajánlása szerint – mint annyi minden esetében – a szénhidrátokkal (és a róluk való teljes lemondással) is ajánlatos csínján bánni: egy kísérlet szerint, negatív egészségügyi következményekkel járhat a szénhidrátok teljes mellőzése.

        A cukorfogyasztás állandósítja az éhségérzést!

        A cukor és más szénhidrátok tehetők felelőssé az agyban található, étvágyunk szabályozásáért felelős sejtek gyorsabb elöregedéséért. A folyamat következménye: éhség és túlsúlyosság - ahogy arról a "Nature" című tudományos folyóirat is beszámolt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA