Az olimpiai siker a fogantatáskor dől el

szerző: Kósa-Boda Veronika, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

A kitartó edzés, a fáradhatatlan munka és az akarat bárkit olimpiai bajnokká tehet? Minél több időt töltünk edzéssel, annál eredményesebbek lehetünk? A válasz sajnos nem. Az, hogy kinek, milyen sportág a legalkalmasabb, már a fogantatáskor eldől. A sportélettani vizsgálatok segítségével már gyerekkorban eldönthető, hogy érdemes-e a gyereknek balett órákra járnia, vagy inkább ússzon.

A gyerekkori sportágválasztás legalább olyan nehéz kérdés, mint az, hogy melyik óvodába, iskolába járjon a csemete. Az ovis kislányok fele például, ha éppen nem királynő, akkor balerina szeretne lenni – mégis csak alig páran lesznek azok. Ahhoz, hogy valaki a sportban valódi sikereket érjen el, nem árt már óvodás korban a rendszeres sportra szoktatni, általános iskolában pedig már egy konkrét sportágat is kiválasztani. Az általában, hogy a gyereknek mihez van tehetsége, már ovis korban megmutatkozik, de a szülői elvárások mindent felülírhatnak.

A legszembetűnőbb véglet, amikor a szülő eldönti, hogy a rövid, dongalábú, kötött ízületű gyerekét mindenáron sportgimnasztikára fogja hordani. Sajnos, amíg a tagdíjat befizeti, a legtöbb edző ezt engedi is, ahelyett, hogy már jó időben szólna: a gyereket csak folyamatos kudarcok fogják érni – magyarázta dr. Tállay András, az Országos Sportegészségügyi Intézet szakorvosa, aki hozzátette: a követendő példa az lenne, ha minden sportágban lenne alkalmassági vizsga.

Mit sportoljon a gyerek?

A rendszeres testmozgás az egészséges életmód elengedhetetlen része. A testi és lelki egészségünkre gyakorolt kedvező hatása mellett, nevelési szerepe sem elhanyagolható, továbbá programot teremthet az egész család számára. Mit sportoljon a gyerek?

A küzdősportokban és az autó-motorvezetési sportágakban kötelező úgynevezett alkalmassági vizsga tétele. Ez még nem az ún. versenyengedély, ez annak előfeltétele. Ilyenkor az orvosok többféle szempont alapján is megvizsgálják a kicsiket: ha extrém lazák az ízületeik, baj van a mozgáskoordinációjukkal, átestek már műtéten, vagy komolyabb betegséggel küzdenek, egyszerűen eltanácsolják őket az adott sportágtól – folytatta Tállay.

Kérhető is az alkalmassági vizsgálat

Ilyesfajta alkalmassági vizsgálat azonban a kötelező sportágakon kívül is kérhető. Az OEP nem finanszírozza, de 20 ezer forintos összegért bármelyik szülő elvégeztetheti. A mozgásszervinél jóval bővebb, terhelésélettani vizsgálaton ún. szubmaximális terheléses vizsgálatot végeznek a gyerekeken, ahol mérik a légzésfunkciókat, a mozgásszervi adatokat és 12 elvezetéses EKG-t is készítenek az orvosok. A kapott adatokból pedig egy jó szakorvos megállapítja, hogy a gyermek alkalmas-e egyáltalán az adott sportra.

Egyes futballakadémiákon már bevett szokás, hogy mielőtt leigazolnak egy kiskamaszt, elvégeztetik ezt a vizsgálatot.

A mozgásszervi és terhelésélettani vizsgálatból ugyanis kiderül, hogy fejleszthető-e a gyerek egyáltalán, érdemes-e vele foglalkozni, vagy egy bizonyos szint fölé sosem fog kerülni még akkor is, ha gyerekkorban roppant tehetségesnek látszik. Súlyos gerincferdüléssel például ez teljesen kizárt.

Ha tudatos felkészülést szeretnénk, s azt, hogy gyerekünk valóban sikeres legyen egy adott sportágban, a terhelésélettani vizsgálatot érdemes a komoly sportaktivitás elkezdése előtt, vagy sportágválasztáskor elvégeztetni, 12 éves kor környékén. A mozgásszervi vizsgálatot már óvodás korban is lehet kérni – mondta dr. Tállay András.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)

Cikkajánló

Fájdalom
Fájdalom

Veseprobléma vagy túlerőltetés?

Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.